Tizennégyszeres volt az árkülönbség
Később voltak jobb és rosszabb évei, hónapjai, történelmi mélypontját záróráron számolva 75, csúcsát 1039 forinton érte el (1999-ben, illetve 2007-ben). A cég sokszor emelt alaptőkét, mérsékelt volumenben ugyan, de alacsony árfolyamon, a papírok lejegyzésére gyakran a menedzsment vagy a dolgozók kaptak opciót száz forintos áron, esetleg részletfizetéssel kombinálva. Így a részvénytőkét hígították valamelyest,a bérköltségeken viszont spóroltak.
A Fotex kezdetben kiskereskedelmi birodalomként indult, az eredeti fotószolgáltatás mellé olyan társaságokat privatizált vagy vásárolt meg ügyesen, mint az Ajka Kristály, a Keravill, az Azúr, a Domus, de volt bútorgyára, ruhagyára is. A külföldi kereskedelmi láncok gyilkos versenye miatt azután sok érdekeltségétől vált meg az idők során, vagy karcsúsította azokat, és egyre inkább az ingatlanhasznosítás felé fordult. Ehhez kapcsolódik tőzsdei történetének legszebb epizódja is, 1000 forint feletti árfolyammal.
És akkor felfújták a nagy Fotex-lufit
A boldog békeidőkben, 2006-2008-ban fújták a nagy Fotex-lufit, amikor válságnak még nyomát sem látták a befektetők, és minden ingatlanfejlesztő társaságot, de ingatlanalapokat is szorgalmasan vásároltak. Sok más társasághoz hasonlóan – mint például a Rába – a Fotex ingatlanait is bekerülési áron, mégpedig sokszor a kilencvenes évekbeli alacsony áron tartják nyilván. A részvényesek rájöttek, hogy a papírok 200-300 forintos piaci ára és az egy részvényre jutó vagyon értéke között óriási a különbség.
Egy időben, a csúcs közelében 1300-1400 forintra becsülték az egy részvényre jutó vagyont, ennek nyomán emelkedett a részvény 1000 forint fölé. A részvény ára két és fél év alatt több, mint ötszörösére ment fel. A válság miatt azután visszafogottabbak lettek a várakozások, az utolsó becslések ezer forint körüli részvényenkénti vagyonról szóltak.
Ezer százalékos infláció mellett nem rúgott labdába
Aki 1990-ben 199 forinton vett Fotexet, és a mai napig megtartotta, az nem járt túl jól. A mai 260 forint körüli árfolyam, plusz a régebben nagy ritkán kifizetett csekélyke osztalék semmiképpen sem kompenzálta az azóta körülbelül 1000 százalékos (!) inflációt - a pénz értéke durván tizedére esett. A BUX index értéke is körülbelül 17-szeresére emelkedett ez idő alatt. Igaz, jó pár más, a kilencvenes évek elején bevezetett cég papírja is katasztrófának bizonyult hosszú távon, mint az első fecske IBUSZ-é, amelyet később töredékáron vezettek ki a tőzsdéről, vagy a Novotrade-é (ma Hunmining néven a bóvlipapírok kategóriáját erősíti minimális árfolyamon). Nem is beszélve a csődbe ment cégekről, mint Müszi, Kontrax.
A Luxemburgba való „átvezetés” hírére a részvény hatalmasat esett, a múlt szerdai 312 forintos záróárfolyam kedd délutánra 260 forint közelébe szánkázott, ami 17 százalékos zuhanás három nap alatt. A hazai befektetők jelentős része valószínűleg attól tart, hogy Luxemburgban nbem fog tudni kereskedni a részvényével, vagy csak nagyon drágán, esetleg bonyolult módon. Egy másik félelem az volt, hogy valójában a tőzsdéről való végleges távozás készül Fotexéknél, a külföldi parkettről ugyanis könnyen és gyorsan ki lehet vezetni úgy, hogy nem kell vételi ajánlatot tenni rá, mint idehaza.
Nem áll szándékukban végleg kivezetni
Ezt a társaság kedden kora délután közleményben cáfolta, ezt írván: „A Luxemburgi Tőzsdén kivezetési, átvezetési, törlési eljárás, illetve semmilyen más, ennek megfelelő eljárás nincs folyamatban, s a társaságnak a jövőben sem áll szándékában a Fotex-részvények tőzsdéről történő kivezetése”. Azt a lehetőséget, hogy egyik tőzsdéről a másikra lehessen átvezetni könnyen és gyorsan értékpapírokat, egyébként eredetileg azért hozták létre néhány évvel ezelőtt, hogy a magyar cégek ellentőzsdét alakíthassanak, ha a BÉT osztrák tulajdonosaival való nézeteltérés elfajulna. Ezt használta ki most a Fotex is.
(A szerző rendelkezik Fotex-részvényekkel.)
A tervezet több lényeges kérdést nyitva hagy. 
