Hirdetés
Hirdetés

5+1 pokolbéli jövőkép a devizahiteleseknek

Eidenpenz József, 2013. július 08., 10:22

Mi történhet még szegény devizahitelesekkel? Elképzelhetetlen, hogy a helyzetük tovább romoljon? Mik a legrosszabb vagy majdnem legrosszabb verziók, amelyek esetén még növekedne a törlesztőrészletük, és mennyivel? Egy újabb Lehman-válság nagyon durva helyzetet teremthetne.

A történelemben nem számít a „mi lett volna, ha”, és nem ismétli meg pontosan önmagát. Ám vannak olyan szituációk, történések, szcenáriók, amelyek igenis megismétlődhetnek vagy hasonlíthatnak. Lehet megint 320 forint egy euró? Persze. Lehet megint 25 000 pont a BUX index? Minden bizonnyal lesz is valamikor, csak nem tudjuk, mikor.

Nemcsak puszta játék a számokkal végiggondolni, mi minden rossz történhet még a devizahitelesekkel, hanem egyben felkészülés is az esetleges extrém szituációkra. Végiggondoltunk néhány olyan esetet, extrém fordulatot, amely nagyon komolyan befolyásolhatja százezrek helyzetét Magyarországon, és ha most éppen nem is látszik valószínűnek, nem is lehetetlen. Még az sem, hogy többé-kevésbé egyszerre forduljanak elő, ami végképp betenné az ajtót...

Hirdetés

1. A jenhitelesek meddig örülhetnek?

Kezdjük egy jó hírrel: Hej hó, a jenhiteleseknek végre kicsit jó. Legalábbis sokkal jobb, mint 2011-2012-ben, amikor a jen forintban többször átszelte a 300 forintos határt is, hiszen most már csak 225-230 forint a japán deviza (az MNB 100 egységenként jegyzi az árat). A jen gyengülésével tavaly ősz óta tényleg sokat javult a helyzet, 20-30 százalékkal kevesebbet kell fizetni érte, bár ez keveseket vigasztal, a jenben eladósodottak kisebbségben vannak.

Másrészt ez csak relatív javulás, mert korábban ők voltak a legnagyobb vesztesek: 2007-2008-ban sokáig még 150-160 forintot ért száz jen, szinte ugyanannyit, mint a svájci frank (lásd grafikonunkat). A jen azután ez év elejéig végig magasabban állt, mint a frank, ergo a jenhitelesek a frankhiteleseknél is nagyobbat szívtak. Most viszont már az árfolyamgátban szereplő 250 forintos (2,5 forintos) határnál is lejjebb vagyunk, a jenhiteleseknek nem is nagyon volt vonzó ez év nagy részében belépni ebbe a rendszerbe.

 

Most ugyan éppen nagyon valószínűtlennek tűnik, de gondoljunk bele, mi lesz, ha visszajönnek a régi rossz napok. A jen a válság 2008-as kitörése után azért erősödött annyira, mert egyfajta menedéknek számított, mint a svájci frank. (Leginkább a japánok számára, akik inkább hazavitték tőkéjüket külföldről, jent vásárolva és felverve ezzel a saját valutájuk árát.) Most pedig azért gyengül, mert a japán kormányzat mindent megtesz a gyengítése érdekében, hogy végre fel tudja turbózni gazdaságát.

 

Csakhogy a japánok már legalább 20 éve próbálkoznak gazdaságuk élénkítésével, egyelőre jórészt hiába. Ha ez a politika most megint sikertelennek bizonyul, a válság újabb hullámokat vet, akkor könnyen visszajöhet a 300 forint feletti jen. Ugyanakkor olyan vélemények is vannak, hogy a jengyengülés hosszú és tartós folyamat lesz, amelynek még csak a kezdetén járunk.

2. Egy euró = egy svájci frank

A magyar frankhiteleseket a svájci jegybank (SNB) mentette meg – mondhatjuk. Amikor 2011-ben 1,09 frank körül volt már csak egy euró, és sokan már a paritást (1 frank=1 euró) emlegették, bevezette az 1,2-es árfolyamküszöböt, amit azóta is tart. Ez azonnal mintegy tíz százalékkal értékelte le a túlerősödött frankot, ami hiteleseinkre is kedvező hatással volt. (Forintban akkor két nap alatt esett vissza a frank 262-ről 238-ra.)

De gondoljunk bele abba, ha Görögország vagy Portugália, ne adj isten egy ezeknél is nagyobb európai uniós ország csődöt jelent, és az SNB esetleg nem tudja tartani az árfolyamküszöböt. Most ez is szinte elképzelhetetlennek tűnik, az árfolyam már tartósan el is szakadt ettől a szinttől, spontán is gyengült a frank. De korábban ez korántsem volt ilyen egyértelmű, és jöhetnek még rosszabb idők, amikor megint nem lesz az. Egy 1:1-es euró/frank és egy 300 forint körüli euró/forint új rekordokat és durva terheket jelentene a hitelfelvevőknek.

3. Tíz százalékkal gyengül a forint az euróhoz képest

Az utóbbi másfél évben volt az euró az MNB hivatalos árfolyama szerint 322 forint is, meg 275 forint is, ha pedig bő két évre megyünk vissza, akkor 2011 júniusában 265 is. A két szélső érték között ráadásul csak bő fél év telt el, és 22 százalék a különbség. Biztos, hogy a következő két évben csend lesz és nyugalom, és egyik szélső érték sem fog visszatérni?

Bár az exportunk jó, a finanszírozás sokáig megoldott és eddig az MNB sem tett veszélyes lépéseket, az ország gazdasága továbbra sem dübörög éppen, és bizonytalan kimenetelű választások elé nézünk. A külföldi tőkepiacokon meg a Fed likviditáscsökkentő lépéseitől rettegnek, márpedig a Fed-nek is köszönhetjük, hogy eddig jól vették állampapírjainkat. Most is egy egyszerű kis ijedelem elég volt, hogy a magyar tíz éves kötvényhozam 5,5-ről 6,5 százalékra menjen fel.

A cikk az alábbi oldalakon folytatódik
Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Eddig az eladók diktáltak, most majd a vevők fognak

Eddig az eladók diktáltak, most majd a vevők fognak

Az év második felében megcsappant a kereslet az ingatlanpiacon, lassult a drágulás üteme, emiatt pedig kínálati boom indult meg.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Utánajártunk

Hirdetés

Videók

Hirdetés

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Heti várható események, adatok

  • március 4
    KSH: Külkereskedelmi mérleg
    március 5
    KSH: Kiskereskedelmi forgalom
    Szolgáltatóipari BMI
    Szolgáltatóipari BMI
    GDP
    Kiskereskedelmi forgalom
    ISM szolgáltatóipari index
    március 6
    Bézs könyv
    március 7
    KSH: Ipari termelés
    Deutsche Post (2018 Q4)
    GDP
    EKB kamatdöntés
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    március 8
    KSH: Fogyasztói árindex
    Államháztartási egyenleg
    Munkanélküliségi ráta

Szavazás

Vettél már a szuper-államkötvényből (MÁP Plusz)?