Folynak a német koalíciós tárgyalások, vagy inkább vánszorognak, mert a négyféle párt nagyon különböző elképzelésekkel megy neki az ütközetnek néhány területen. Ilyen a bevándorlás- és menekültügyön kívül a nyugdíjrendszer kérdése is.
Azt mondhatjuk ugyan, hogy a németeknek közvetlen hatása nincs a magyar vagy európai nyugdíjpolitikára. A problémák azonban ugyanazok, és közvetve, hosszú távon azonban igencsak lehet ránk hatásuk, ahogy korábban is volt. Jelenleg például Németországban és Magyarországon is egymáshoz nagyon hasonlóan a nyugdíjkorhatár lassú, fokozatos emelése folyik. (És még számos más országban.)
Nem engednek a 63-ból?
Most „67, 63 vagy 69 év?” címmel írt cikket az N-Tv.de, jelenleg ugyanis ezek a számok forognak a koalíciós tárgyalások során. Mintegy tíz évvel ezelőtt fogadták el azokat a jogszabályokat, amelyek a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését tartalmazzák 67 évre, jelenleg 65 év három hónapnál tartanak, a 67-et 2029-re kéne elérni. (Erről itt írtunk.)
Csakhogy nemrég, 2014-ben a kereszténydemokrata-szocialista nagykoalíció Andrea Merkellel az élen bevezetett egy könnyítést, mely szerint 63 évesen is nyugdíjba lehet menni, ha a 45 év szolgálati ideje megvan valakinek. Most ezt úgy tűnik, hogy több koalíciós partner vissza akarja szívni, vagy legalábbis részben, korlátozná a lehetőséget. Szerdán tárgyaltak erről, de döntés nem született.
28 éves korig csak tanulnak
Szakértők, közgazdászok sokszor arról beszélnek, hogy a nyugdíjkorhatárt még tovább kéne emelni a hosszú életűek és egészségesek számának folyamatos növekedése miatt, 70, sőt 71 évre. Mások pedig azt szorgalmazzák, és a jelenlegi koalícióváltás erre jó alkalomnak tűnik, hogy ösztönözzék valahogy a nyugdíjaskorúak munkavállalását.
Megint mások rugalmas rendszert szeretnének, mert a kőbe vésett nyugdíjkorhatárnak kevés értelme van. Vannak, akik húszas éveik végéig csak tanulnak és tanulnak (például orvosok, akadémikusok), mások viszont ebben a korban már tíz évet ledolgoztak életükből. Igazságos -e mindkét csoportnak ugyanazt a merev nyugdíjkorhatárt megszabni? – vetik fel.
Inkább legyünk rugalmasak?
Nem lenne-e jobb inkább a kor helyett a pénzkereséssel (járulékfizetéssel) töltött évek számát figyelembe venni? Egy másik ötlet szerint pedig pluszpontokat kéne adni a nyugdíjához a különösen nehéz, vagy egészségkárosító fizikai munkát végzőknek, illetve kompenzálni valahogy a terhesség, gyerekgondozás vagy rokonápolás miatt kiesett szolgálati időt.
A nyugdíjkorhatár egyébként most sincs kőbe vésve, aki akar, mehet előbb, csak akkor kevesebb nyugdíjat kap Németországban. Ez nyilván olyanoknak való, akik jól tudtak életük során takarékoskodni, vagy magas volt a jövedelmük, így is elég lesz a nyugdíjuk. A tényleges, átlagos nyugdíjba vonulási idő emiatt a németeknél is pár évvel alacsonyabb, mint a nyugdíjkorhatár.
Ne akadályozzuk, ha dolgozni akarnak
A 63 éves nyugdíjba vonulási lehetőség mindenesetre kevéssé tűnik életszerűnek egy olyan környezetben, ahol az emberek egyre tovább élnek, hatalmas tömegek készülnek nyugdíjba menni (a háború utáni, ötvenes, hatvanas években született nagy létszámú nemzedékekből), és a munkaerő-piacról rengeteg szakember hiányzik. (Egy McKinsey-tanulmány szerint 2020-ig a létszámuk hatmillió fő is lehet Németországban.)
Aki akar, szállhasson ki korán, alacsonyabb nyugdíjjal, aki azonban tud és akar dolgozni, az tehesse meg ezt könnyen, bürokrácia-mentesen, hátrányok nélkül, sőt előnyöket élvezve – írja az N-Tv.de.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a plusz 1,72 pontos nyitás után csökkent szerdán kora délutánig. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
