Hirdetés
Hirdetés

Ez pont olyan, mintha vissza akarnák hozni a magánnyugdíjpénztárakat

2019. június 11., 12:36

Az Állami Számvevőszék elnöke nemrég arról ötletelt, hogy milyen jó lenne, ha az emberek fizetésének egy részét automatikusan egy megtakarítási számlára utalnák. Mintha már lett volna ilyesmi korábban - csak sajnos beszántották...

Faszobrász (fotó: Pixabay)
(fotó: Pixabay)

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke nemrég egy interjúban arról beszélt: megfontolandó lenne, hogy a munkáltatók a fizetések egy részét nem közvetlenül a dolgozónak utalnák át, hanem egy megtakarítási számlára.

"Nem feltétlenül az a jó kezdő lépés, ha az állampolgárra hagyjuk, hogy megtakarítson, ő ballagjon el a bankba vagy épp állampapírt venni. Tehet a kormányzat egy ajánlatot a foglalkoztatóknak – beleértve természetesen az államigazgatásban dolgozók esetében saját magát –, hogy a következő évek bértárgyalásainál nagyobb bérnövekedésre csak akkor kerülhessen sor, ha a munkabér-átutalás pillanatában a foglalkoztatók egy bizonyos összeget nem közvetlenül a dolgozónak fizetnek, hanem a dolgozó megtakarítási számlájára utalnak"

Hirdetés

- mondta az ÁSZ elnöke a Világgazdaságnak. Szerinte így 5-10 ezer forintonként értelmezhető megtakarítás képződhetne a háztartásoknál.

Mintha már lett volna ilyesmi...

"Én meg arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy egy ilyesmi rendszer kiválóan működött 2011-ig, úgy hívták, magánnyugdíjpénztár (mnyp)."

- írja az Alapblogon megjelent friss posztjában Balásy Zsolt, a HOLD Alapkezelő elemzője.

A munkavállaló bérének egy része automatikusan egy megtakarítási számlára érkezett, amit aztán a bizonytalan felosztó-kirovó rendszer mellé a nyugdíjas éveiben elővehetett. Sőt, nem is csak azt, hanem annak kamatos kamatait. Borzasztó nagy előnye volt még, hogy ez a kamat (hozam) nem kizárólag az infláció és a gyengülő forint által sújtott magyar kötvényekben gyűlt, hanem a részvényhányadon keresztül az egész világgazdaságra kitettséget jelentett. Kár volt akkor (2011. júniusa) eladatni a tulajdonosok 97 százalékával, amikor ez a világgazdaság még az előző 80 év legnagyobb megbicsaklásával küzdött - írja a szakember.

Balásy Zsolt azt is felidézi: még a rossz években is a reálhozam környékén billegtek a pénztárak, tehát megvédték a vagyont az inflációtól, amióta pedig a részvény- és kötvénypiacon is folyamatos az emelkedés, a megmaradt pénztárak közel 80 százalékkal növelték a rájuk bízott vagyont.

"Az évi több mint 7,5% hozamnak felel meg, miközben az infláció átlagosan évi 2-3% körül lehetett"

- írja a blogpostban Balásy Zsolt.

A kormánynak nem tetszik az ötlet

Az ÁSZ elnökétől származó ötlet mindenesetre nem aratott osztatlan sikert a magánnyugdíjpénztári rendszert felszámoló kormány berkeiben, így nem is támogatják az elképzelést, bármennyire jól is hangozzék...  Az RTL Klub híradójának azt mondták:

"A munkavállaló szabadon rendelkezik az adózott jövedelméről, abba a kormány nem kíván beleszólni, így a javaslatot nem támogatjuk."

Raiffeisen KH Cetelem További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Van, aki 168 ezres nyugdíjkorrekciót kaphat novemberben

Van, aki 168 ezres nyugdíjkorrekciót kaphat novemberben

Ez több mint 14-szerese (!!!) annak, amiben az átlagos összegű nyugellátásban részesülő személy reménykedhet. Persze, a sor másik végén több tízezren vannak olyanok is, akiknek még 5000 forint, vagyis havi 500 forint sem jár.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Powered by Saxo Bank

Szavazás

Szerinted gyengülni fog a forint, vagy erősödni? Hol lesz év végén az euró?