|
| MTI Fotó: Marjai János |
Közeledik az év vége, amely fordulópont többféle megtakarítási, biztosítási adó-visszatérítés szempontjából. Aki még az idén köt szerződést, az még kaphat 2019 után kedvezményt.
Bármilyen felmérést csinálunk a pénzügyi, biztosítási területen, mindig kiderül, hogy az emberek nincsenek tisztában a lehetőségeikkel – OVB Magyarország. Sőt sokan az alapfogalmakat sem ismerik. Például nem tudják, mi az adókedvezmény és a visszatérítés közötti különbség.
A lakosságnak csak mintegy 11 százaléka ismerte pontosan a megtakarítási lehetőségeket, bár 30 százalék tudta, hogy léteznek adó-visszatérítésre jogosító megtakarítások – idézik a cég legutóbbi felmérését.
Kevés adót kérnek vissza
Ezt mutatják a számok is: évente nagyjából 30 milliárd forintnyi adó-visszatérítést kérnek a pénzügyi termékek alapján, miközben havonta nagyjából 200 milliárd személyi jövedelemadót fizetnek be. A visszatérítés tehát csak minimális része, 1-2 százaléka az adóknak.
Nyugdíjbiztosítások, NYESZ (nyugdíj-előtakarékossági) számla, pénztárak – ezek a három fő módozat, amelyekre adó-visszatérítés jár. (A tbsz-nél, azaz tartós befektetési számlánál pedig a tőkejövedelmek adómentesek – a szerk.)
Ahol nem árt egy kis kényszer
Ezen belül a nyugdíjbiztosításokban azért hisznek az OVB-nél a többinél jobban, mert annak a legnagyobb a megtartó ereje. A biztosító és a tanácsadó rendszeresen ösztönzi az ügyfelet arra, hogy az rendszeresen takarékoskodjon. Sokkal több pénz marad azoknak a megtakarítási számláján, akiknél automatikusan vonják le a befizetéseket. Ezért is előny a tanácsadó közreműködése – vallja a tanácsadói hálózatot működtető nemzetközi társaság.
|
| (Forrás: OVB) |
Az emberek többségének azonban változatlanul nincs ideje van érdeklődése a rendszeres megtakarítások iránt. Önmaguktól nem takarítanak meg, ezért is van, hogy a biztosítás sikertermék – tartja az OVB. Bár van, akinél kényszermegtakarítás-jelleggel, az automatikus levonások révén, de folyamatosan nő a biztosítási állomány.
Mennyi a nyugdíj? Lottóra több megy?
A nyugdíjak várható problémája miatt a megtakarításokra pedig nagy szükség van, ezt az emberek nagy része is jól tudja. Mégis sokan vannak, akik nem tesznek ennek érdekében semmit. A 28 500 forintos, sok éve változatlan nyugdíjminimum mellett az átlagnyugdíj emelkedik ugyan, de a jövőben jó, ha eléri majd a fizetések hatvan százalékát. (A minimálnyugdíjakról itt, a nyugdíjak vásárlóértékéről itt volt szó.)
Fémillióan inaktívak
A pénztárak egymillió tagjának ugyanakkor csak mintegy a fele aktív. A többinek van ugyan tagsága, de nem fizet be rendszeresen és nem igényel vissza adót. Pedig sok olyan esetet láttunk, ahol valaki nem fizetett nyugdíjjárulékot, csak rövid időre volt magas bérre bejelentve. Más meg egész életében fizetett, mégis ő járt rosszabbul a nyugdíjmegállapításnál – hangzott el.
Az időseket Magyarországon az állam tartja el, az időskori bevételek majdnem 90 százaléka az államtól jön. Más kelet-közép-európai országokban ez az arány inkább nyolcvan százalék. Az állam túl erősen gondoskodik. Emellett a megtakarítások szintje nálunk Európában az egyik legalacsonyabb.
Ki törődik a vidékkel?
A biztosítási területről eltűnt számos szakember, tanácsadó. Egyre ritkább az, hogy kimennek az ügyfélhez. Most 27 028 fő szerepel az MNB nyilvántartási rendszerében, régebben ez a szám negyvenezer felett volt. “Főleg vidéken, kisebb településen nincsen erre ember, nem megy ki hozzájuk senki” – panaszkodtak az OVB szakemberei. Pedig pont ott vannak sokan, akiket sok mindenre tanítani kéne.
|
| (Fotó: Eidenpenz József) |
Magyarországon alapvető pénzügyi szükségletek nincsenek lefedve, mint egy életbiztosítás, balesetbiztosítás a családfő számára. Például hogy vissza tudják fizetni a hitelt akkor is, ha vele valami történik. Annak ellenére van alacsony szinten az öngondoskodás, hogy a bérek nálunk emelkedtek a legnagyobb mértékben. Pont azok, akiknek a legnagyobb szükségük lenne megtakarításokra, tartalékokra, általában kevésbé képzettek pénzügyileg – hangzott el.
Egészségünkre, zsebből?
Az OVB szerint míg az unit linked biztosítások visszaszorultak, a szabályozásuk is szigorúbbá vált, a kockázati biztosítások fellendülést mutatnak.
Az egészségbiztosítási adóvisszatérítés 150 ezer forintos éves keretét is nagyon kevesen használják ki. Holott a valóságban zsebből finanszírozzuk az egészségügyi kiadások – orvos, gyógyszer – nagy részét. A pénztárak 2016 óta önsegélyező szolgáltatásokat is nyújtanak, például jelzáloghitel törlesztése, gyerekkel kapcsolatos kiadások.
Gyógyszert adókedvezménnyel
Egyre többször mennek a statisztikák szerint magánrendelőbe a magyarok. Egyes alapszolgáltatások ott már nem is olyan drágák. Pénztárakon keresztül mindezeket szintén lehet adókedvezménnyel finanszírozni. A tanácsadók ezen a területen is sokat tudnak segíteni.
A személyes egészségügyi kiadásainkon belül 60 százalék gyógyszerekre, 10 százalék fogászatra, 8 százalék kórházakra megy el. Jobb lenne ezeket intézményesített keretek között elkölteni – mondták el.
Ketyeg az óra, egy év is sokat számít
A tervezett életbiztosításokat azért érdemes most megkötni, mert az idén még egy évvel fiatalabbnak fogunk számítani. Januártól egy évvel idősebbként akár tíz százalékkal magasabb is lehet a díj például a negyven éves határ átlépése esetén. De később is minden évben ugyanúgy egy évvel idősebbnek számítunk majd, és többet fogunk fizetni díjként – hívják fel a figyelmet a szakemberek.
Életbiztosításoknál legalább a családfenntartó havi jövedelmének 50-60-szorosa – nagyjából ötévnyi jövedelem – javasolt szerződéses biztosítási összegként. Főleg, ha a másik felnőtt például a háztartásban dolgozik, és nincs jövedelme.
Nesze neked, gépjárműbiztosítás
A kötelező biztosítások által fedezett gépjármű-károkra egy év alatt 107 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók 2018-ban. Az átlagos összeg 500 ezer forint volt, a bejelentések száma 160 ezer körül. Az ügyfeleknek nagyon érdemes odafigyelni, hogy jó adatokat adjanak meg. A kötelező biztosítások ugyanis utólag nem módosíthatók.
“Sokkal egyszerűbb egy életbiztosítást megkötni és kötvényesíteni, mint egy kötelezőt, a legtöbb ügyfélkérdés, probléma a kötelezőnél jelentkezik” – mondták a szakértők.
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
