Jövőre várhatóan legalább három százalékos nyugdíjemelés lesz Magyarországon a politikusok nyilatkozatai szerint, eközben viszont a bruttó és nettó bérek emelkedését egyaránt 13 százalék körülire becsülik. Azt jelenti-e ez, hogy csúnyán lemaradnak a nyugdíjak, és valamiféle igazságtalanság alakul ki?
Nem biztos, a helyzet inkább az, hogy a bérek voltak eddig kegyetlenül elmaradva nemhogy az európai átlagtól, de már egyes kelet-közép-európai országoktól is, mint Csehország. Nyugat-Európához képest pedig még inkább ordító volt az elmaradás, ami a magyar munkaerő elvándorlásának fő oka.
Bruttó vagy nettó, nem mindegy
Ezt illusztrálja például az úgynevezett helyettesítési ráta: az, hogy a nyugdíjasok hány százalékát kapják a még keresők bérének. A mutatót sajnos a bruttó bérből számolják, amely nem túl reális, tekintve, hogy nálunk még rengeteg adó és járulék lejön belőle (majdnem pontosan a harmada, ha gyermekkedvezményt nem kap az illető).
Eszerint Magyarország 67 százalékos helyettesítési rátával Franciaország után a második legjobb nyugdíjat fizette volna tavaly, persze csak a bérekhez viszonyítva. (Pár országnak nincs meg a tavalyi adata, mint Luxemburg, Írország, Olaszország.) Csak hát mivel nálunk a nyugdíj nem adózik, a bér meg keményen, ez az adat nem reális.
Kiszámoltuk magunk is
A legutolsó adatok szerint júniusban Magyarországon az átlagnyugdíj 124 278 forint volt, az átlagos nettó kereset pedig családi kedvezmény nélkül 197 700 forint, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 205 500 forint. Ebből 63 százalékos helyettesítési ráta adódott. Így valamivel kevésbé lógunk ki az európai átlagból, de még mindig viszonylag magas nyugdíjat mutat a fizetésekhez képest.
Keresel annyit, mint egy nyugdíjas?
Ezt persze csak akkor tudnánk biztosan, ha a többi országnál is tudnánk nettó fizetéssel és átlagnyugdíjjal számolni. Egy biztos: a magyar nyugdíjak, átszámolva átlagosan alig 400 euró, semmiképpen sem tűnnek magasnak. A fizetések tűnnek rettentően alacsonynak, sokan keresnek keveset, kevesen keresnek sokat, sok bér a nyugdíjak szintjén mozog.
A nemzetközi statisztikában szereplő 67 százalékos”helyettesítési ráta” az idén lehet, hogy 60 százalék alá fog esni a bérek gyors, és a nyugdíjak lassabb emelkedése miatt. Erre azonban már nagy szükség volt. Talán a jövőben már nem vándorolnak ki annyian, mint az elmúlt években, és talán lesz lesz, aki a jövőbeli nyugdíjakat megtermeli.
Van másik
Holnapi cikkünkben megnézzük, mennyire reális átlagbérrel számolni? Nem lehet, hogy az torz, a csúcsfizetések nagyon felé viszik az átlagot? Nem inkább sokan keresnek keveset, és kevesen sokat? Nincs jobb mutató a bérek mérésére? De van, meg fogjuk vizsgálni.
(A helyettesítési hányadosról írja a KSH: „A mutatót a 65–74 éves korcsoport medián egyéni bruttó nyugdíjának és az 50–59 éves korcsoport medián bruttó keresetének hányadosaként határozták meg, amelybe nem tartoznak bele az egyéb társadalmi juttatások”. A mutató tehát nem számol adókkal – egyes országokban a magasabb nyugdíjakat is megadóztatják –, egyéb szociális támogatásokkal, kedvezményekkel, ártámogatásokkal stb.)
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
