Nem bővül a forgalma
A jegybank elnöke, Mario Draghi még februárban nyilatkozott arról, hogy ki kéne vonni a forgalomból a nagy címletet, mert leginkább bűnözők, terroristák és pénzmosodák használják, normál átlagos európai polgárnak nem kerül a kezébe. A Bloomberg szerint most megvizsgálják, hogy zajlana a kivonás, és várhatóan hogy alakulna a készpénzforgalom és annak költségei a bankjegy megszűntével.
Az tény, hogy a bankjegy használata már nem bővül, kb. 6 éve ugyanannyi, nagyjából 600 millió darab 500-as bankjegy van forgalomban. A kivonás költségeiről megoszlanak a költségek, a Franfurter Allgemeie Zeitung szerint ez 500 millió euróba kerülne. Jens Weidman, az EKB kormányzótanácsának tagja szerint meglehetősen bonyolult logisztikai feladat lenne a bankjegykivonás, és nem biztos benne, hogy ettől önmagában csökkenne a bűnözés.
Kell helyette kisebb?
Minden azon múlik persze, hogy a kivonandó összesen 300 milliárd euró értékű bankjegy helyett kell-e hasonló értékben kisebb bankjegyeket nyomtatni, vagy az összeg jelentős része elektronikus pénzzé alakul, számlára kerül. Weidman feltehetően arra gondolt, hogy ha nagyrészt kisebb bankjegyekkel kell helyettesíteni, akkor alig lépnek előre. A nagy kereslet ez esetben nyilván a bűnözők oldaláról maradna meg, így a célt nem érnék el, ugyanakkor elképesztő mennyiségű kisebb bankjegyet kéne nyomtatni, és ezek címletbeli elosztását is jól át kellene gondolni.
A nemzeti jegybankok készpénzzel foglalkozó részlegei úgy látják, hogy bár nő az elektronikus fizetések aránya, a készpénz még sokáig fontos eszköz marad a fizetési rendszerben. Persze érthető, hogy az ezzel foglalkozó jegybanki részlegek ezt vizionálják, ahogy az olajkitermelő országok is az olajkorszak igen távoli lecsengéséről szeretnek nyilatkozni. Kétségkívül az euró olyan világvaluta, melyet az eurózónán kívül is előszeretettel tartanak, főleg bizonytalan valutájú és jogrendszerű országokban, ahol ezt tartják a legbiztosabb értékőrzésnek.
A görögök ülnek rajta
Ráadásul még az eurózónán belül is van ilyen példa: Görögország, amelyik hiába tagja a zónának, időről időre kifut a pénzből, ezért bizalmatlan polgárai hatalmas készpénzállományt tartanak maguknál. Ráadásul tavaly nyáron igazuk is lett, amikor a bankokból érdemben nem lehetett pénzt felvenni, vagy akár külföldre utalni. Így valószínű, hogy a forgalomban lévő 500-asok nem kis hányadán a görög polgárok ülnek, és még jó idő fog eltelni, amíg bízni kezdenek annyira bankrendszerükben, hogy visszategyék a pénzt.
Ellenpélda
Ellenpéldának ugyanakkor Amerikát tekinthetjük, melynek valutája világszerte közkedvelt értékőrző, sokkal inkább, mint az euró. Így dollárból is sok készpénzt tartanak, összesen 1400 milliárd dollárnyi készpénz van forgalomban, ebből 1200 milliárd a legnagyobb címletben, 100 dollárosban. Ez több, mint a forgalomban lévő 100-as, 200-as és 500-as euró bankjegyek teljes értéke, és mégsem okoz gondot Amerikának, kinyomtatja a sok 100-ast. Igaz, korábban nagyon egyszerűek voltak a bankjegyek, könnyű is volt hamisítani, csak az utóbbi években kapcsoltak rá a korszerű (így nyilván drágább) bankjegyek előállítására.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
