|
| Okos parkolást segítő szenzorok az aszfaltban |
Egy biztos: a technológiai fejlődés jobb életet hoz a városlakóknak
Városban autóval közlekedni jó móka, csak két dolgot nem lehet csinálni: haladni és parkolni. A városi autózás problémaköre sokrétű, és a megoldás is összetett: hatékony várostervezés, a helyi építési szabályok modernizálása, újfajta (kisebb, könnyebb, környezetbarátabb stb.) járművek tervezése és elterjedésének támogatása, a tömegközlekedés jobb szervezése, különböző behajtási övezetek kijelölése, a közösségi autózás szerepének növelése - és persze általában véve az autózás visszaszorítása, a fölösleges autós utazások számának csökkentése is szerepel a hosszú listán, ami világszerte javíthat a közlekedési helyzeten. Számos kísérleti projekt fut a világ nagyvárosaiban, ami viszont biztosnak látszik: a technológiai újdonságok alkalmazása rengeteget segíthet a városlakók életén.
Az éppen bevezetés alatt álló ötödik generációs mobilinternetnek köszönhetően felpöröghet az okos városok koncepciója: egymással folyamatosan kapcsolatban álló érzékelők milliói segíthetik a városlakók életét - ez maga az Internet of Things, avagy a dolgok internete, az IoT. A járművekben elhelyezett szenzorok egymással kommunikálva egy-egy aktuális forgalmi helyzet zökkenőmentes megoldását teszik lehetővé - az 5G által elérhetővé válik az önvezető járművek tömeges elterjedése. Mivel a szenzorok adatai a felhőbe is bekerülnek, az intelligens forgalomirányító rendszerek a valós forgalmi helyzethez alkalmazkodva működtethetik a közlekedési lámpákat, a hosszabb távú forgalomszervezés pedig a tényleges forgalomból származó adattömegre támaszkodva valósulhat meg, a lehető legoptimálisabban - ami azt jelenti, hogy a lehető leggyorsabban juthatunk el A-ból B-be közlekedési eszközeinkkel.
Az 5G rengeteg időt spórol nekünk
Hogy mindez megvalósulhasson, ahhoz elengedhetetlen az 5G bevezetése (ami október óta már Magyarországon is elérhető): nem csak gyorsasága miatt, hanem azért is, mert sokkal több eszközt képes egyszerre kezelni, mint a korábbi mobil-infrastruktúrák, ráadásul gyakorlatilag késleltetés nélkül. A milliónyi szenzor, kamera, okos közlekedési lámpa, tábla és az infrastruktúra más elemei mellett ezen a hálózaton kommunikálhatnak az önvezető járművek is - ami az 5G-hez hasonlóan már szintén nem sci-fi, Magyarország útjain is találkozhatunk már vezető nélküli autókkal (egyelőre természetesen kísérleti üzemmódban, emberi pilótával a fedélzeten).
Ahogy az sem a távoli jövőm hanem a jelen kérdése, hogy ne kelljen többet parkolót keresgélni egy parkolóházban - esetenként több időt eltöltve ezzel, mint a közlekedéssel vagy épp a nagybevásárlással.
Az okos parkolás sokkal több, mint egy piros és egy zöld led
Már az is könnyebbség volt, amikor a nagyobb parkolók, parkolóházak bejáratainál egy kijelzőt szereltek fel, ami jelezte, hogy van-e szabad parkolóhely, illetve ha van, hány darab - így már a behajtás előtt eldönthettük, van-e értelme próbálkozni mondjuk egy karácsonyi bevásárlási roham idején. Az pedig igazi megváltás volt, amikor a bevásárlóközpontokban kis piros és zöld ledeket szereltek a parkolóhelyek fölé, hogy már messzebbről is láthassuk, merrefelé érdemes próbálkozni. Itt azonban szerencsére nem állt meg a fejlődés: az IoT terjedése lehetővé teszi, hogy még könnyebben rátaláljunk a szabad parkolóhelyekre. Már 2018-ban is futottak olyan kísérleti projektek Magyarországon, amelyek lényege, hogy a parkolókba beépített - az aszfaltba fúrt - érzékelők egy mobilalkalmazáson keresztül jelzik a sofőröknek, merre találhatnak a leggyorsabban szabad helyet. A Vodafone projektjei Budapesten és Székesfehérváron is sikerrel futnak.
A parkolást segítő alkalmazás úgynevezett Narrowband-IoT technológiát használ, amely olyan keskenysávú kapcsolaton keresztül működő vezeték nélküli technológia, amely lehetővé teszi az IoT-eszközök tömeges elterjedését alacsony költségszint mellett – írtuk a technológiát bemutató korábbi cikkünkben. Az érzékelők energiaigénye rendkívül alacsony, így egy elemmel akár 10 évig is képesek működni. Az NB-IoT eszközök nehezen hozzáférhető helyekről – akár egy vastag betonfal mögül vagy egy mélygarázs alsóbb szintjéről – is képesek kommunikálni, így nem csak felszíni parkolókban könnyítik meg az életünket. És nem csak az autósokét: a budapesti Belváros-Lipótváros forgalmának 30 százaléka például parkolóhelyet keresőkből áll, ami rengeteg fölösleges kört és teljesen fölösleges környezetszennyezést jelet, ami jelentősen visszaeshet az okos parkolás elterjedésével.
Magától leparkoló autó? A technológia már kész és működik
Ennél már csak az lenne jobb, ha még ezt az okos parkolást is végrehajtaná valaki helyettünk - például saját autónk. Természetesen már ez sem sci-fi: az önvezető autók szoftverének gyártásával foglalkozó AImotive, az autós navigációban erős HERE Technologies és a Vodafone Magyarország nemrég bejelentették, hogy skálázható automata parkolási megoldást hoztak létre, amelyet autógyártók és autóipari beszállítók használhatnak majd. A kísérleti autók Budapest több mélygarázsában képesek emberi beavatkozás nélkül szabad helyet keresni és biztonságosan leparkolni – a megoldás technológiai világújdonság, azaz nálunk mutatták be először.
A gyakorlatban ez úgy működik, hogy a térképeket, beleértve a parkolóhely-információkat az autó szoftvere a mélygarázsok bejáratánál a Vodafone mobilhálózatán keresztül letölti. (A szabad helyekről szóló információ a már korábban bemutatott NB-IoT szenzoroktól származik.) A járműveket az aiDrive szoftver a beérkező szenzoradatok alapján vezeti a mélygarázsban, és le is parkolja az üres helyre. Persze előfordulhat, hogy az eredetileg kiválasztott parkolót útközben elfoglalták - ilyenkor azonban az autó magától új helyet keres. Ez nem csak azt jelenti, hogy a vezetőknek nem kell az idejüket parkolásra fecsérelni, hanem azt is, hogy - mivel a mesterséges intelligencia sokkal jobb és pontosabb sofőr, mint az emberek többsége - sokkal közelebb állhatnak egymáshoz az autók, így több autó fér el ugyanabban a mélygarázsban.
Nem engedték be a ferencvárosi szurkolók különvonatát a szomszédos országba. 
