Hallotta? Miközben az európai merényletekkel mindenki foglalkozik, az Afrikában megölt áldozatokkal senki – írták nemrég egy híroldalnak látszó weboldalon. Ebből is láthatja, hogy a sajtónak nem szabad semmit elhinni. Igaz? Nem igaz.
A hírt közlő oldal maga is hazudott, de legalábbis füllentett, vagy csúsztatott: az afrikai áldozatokról igenis beszámolt a sajtó, de még valamikor tavasszal, az a merénylet ugyanis már régen történt, nem mostanában. Sajnos egy egész sor olyan híroldal van, amely egészen egyszerűen hazudik (ferdít, csúsztat), azért, hogy nézettséget szerezzen, kattintsanak rá.
Göbbels és Sztálin
Egy régi bevált módszer, ha féligazságokat terjesztenek: Az említett afrikai merénylet valóban bekövetkezett, a mellékelt fotó is lehetett valódi, csakhogy nem akkor volt, amikor híresztelték, és nem úgy reagált rá a sajtó, ahogy állították. A féligazságok, igazságok és hazugságok ügyes keverésével sajnos könnyű megtéveszteni az embereket, ezt például a sztálinista, hitlerista propaganda-gépezetek is gyakran alkalmazták korábban.
De hogyan tudjuk megállapítani, hogy egy internetes oldal hazudik-e, vagy sem? Sokszor pár kattintás elegendő. A kérdéses cikk címét, esetleg más fontosabb mondatát kijelölve, a Google-ba bemásolva általában kiderül, hogy mióta kering az adott hír az interneten.
Évekig keringő maszlagok
Előfordul, hogy 5-10 évig is fennmarad és tovább terjed ugyanaz a hülyeség, vagy egy hasonló, egy új variációja. A megtévesztett felhasználók ráadásul megosztják a közösségi oldalakon, vagy e-mailen adják tovább egymásnak. (Ezt általában hoaxnak, átverésnek hívják.)
Például: ha ezt a hírt továbbküldöd húsz embernek, nyersz egy mobiltelefont. HIV-vírussal fertőzött tűket rejtenek el a mozik ülésén. A hasonló átverések felderítésére azonban vannak külön oldalak is, az említett Google-keresésen kívül (amelyről itt adtunk néhány praktikus tanácsot) érdemes például az Urbanlegends.hu oldalt is felkeresni.
Nézzünk utána
Általában elmondható, hogy ami túl szép, vagy túl hihetetlen, az nem igaz. Pár megosztásért ingyen telefont kapni? Nem igaz. A Microsoft nem szokott vírusfigyelmeztetéseket küldeni, a Facebook pedig ingyenes, és az is marad, ezt már sokszor elmondták. Sokszor tényleg csak pár kattintás utánanézni, ne sajnáljuk a fáradtságot, sok kellemetlenségtől megmenthetjük magunkat és kedves ismerőseinket.
Vigyázni kell azokkal a cikkekkel is, amelyeket csak akkor tudsz elolvasni, ha megosztod – szinte biztosan valami átverés. Ne vegyél zsákbamacskát, és főleg ne zúdíts olyasmit az ismerőseid fejére, amit nem is olvastál. A józan paraszti ész sokszor elég is.
Nem mindegy a forrás
Ha nagyon nem találunk valamit, kétségeink maradtak, kérdezzük meg valamelyik internetes fórumon. Az olvasótársak többnyire segítenek, ha pedig nem ma osztjuk meg az érdekesnek látszó cikket, hanem egy nappal később, amíg a válasz megérkezik, nem fog történni semmi baj.
Sok hírnél az is árulkodó, hogy honnét származik. Bár a hazai sajtó sokszor politikailag is motivált, az ismertebb híroldalak már régen tönkrementek volna, ha álhíreket közölnének. Az új, ismeretlen oldalakat először figyeljük egy darabig, vagy próbáljuk meg leinformálni, mielőtt hinnénk neki.
Mi van az impresszumban?
Az „üzemelteti a Szabó és Szabó Kft.” az impresszumban – vagy pláne, ha nincs is impresszum – nem túl bizalomgerjesztő. Az is árulkodó, hogy a korábban álhírekből élő oldalak többsége ma már nem működik, néhány hónap alatt rendszerint eltűnnek, bár sajnos mindig feltűnnek újak.
A legjobb védekezés: gondolkozni, és guglizni.
CENTCOM: Az Egyesült Államok katonai erőt biztosít a Hormuzi-szoros közlekedésének fenntartásához. 
