Angela Merkel német kancellár szerdán Londonba látogatott. A brit kormányfővel tartott megbeszéléseinek középpontjában elsősorban a brit-EU viszonyrendszer problémái álltak. A kétoldalú kapcsolatok virágoznak, az elmúlt egy év alatt 31 brit miniszteri látogatás történt Berlinben. Júniusban II. Erzsébet – aki mostanában már a fiatalabb királyi generációra delegálja a külföldi utakat – látogat személyesen Berlinbe, így ez már az ötödik látogatása lesz Németországba.
A kétoldalú tárgyalások után David Cameron kormányfő kifejtette, hogy a brit kormány támogatja az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgást, csak azt nem, ha ezzel a lehetőséggel visszaélnek. Megerősítette, hogy a brit kormány jelentősen szigorítja a más EU-tagállamokból érkező munkavállalók szociális ellátásának szabályozását. E szigorítási tervek fő pontjai közül kiemelte, hogy nem kaphatnak munkanélküli segélyt azok a külföldi EU-állampolgárok, akik állásajánlat nélkül érkeznek Nagy-Britanniába, és ha hat hónapon belül nem találnak munkát, haza kell térniük.
Cameron megismételte azt a komoly feltűnést keltő hétvégi kijelentését, hogy ha az e szigorításokhoz szükséges uniós jogszabályi reformokat nem sikerül elérnie, akkor Nagy-Britannia további EU-tagságával kapcsolatban "semmit nem lehet kizárni". Hangsúlyozta azonban: álláspontja az, hogy Nagy-Britanniának az EU-ban kell maradnia, újra kell tárgyalnia az unióhoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, és ezután a brit választóknak népszavazáson kell eldönteniük, hogy az elért eredmények ismeretében is az EU-ban szeretnék-e látni hazájukat.
Merkel a tárgyalások alatt világossá tette, hogy semmilyen módosítást nem támogat az Lisszaboni Szerződésben és mindenfajta kezdeményezést ellenez, amely a szabad munkaerő-áramlást kérdőjelezi meg. A sajtótájékoztatón ugyanakkor kijelentette, hogy a brit nép joga a döntés az EU-tagságról, de ő személy szerint "nagyon szívesen venné", ha Nagy-Britannia "az erős, sikeres Európai Unió" tagja maradna. Merkel szerint Németország abban egyetért Nagy-Britanniával, hogy elejét kell venni a visszaéléseknek a fogadó országok szociális ellátórendszerével.
Német enyhülés Athénnal kapcsolatban
Merkel azt is kiemelte, hogy a német kormány szeretné – és mindig erre is törekedett –, ha Görögország az euróövezet tagja maradna. A kancellárt a Der Spiegel című német hetilap minapi cikkéről kérdezték. A lap értesülése szerint Berlin úgy tartja, hogy elkerülhetetlenné válhat Görögország távozása az euróövezetből, ha a radikális baloldali Sziriza párt alakít kormányt a január 25-ére kitűzött görög parlamenti választások után. Merkel azonban szerdán kijelentette, hogy Görögország jelentős áldozatot vállalt az euróövezeti tagságért, nagyon nehéz éveken van túl és hosszú utat tett meg. "Semmiféle kétségem nincs afelől, hogy (ezek az erőfeszítések) sikerrel járnak" - tette hozzá, a Sziriza nevének megemlítése nélkül.
A londoni tárgyalásokkal egyidőben Berlinben kiszivárogtatták, hogy a német kormány a görög választások után hajlandó tárgyalni a Görögországnak nyújtott hitelek kamatterhének enyhítéséről és a futamidő kitolásáról is, ha az elvárt reformokon nem lazítanak, és nem akarnak leíratni az állami hitelezők felé fennálló tartozásukból a görögök. Bár Ciprasz mindkét utóbbit követeli, összességében mégis komoly áttörésként értékelhető ez a pozícióváltás Berlinből.
Forrongó hátországok
A brit kormányfőnek öt hónappal az általános választások előtt a bevándorlás kérdéskörét – mint a kampány fő témáját – halálosan komolyan kell vennie. A Nigel Farage vezette Ukip EU- és bevándorlás-ellenes kampányával komoly szeletet szakított le a konzervatív bázisból és Cameron saját pártjában nyomás alá került, hogy mindkét témában keményebb vonalat vegyen föl.
Merkel sincsen sokkal könnyebb helyzetben. Az euró- és bevándorlás-ellenes AfD párt múlt szeptemberben Türingiában 14, Brandenburgban pedig 10százalékát vitte el a szavazatoknak. A párt egyben megkezdte a sokáig tabunak számító német nacionalizmus előtti akadályok lebontását. Az AfD tegnap jelentette be, hogy hivatalosan is együttműködik ezentúl az ’Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen’ (Pegida) nevű, drezdai központú mozgalommal. A Pegida súlyosan elítélte a párizsi terrormerényletet és úgy értékelte, hogy az „bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az Iszlamisták nem demokrácia-képesek, hanem az erőszakot és a halált használják megoldásként. De a politikusaink ennek pont az ellenkezőjéről akarnak meggyőzni bennünket”.
Nos, a mérsékelt kormányzó konzervatívokra a jelek szerint mind Londonban, mind Berlinben nehéz időszak vár.
A tagországok tavaly a korábbi évhez képest hét százalékkal több védelmi státuszt biztosítottak. 
