Az elmúlt években végrehajtott állami centralizáció jegyében alapjaiban megváltozott a rendszerváltáskor kialakított feladatmegosztás az államháztartáson belül. Átalakult a közigazgatás rendszere, az egészségügyi és oktatási intézmények tulajdonosi és irányítói struktúrája, a kultúra finanszírozása. A több évig elhúzódó intézkedéssorozat eredményeképpen nagyon sok olyan feladat (és hozzá kapcsolódó finanszírozás) került át a központi kormányzathoz, amely korábban a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozott. Bár egy-egy terület átalakítása nagyon sokszor szóba kerül, a 2014-es költségvetés alapján érdemes a finanszírozás oldaláról is felmérni, hogy összességében mekkora érvágást jelent mindez az önkormányzati szektor számára.
1500 milliárddal kisebb a helyiek büdzséje
A magyar állam 2010-ben (mai árakon számolva) összesen 15 400 milliárd forintból gazdálkodott, amiből a helyi önkormányzatok 3900 milliárdot költöttek el, azaz az állami kiadások negyedéből a helyi közösségek, illetve azok vezetői gazdálkodhattak. Ezzel szemben az idei költségvetés 2400 milliárd forintos önkormányzati kiadást tartalmaz, nagyjából a négy évvel ezelőttivel azonos összesített főösszeg mellett. Mindez azt jelenti, hogy változatlan áron számolva a szektor büdzséje 1500 milliárd forinttal, azaz 38 százalékkal csökkent, az összes állami kiadáson belüli aránya pedig 15 százalékra mérséklődött.
A finanszírozás közel negyven százalékos csökkentése azonban különbözőképpen érinti az egyes területeket. A feladatelvonás és az ezzel kapcsolatos forráscsökkentés leginkább az egészségügy területén tépázta meg a helyi közösségek igazgatási jogkörét. A kórházak és egyéb gyógyító intézmények állami irányítás alá vonása 329 milliárd forinttal, mintegy 75 százalékkal csökkentette az e területre helyben fordítható pénzek nagyságát. Nem járt jobban az oktatás sem: az iskolarendszer teljes centralizációjának eredményeképpen az e célra fordítható helyi kiadások nagysága 619 milliárd forinttal, mintegy 59 százalékkal mérséklődött.
|
| Az önkormányzati szektor egyes kiadásai (reálértéken, 2014-es árakon - milliárd forint) Forrás: költségvetési törvények |
Az általános igazgatási kiadások között gyakorlatilag teljesen kikerült az önkormányzatok hatásköréből a tűzvédelmi feladatok ellátása, az ehhez szükséges finanszírozással együtt. Emellett közel 80 százalékkal csökkent a közrendvédelmi feladatok ellátására fordítható összeg, valamint negyedével zsugorodott a törvényhozó és végrehajtó feladatok helyi finanszírozása. Bár a feladatelvonás minden területet érintett, általánosságban azt lehet mondani, hogy a helyi közösségek beleszólása legkisebb mértékben a gazdaságfejlesztési kérdésekben csökkent: e téren 13 százalékkal zsugorodott a helyi önkormányzatok mozgástere.
Kevesebb, mint feleannyi alkalmazott
A változások eredményeképpen jelentősen megcsappant az önkormányzati vezetők foglalkoztatási jogköre is. Bár nincsenek olyan nyilvános létszámadatok, amelyekből pontosan tudható a centralizáció hatásának nagysága, a költségvetési törvényből nagyvonalakban rekonstruálható a változás. Míg 2010-ben a helyi önkormányzatok (mai áron) összesen 1262 milliárdot költöttek személyi juttatásokra, gyakorlatilag a bruttó bérek kifizetésére, addig ez az összeg az idei évre 514 milliárd forintra csökkent. Ez azt jelenti, hogy a centralizáció eredményeképpen az önkormányzati feladatok ellátására foglalkoztatott munkavállalói létszám nagyjából 60 százalékkal csökkent.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
