Hirdetés
Hirdetés

Libanontól és Jordániától is vehet át menekülteket az EU

2015. december 04., 12:26

A két ország ráadásul pénzügyi segítséget is kért az Európai Uniótól, hogy enyhítsen a menekültválság okozta terheken. AZ EU vizsgálja a lehetőségeket.

Az Iszlám Állam küldte őket? Amerika küldte őket? Vagy Kína?

Az EU-ban tervek formálódnak arról, hogy Törökország mellett Libanontól és Jordániától is vesznek át menekülteket, az ügyben pénteken kezdhetnek egyeztetést a tagállamok képviselői Brüsszelben - írta pénteken a Die Welt című német lap.

Még több pénz, még több átvétel

Hirdetés

A beszámoló szerint a tervek menekültek átvétele mellett arról is szólnak, hogy nagyobb pénzügyi támogatást kellene nyújtani Libanonnak és Jordániának annak érdekében, hogy javíthassák a területükön élő menekültek helyzetét.

A Die Welt szerint az uniós tagállamok magas rangú képviselői egy pénteki brüsszeli találkozón kívánják ezeket a terveket megvitatni, és "szondázni", hogy mely tagországok lennének hajlandóak részt venni menekültek áttelepítésében. A lap felidézte: a múlt hétvégén ismertté vált, hogy egy Németország körül szerveződött országcsoport kinyilvánította hajlandóságát egy egyelőre ismeretlen nagyságú menekültkontingens átvételére Törökországtól, azzal a céllal, hogy csökkentsék az országra nehezedő terheket,  és megteremtsék a legális migráció lehetőségét.

Ha a törököknek lehet, akkor nekik is

Az EU a múlt vasárnapi EU-Törökország csúcstalálkozón megállapodott Törökországgal egyebek mellett arról, hogy 3 milliárd euró támogatást ad a területén élő menekültek helyzetének javítására.
Az utóbbi napokban viszont a libanoni és a jordániai kormány képviselői is jelezték Brüsszelben, hogy nagyobb támogatásra van szükségük - írta a Die Welt. 

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint a 4,5 millió lakosú Libanonban 1,15 millió regisztrált menekült tartózkodik, a 6,5 millió lakosú Jordániában pedig 650 ezer. A nem regisztrált menekültekkel együtt ezek a számok még nagyobbak lehetnek - jegyezte meg a német lap.
Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának német elnöke a Die Weltnek elmondta: "erősebben kell támogatnunk Jordániát és Libanont pénzügyileg, hogy a menekültek náluk maradjanak, és korlátozódjék az Európába irányuló áradat".

Közel félmillió menekült Törökországból

Ugyanakkor "az EU-nak hajlandónak kell lennie arra is, hogy ellenőrzött módón átvegyen menekülteket Jordániától és Libanontól, ha (ezekben az országokban) túlterheltség fenyeget" - mondta az Európai Néppárthoz tartozó jobbközép CDU politikusa. Hozzátette: Volkan Bozkir török EU-ügyi miniszter Brüsszelben tájékoztatta őt arról, hogy Törökország azonnali hatállyal vissza akar küldeni 100 ezer szíriai menekültet Szíriába egy olyan területre - a Tigris folyótól nyugatra -, amelyről elűzték az Iszlám Állam terrorszervezetet. "Ankara komolyan veszi azt az ígéretét, hogy korlátozza az Európába irányuló menekültáradatot" - tette hozzá. A Törökországból átvenni tervezett menekültkontingens ügyével kapcsolatban a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című német hetilap legutóbbi számában azt írta, hogy egy nagyságrendileg 400 ezer fős kontingens átvételéről lehet szó, azzal a feltétellel, hogy az ankarai vezetés leállítja a menekülteknek az Európai Unióba irányuló tömeges, illegális bevándorlását. A menekültek átvételére Németország mellett Franciaország, Ausztria, a Benelux-államok, Svédország, Finnország és Görögország mutat hajlandóságot.

Ezeknek a tagállamoknak a vezetői Franciaország kivételével a múlt vasárnapi uniós csúcs előtt külön megbeszélést tartottak. Angela Merkel német kancellár a találkozóról elmondta, hogy konkrét számokról nem tárgyaltak.

A kontingensekre alapozott válságkezelési elképzeléssel kapcsolatban az európai stabilitási kezdeményezés (European Stability Initiative, ESI) nevű, 1999-ben alapított, Európa délkeleti régiójával foglalkozó független politikai kutatóintézet legutóbbi elemzésében felhívta a figyelmet egyebek mellett az EU-Törökország csúcs után kiadott nyilatkozat 7. pontjára, amely szerint a csúcsértekezleten megállapodás született arról, hogy a felek  fokozzák "a nemzetközi védelemre nem szoruló migránsokra vonatkozó aktív együttműködést, ennek keretében megakadályozva a törökországi és az EU-ba történő beutazásukat, gondoskodva a létrejött kétoldalú visszafogadási rendelkezések alkalmazásáról és arról, hogy a nemzetközi védelemre nem szoruló migránsokat a lehető leghamarabb visszaküldjék származási országukba".

Az ESI szerint igen fontos körülmény, hogy a megállapodás kizárólag a nemzetközi védelemre nem szoruló emberekre vonatkozik, hiszen a menekülthullámban mozgó emberek között nagyon kevés ilyen van. A túlnyomó többség - például a polgárháborúba süllyedt Szíria állampolgárainak tömege - nemzetközi védelemre szorul, ezért az EU-Törökország megállapodás révén nem érhető el a legfőbb cél, az EU-ba irányuló menekülthullám csillapítása, hiszen Törökországnak a legtöbb ember ügyében nincs semmilyen kötelezettsége.

A kontingensekre alapozott megoldással viszont kezelhetővé válna a helyzet, mert ennek keretében mindenekelőtt arról születne megállapodás, hogy a menekültek átvételére hajlandó uniós tagországok ellenőrzött, legális módon áttelepítenek területükre egy meghatározott létszámú csoportot, Törökország pedig a görög szigetekre - vagyis az EU területére - illegálisan átkelő valamennyi embert visszafogadja, függetlenül attól, hogy közülük ki szorul nemzetközi védelemre - érvel az ESI.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Jövő héten kezdődik az őrültek háza az albérletpiacon

Jövő héten kezdődik az őrültek háza az albérletpiacon

Az egyetemi ponthatárok kihirdetésével pörög fel igazán az egyetemvárosi lakások és albérletek piaca. Az ingatlanok tovább drágultak, az elmúlt évben a frekventált fővárosi kerületekben átlag 25-30 százalékos, az érintett vidéki városokban átlag 10-12 százalékos volt az áremelkedés.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • július 17
    Ipari termelés, GDP és kiskereskedelmi forgalom
    Netflix (2017 Q2)
    július 18
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 15 mrdFt
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    Fogyasztói árindex
    ZEW index
    július 19
    Wizz Air (2018 Q1)
    Morgan Stanley (2017 Q2)
    július 20
    KSH: Keresetek (január–május)
    NGM: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének június végi helyzetéről
    Import és export
    EKB kamatdöntése
    Tartós és friss munkanélküli-segély kérelmek
    Fogyasztói bizalom
    július 21
    General Electric (2017 Q2)

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön melyik országban tartana a leginkább terrortámadástól nyaralás közben?