Az éves bevételek közötti eltérés abból adódhat, hogy 2014. augusztus 15-én vezették be a jogszabályt, vagyis 2015 volt az első teljes év. A kormány idei terve 10,9 milliárd forintos bevételről szól, a várt jelentős növekedés hátterében vélhetően a reklámpiac élénkülése, az adózási hajlandóság növekedése állhat.
Nem ez volt az eredeti
A napilap emlékeztet: a reklámadó másfél éves története alatt, részben uniós nyomásra rengeteg változás történt. A legérdemibb az adó progresszív jellegének megváltoztatása. Eredetileg ugyanis egysávos adózásról szólt a jogszabály, amely szerint ötszázmilliós forintos reklámbevételig nulla volt az adókulcs, az e fölötti rész után pedig, tehát sávosan negyven százalékkal sújtották az adó alanyát.
Tavaly azonban – 2014-hez hasonlóan szintén év közepén – változott a szabályozás, aminek eredményeként eltörölték a sávokat, és százmillió forint fölötti reklámbevétel után egységesen 5,3 százalék lett az adó. Csakhogy a tavalyi jogszabályváltozás után lehetőség nyílt arra is, hogy az adózó visszamenőleg a 2014-es évre is figyelembe vehesse az új adómértékeket, magyarázta lapunknak Lakatos Zsuzsa, a Tax Revolutions Kft. adószakértője.
Ki csengette a legtöbbet?
Médiatípusokra bontott kimutatás a bevallások adataiból nem szűrhető le, így arra a kérdésünkre, hogy mely médiatípusú volt a legnagyobb adózó, nem tudott érdemben válaszolni az adóhatóság a Világgazdaságnak.
|
Fordulat Magyarországon: az internet legyőzte a tévét Mozgalmas év volt a magyar reklámpiacon: komoly jogszabályváltozások és évtizede nem látott tulajdonosi átrendeződések hoztak izgalmakat 2015-ben. Az állam is átrendezte sorait, eközben 13 százalékkal visszafogta reklámköltéseit. Tudósításunkat a nemrég megrendezett Evolution konferenciáról itt olvashatja tovább >>> |
Vegyesen alakult pénteken a forint árfolyama a kora reggeli jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben, a heti eredménye azonban pozitív. 
