A kiegyezést követő fellendülés lázában égő Budapesten könnyű lehetett átfutni azon a híren, hogy 1870-ben az Egyesült Államok lett a világ legnagyobb gazdasági hatalma.Holott visszagondolva, ez a fejlemény lett döntő hatással a 20. századi európai geopolitika főbb történéseire és háborúinak kimenetelére. Az ember tehát joggal hinné azt, hogy 2016-ban, immár NATO-tagként a budapesti politika világképe megváltozott.
Eltévedtek a geopolitikai háromszögben
A hazai konzervatív politikai pártok világképe alapján azonban úgy tűnik, mintha újra a 19. században keresnék a helyüket. A miniszterelnök már egy ideje új világrendről beszél az éves nagyköveti értekezleten és arról igazítja el hazánk diplomáciájának kiemelt képviselőit, hogy ő alapvetően Németországra, Oroszországra és Törökországra figyel. Vona Gábor Jobbik elnök a párt május végi kongresszusán is arról beszélt a küldötteknek, hogy a magyar külpolitikának a jövőben egy német-török-orosz hatalmi háromszög közt kell egyensúlyoznia.
|
| Káncz Csaba |
Nos, ha a NATO tagjaként ebben a koordináta-rendszerben próbálja navigálni az ország sorsát a miniszterelnök és a Jobbik, akkor nagy valószínűséggel eltévednek. Mi több, a három középhatalom egymás közötti kapcsolata egyre zavarosabb, sőt feszültebb. 2015 november 24-e, az orosz vadászgép lelövése óta, Moszkva és Ankara politikai kapcsolatai gyakorlatilag befagytak. Berlin viszonya ugyanakkor rohamosan romlik az Erdogan elnök vezette Ankarával, amelyben az örmény népirtásról szóló határozat berlini megszavazása jelentette a legújabb állomást. Moszkva és Berlin relációja pedig egy friss feszültség-góccal gazdagodhat, ha a hamarosan publikálandó német védelmi stratégia Moszkvát – az eddigi partneri besorolás helyett - riválisnak állítja be a várakozások szerint. Az már csak hab a tortán, hogy Budapest és Ankara viszonya is hamarosan könnyen szakítópróba elé kerülhet a törökök tervezett EU-s vízummentességének az ügyében.
Kié a keleti nyitás ötlete – és bukásának felelőse?
Gyöngyösi Márton országgyűlési képviselő, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke szerint ténykérdés, hogy Magyarország e három hatalom érdekszférájának a metszéspontjában található, és történelmileg sorsát leginkább ennek a három hatalomnak a mozgása, kölcsönhatása befolyásolta. Gyöngyösi hozzátette, hogy a Fidesz kormány lenyúlta a keleti nyitást is a Jobbik programjából.
A keleti nyitásról mostanában mintha kevesebbet hallanánk a Fidesz korifeusaitól, talán azért, mert a nyersanyagárak beomlásával a korábban nagy csinnadrattával beharangozott stratégia mély kátyúba került. Miközben Oroszország recesszióban van, Azerbajdzsán már államcsődben, a kazah valutának az értéke pedig megfeleződött tavaly. Az elmúlt hónapokban Kína fölött is rohamosan gyűlnek a viharfelhők, míg a török elnök olyan szinten vált önjáróvá, hogy sikerült minden szomszédjával összerúgnia a port.
Kié a nagyobb orosz-bérenc?
A két konzervatív párt is érzi, hogy zavar van az Erőben, mármint az általuk elképzelt világképben. Talán ennek is köszönhető, hogy intenzív sárdobálás alakult ki egymás feltételezett Moszkva-barát ügynökéről. Kiss Szilárd ügye a Fideszen és Fazekas Sándor miniszteren ragadt, míg Kovács (KG)Béla a Jobbiknak okozhat még nehéz perceket.
A Századvég Alapítvány jelenlegi kuratóriumi tagja által alapított Fidesz-barát honlap szerint „a Jobbik igencsak nehéz helyzetbe kerülhet, ha beigazolódik a párt EP-képviselőjéről, Kovács Béláról, hogy Oroszországnak kémkedett. A Jobbik kapcsán nem az az elsődleges probléma, hogy az oroszokkal, vagy más keleti államokkal próbál jó kapcsolatokat kiépíteni, hanem az, hogy amennyiben külföldi érdekeket szolgál, úgy komoly veszélyt jelent Magyarország szuverenitására és biztonságára nézve. Akit pedig Moszkva meg tud vásárolni, azt megvásárolhatja Ankara, Teherán, Washington vagy Berlin is.”
Káncz Csaba jegyzete
Emmanuel Macron francia elnök szerint Európa biztonságának végét jelentené, ha Oroszország győzne az ukrajnai háborúban. 
