A VS.hu írt arról a hétvégén, hogy sikkasztás és hűtlen kezelés miatt ismeretlen tettes ellen folytat eljárást a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) korábbi gazdálkodásával kapcsolatban a Budapesti Rendőr-főkapitányság IX. kerületi, valamint XIII. kerületi rendőrkapitánysága.
A hírportál szerint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) tett feljelentést, miután megvizsgálta az intézmény 2009 és 2012 közötti gazdálkodását.
A BCE a sajtóhírre reagálva hétfőn sajtóközleményben megerősítette, hogy a Kehi a feltárt szabálytalanságokhoz kapcsolódóan valóban feljelentéseket tett. A közlemény szerint az egyetem a nyomozó hatóságoknak minden szükséges adatot, információt átadott, illetve átad a jövőben is. Ezzel egyidejűleg azonban hangsúlyozták, hogy az ügyekkel kapcsolatban a további érdemi tájékoztatást nem adhatnak, arra egyedül és kizárólag - az eljárás veszélyeztetése nélkül - a nyomozó hatóság jogosult.
Új a rendszer
„Az egyetem számára kiemelt jelentőséggel bír, hogy egyértelműen és világosan kiderüljön, történtek-e valóban visszaélések a múltban. A kancellária intézményének bevezetésével megújult egyetemi vezetés elsődleges feladatának és célkitűzésének tekinti a közpénzek átlátható és szabályos felhasználását biztosító belső kontroll és szabályrendszer kialakítását, amelyek képesek a gazdálkodási szabálytalanságokat, visszaéléseket megakadályozni, és ebben a vizsgálati eredmények hasznos támpontul szolgálhatnak” – áll az egyetem közleményében.
| Mit keres az egyetemen a kancellár? Részlet a Privátbankár.hu Palkovics László felsőoktatási államtitkárral készített interjújábólPB: Ha már szóba kerültek a kancellárok: még azok között is, akik elfogadják a kancellári rendszert, sokan kritizálják a kiválasztás módját és a választott személyeket. PL: Nem látok gondot a kancellárok személyével kapcsolatban. Azt gondolom, hogy valójában nem a kancellárok szakmai hozzáértése okozza a problémát, sokkal inkább maga a rendszer megváltoztatása. Eddig volt egy vezető, a rektor, akit a szenátus választott meg. Most megjelent egy másik szakember, akit nem az intézmény közössége választott, hanem a fenntartó delegált. Vannak olyan funkciók az egyetemen belül, amelyekhez az eddigi vezetés a legtöbb egyetemen láthatóan nem értett, olyan anomáliák keletkeztek, amit a rendszer nem tud jól kezelni. Nem kell messzire menni, elég, ha megnézzük a PPP konstrukciókat: négy intézmény kivételével mindenhol találunk ilyet, és ezek jelentős része kedvezőtlen kondíciókkal működik. A kancellárok a főigazgatókhoz képest egészen más pozícióban vannak. A kancellár olyan felelősséggel rendelkezik a törvény által meghatározott területeken, amelyekkel korábban a rektor bírt. Egy tudós rektor nem biztos, hogy 150 oldalas PPP-szerződést akar olvasgatni - volt ezért egy olyan gazdasági apparátusa, amelyik ha hibázott, nem derült rá fény, most pedig rendőrségi ügy van belőle. A kancellárnak működtetni kell az intézményt. Nem pénzt gyűjt és elvon, hanem mozgósítja a belső erőforrásokat. A fenntartó oldaláról mi azt látjuk, hogy a kancellárok helyesen végzik a törvényben foglalt feladataikat, a feltárt anomáliákat elkezdték felszámolni. A teljes interjú itt olvasható >> |
A társaság 606 millió forint összegben fizet osztalékot, részvényenként 112 forintot. 
