Hirdetés
Hirdetés

Senki sem boldogul egyedül - ezért kell nekünk egy erősebb Európa

Fellegi Tamás, 2016. február 01., 14:02

Az a tény, hogy végül túlélte a megpróbáltatásokat az eurózóna, azt jelenti, hogy érdemes foglalkozni a fenntartásával és megerősítésével. A versenyképesség növelésére egy működő példát is bemutattak a Lámfalussy konferencián, és megállapították: Európában kétféle állam van: a kicsik, és azok, akik még nem jöttek rá, hogy kicsik.

Euró-szobor Brüsszelben, az Európai Parlament épülete mellett. Fotó: Privátbankár
Euró-szobor Brüsszelben, az Európai Parlament épülete mellett.

Magyarország nem tagja az eurózónának, de egy nagy hozzájárulást máris tett hozzá Lámfalussy Sándor személyében – mondta az MNB által szervezett Lámfalussy konferencián Klaus Regling, az Európai Stabilizációs Mechanizmus ügyvezető igazgatója.

Hirdetés

Európa az 1929-33-as óta a legsúlyosabb válságból jött ki, és az euró túlélte. Erre valószínűleg kevés más közös valuta-kísérlet lett volna képes - ezek után már nem lehet gond az, hogy az eurózónát megerősítsék és stabil legyen a zóna, véli a szakember.

A válság után évekig felelőtlenül költekeztek egyes országok, ezek után lényegében fizetésképtelenek lettek, ki kellett őket menteni. Ezek összességében jórészt sikerültek, és a válság és következményeinek kezelése azt mutatja, hogy végül is Európa meg tud birkózni a bajokkal  mondta Regling.

4 változás, plusz a végső menedék

Az igazgató elmondta: 5 területen történnek változások, hogy a jövőben elkerülhetők legyenek az ilyen esetek:

  1. a kormányoknak fegyelmezetteknek kell lenniük fiskálisan, nem engedhetnek nagy deficiteket keletkezni. A deficiteknek szigorúan 3 százalék alatt kell maradni, sőt célszerű a 2 százalékos szintet megcélozni. Az országoknak figyelni kell a versenyképességükre, nem szabad hagyni, hogy a túlzott bérkövetelések felborítsák, és így a fizetési mérlegekben is deficitek keletkezzenek.
  2. az országok közötti fiskális-monetáris együttműködést meg kell növelni
  3. aktív monetáris politikát kell folytatni, az EKB is sokkal aktívabb, mint a válság előtt.
  4. új felügyeleti intézményekre van szükség, melyek a bankokat, biztosítókat és a tőkepiacokat ellenőrzik uniós szinten.
  5. létrejött maga az ESM (Európai Stabilitási Mechanizmus), megfelelő hitelezési kapacitással. Négy országon sikeresen segített: Spanyolországon, Portugálián, Írországon és Cipruson.

Az ESM a végső menedék egy-egy országra. Ezt a lehetőséget az EKB korábban nem nyújthatta, a válság előtt nem létezett. Most ez nyújtja a bajba jutott országoknak a túlélés lehetőségét - enélkül nemcsak Görögország, de lehet, hogy az említett négy ország is kiszorult volna az eurózónából Regling szerint.

Szorosabb integrációra van szükség

A válság egyértelműen megmutatta, hogy az eurózónában szorosabb integrációra van szükség, intézményi reformok kellenek, hogy ne fordulhassanak elő olyan problémák, mint a görög eset volt - vagy akár a többi olyan ország ügye, ahol mentőprogramra volt szükség, mondta a konferencián Jan Smets.

A belga jegybankelnök elmondta: egy kockázatmegosztó mechanizmusra van szükség, amely az egyes tagokat érő sokkokat segít közösen kezelni.

A belga példa jól működik

Érdemes lenne a nemzetek szintjén növelni a versenyképességet, ehhez akár nemzeti versenyképességi tanácsokat is célszerű lehet felállítani, melyek koordinálják például a szakszervezetek és más gazdasági résztvevők érdekeit. Belgiumban működik ilyen, és elég hatékony, általában a szereplők közti belső feszültségeket jól tudják kezelni – mondta Smets.

Belgiumban egy fiskális tanács is van, melynek célja, hogy a költségvetést sikerüljön egyensúlyban tartani, legyen egy kontrollja adott esetben a kormány költekezésének. A kormány mellett a régiók, önkormányzatok is részt vesznek a munkában és kompromisszumra törekednek, hogy ezeken a szinteken se keletkezzenek fiskális feszültségek, ne lépjenek fel váratlan hiányok.

Ez eurózónás szinten sem lenne rossz megoldás véleménye szerint, miután nem a kényszer a lényege, hanem egy folyamatos egyeztetés a résztvevők között azzal a céllal, hogy a különböző érdekeket összehangolják a közös érdekkel - persze ez minden résztvevőtől megfelelő önfegyelmet és kooperációs szándékot, kompromisszumkészséget feltételez.

Vannak a kicsik, meg akik még nem tudják, hogy kicsik

Európában kétféle állam van: a kicsik, és azok, akik még nem jöttek rá, hogy kicsik. Vagyis külön nem tudnak már boldogulni Európa országai, egymásra vagyunk utalva – mondta Jan Smets.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Ingyen pénzügyi tankönyvet kaphatnak a középiskolások

Ingyen pénzügyi tankönyvet kaphatnak a középiskolások

A Pénziránytű Alapítvány könyvet adott ki a pénzügyi alapismeretekről, amely illeszkedik a középiskolás kerettantervhez, de olyanok is forgathatják, akiknek az oktatásában nem szerepeltek hasznos, modern pénzügyi ismeretek. Vagyis szinte mindenki. Interjú Merényi Zsuzsannával, az alapítvány oktatási igazgatójával.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Napi kommentár - videó

Hirdetés

Utánajártunk

Hirdetés
  • BUX27089.72+0.29%
    DAX9823.5-4.93%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • május 23
    május 24
    MNB - Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos kincstárjegy aukció, D160831, 40 mrd Ft
    Külkereskedelmi egyenleg - március
    Ipari termelés (év/év) - március
    ING - 2016 Q1
    Nokia - 2016 Q1
    Walt Disney - 2016 Q2
    május 25
    KSH: Kiskereskedelem (március, részletes adatok)
    OMV - 2016 Q1
    Deutsche Post - 2016 Q1
    E.ON - 2016 Q1
    Metro - 2016 Q2
    május 26
    ÁKK - államkötvény aukciók (3, 5 és 10 év)
    KSH: Munkaerőpiaci adatok (munkanélküliség, foglalkoztatottság, február-április)
    Raiffeisen - 2016 Q1
    Ipari termelés (év/év) - március
    BoE kamatdöntő ülése
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    május 27
    Fogyasztó árindex (év/év, végleges) - április
    GDP - 2016 Q1
    GDP - 2016 Q1

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szerint Magyarországnak nagyobb szerepet kell vállalnia a terrorizmus elleni harcban?