Hirdetés
Hirdetés

Szlovénia: mentőőv a láthatáron?

2012. augusztus 10., 16:05

Elképzelhető, hogy Szlovéniának mentőcsomagot kell kérnie a bankrendszere számára. Pontosan nem tudni, hogy mekkora a kintlevőség, de nagyjából 6 - 8 milliárd euró körül lehet. A helyzetet nehezíti, hogy komoly politikai csetepaték is akadályozzák a döntéshozást.

Sorozatos leminősítések a súlyosbodó banki problémák miatt

SzloveniaAz egyre nagyobb válsággal küzdő szlovén bankrendszer miatt erős nyomás nehezedik az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott tagállamok egykori éltanulójára. A helyzet komolyságát mutatja, hogy augusztusban mindhárom nagy hitelminősítő intézet – az amerikai Moody’s, a Standard & Poor’s, valamint a londoni Fitch Ratings - rontott az euróövezeti ország államadós-besorolásán. A Moody’s a múlt héten három fokozattal, az eddigi A2-ről – a köztes A3 és Baa1 osztályzatok kihagyásával – Baa2-re rontotta a szlovén államkötvények besorolását, és az új minősítésen is további osztályzatrontás lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben. A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja a lépés fő okaként a szlovén bankrendszer növekvő problémáit nevezte meg, amelyeken szerinte az ország nem tud úrrá lenni.

A Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő, amely utolsóként rontott a szlovén államadós-besoroláson, értékelésében abból indul ki, hogy a szlovéniai pénzintézeteknek további 3,5 milliárd euró tőkére van szükségük elfogadható fedezeti tartalék képzéséhez. A szlovén államnak a két legnagyobb hazai bank többségi tulajdonosaként így 2,8 milliárd euróval kellene kisegítenie a bankszektort, ami a GDP 8 százalékának felel meg - áll az MTI által kiadott háttérelemzésben. A szlovén kormány az ország szuverén adóskockázati besorolásának visszaminősítését nem tartja indokoltnak. A ljubljanai pénzügyminisztérium a múlt héten meglepőnek nevezte a leértékelést, mivel szerinte az ország, illetve bankszektorának az állapota nem hasonlítható össze az euróövezeti válság olyan súlyos érintettjeivel, mint például Spanyolország.

Hirdetés
A szlovén állami bankok túlnyomórészt az építőiparon végigsöprő csődhullám következtében kerültek szorult helyzetbe. Az elmúlt egy évtizedben az állami pénzintézetek nagyvonalúan finanszírozták a hazai építő- és ingatlanszektor hirtelen fellendülését, aztán amikor a világgazdasági válság miatt hirtelen vége szakadt a konjunktúrának, nem törlesztett hitelek garmadájával találták szemben magukat. A késedelmes hitelek mértékéről egyelőre nincs pontos adat. Annyi bizonyos, hogy egyedül a Nova Ljubljanska Banka, az ország legnagyobb bankja 1,5 milliárd euró késedelmes követeléssel küzd. Joze P. Damijan szlovén közgazdász becslése szerint összesen 6-8 milliárd euróra tehető a szlovéniai bankrendszer nem teljesítő kinnlevősége. A bankszektor válságával egy időben Szlovénia gazdasági pangással is küzd. Idén a GDP a kormány várakozásai szerint 0,9 százalékkal esik vissza, a Fitch azonban még ennél is rosszabbra, 1,1 százalékos teljesítmény-romlásra számít.

A veszélyre figyelmeztető jelek ellenére a bankok szanálása Szlovéniában még várat magára, de Ljubljana ígérete szerint szeptemberig kitalálják a megoldást a problémára. Korábban felmerült egy „rossz bank” létrehozásának ötlete, ezt azonban elvetették. (A „bad bank” arra hivatott, hogy állami pénzből megvásárolja a fontosabb bankoktól az elértéktelenedett eszközöket, és segítsen a megtorpant bankközi hitelezés fellendítésében.)

A gyengébb országkockázati besorolás néhány állami befolyás alatt álló vállalatra is kihatott: a héten leminősítették a Telekom Slovenije távközlési céget, a Triglav biztosítót és a Pozavarovanlnica Sava viszontbiztosítót is. Ez csak egy része a problémának. A Germany Trade&Invest elemzése szerint a szlovén vállalatok a legeladósodottabbak közé tartoznak az EU-ban. Ráadásul az ország előtt áll számos szerkezeti reform, például a nyugdíjrendszer, az egészségügyi ellátás és a munkajog átalakítása. Ezekhez a jobbközép Jansa-kormánynak - a parlamentben szükséges kétharmados többség érdekében - meg kellene szereznie az ellenzék támogatását is, ám ennek egyelőre nyoma sincs.

Politikai csetepaték is rontják a helyzetet

Súlyosbítja a helyzetet, hogy a kormánykoalíción belül is "áll a bál". A Janez Jansa kormányfő vezette SDS és a Gregor Virant házelnök által irányított Polgári Lista között egyre inkább elmérgesedik a légkör. A két szövetséges párt vezetői a múlt hétvégén kölcsönösen elhalmozták egymást szemrehányásokkal és tanácsokkal. Az ingatag koalíciót a gazdasági szakértők többsége már kockázati tényezőnek minősíti. A bécsi székhelyű nemzetközi gazdasági összehasonlító intézet (IIW) délkelet-európai szakértője, Vladimir Gligorov kétli, hogy a szlovén kormánynak sikerül elérni az idei évre kitűzött becsvágyó célt: a költségvetési hiány értékének a GDP 4 százalékára történő leszorítását (a deficit tavaly 6,4 százalék volt). Pedig az elemzés készítésekor az IIW nem vette figyelembe a bankszektor szanálásával járó több milliárd eurós kiadásokat.

Jöhet a mentőöv?

A fentiek tükrében könnyen lehet, hogy Szlovénia lesz a következő uniós tagállam, amely euróövezeti mentőövre szorul. Bár a ljubljanai kormány ezt a forgatókönyvet következetesen visszautasítja, néhány szlovén gazdasági szakértő már nem számol azzal, hogy az ország képes lesz saját erejéből kezelni a pénzügyi helyzetet. Gligorov elsősorban szociálpszichológiai okokban látja a mentőöv igénybevételének elutasítását. Mint mondja, a szlovénok - feltehetően a külső elnyomással szerzett történelmi tapasztalatokból kiindulva - allergiásan reagálnak, valahányszor az ország sorsát érintő döntések a határokon kívül, a lakosság feje fölött születnek meg. Ugyanakkor nagy trauma a szlovén nemzet számára a munkanélküliség drámai emelkedése: a jugoszláv korszakban, de még az önállóság elnyerése utáni első években is Szlovénia azon országok közé tartozott Európában, ahol a legmagasabb volt a foglalkoztatottság.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

6 dolog, amit biztosan nem tudsz a kötelező biztosításról

6 dolog, amit biztosan nem tudsz a kötelező biztosításról

Míg a 90-es évek elején kevesebb, mint 10 ezer forint volt a kötelező átlagdíj és mindössze 19 milliárd forintot fizettünk a mostani 140 milliárddal szemben. Azt is kevesen tudják, hogy nálunk a legolcsóbb a kötelező Európában. Már év közben is lehet biztosítót váltani, de mit fedez pontosan a biztosítás?

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • november 20
    Termelői árindex (év/év) - október
    Külkereskedelmi termékforgalom (import, export)
    november 21
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    NGM: Gyorstájékoztató az államháztartás központi alrendszerének 2017. január-októberig tartó helyzetéről
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció
    Chicagói Fed index (október)
    Hewlett-Packard 2017 Q4
    november 22
    KSH: Átlagos bruttó béremelések (év/év) - szeptember
    Fed jegyzőkönyv
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    Fogyasztói Bizalmi Index - előzetes, november
    november 23
    KSH - Kiskereskedelmi forgalom, második becslés
    GDP Q3 (év/év, munkanaphatástól kiigazított)
    Thyssenkrupp 2017 Q4
    Feldolgozó- és szolgáltatóipari beszerzési menedzser index - november
    {{uk}} GDP 2017 Q3 - előzetes
    Feldolgozó- és szolgáltatóipari beszerzési menedzser index - november
    november 24
    IFO-index - november
    Feldolgozóipari beszerzési menedzser index - november
    Feldolgozó- és szolgáltatóipari beszerzési menedzser index - november

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Idén is 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványt kapnak karácsonyra a nyugdíjasok a kormánytól. Ön szerint kiknek járna még az utalvány?