Hirdetés
Hirdetés

Szlovénia: mentőőv a láthatáron?

2012. augusztus 10., 16:05

Elképzelhető, hogy Szlovéniának mentőcsomagot kell kérnie a bankrendszere számára. Pontosan nem tudni, hogy mekkora a kintlevőség, de nagyjából 6 - 8 milliárd euró körül lehet. A helyzetet nehezíti, hogy komoly politikai csetepaték is akadályozzák a döntéshozást.

Sorozatos leminősítések a súlyosbodó banki problémák miatt

SzloveniaAz egyre nagyobb válsággal küzdő szlovén bankrendszer miatt erős nyomás nehezedik az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott tagállamok egykori éltanulójára. A helyzet komolyságát mutatja, hogy augusztusban mindhárom nagy hitelminősítő intézet – az amerikai Moody’s, a Standard & Poor’s, valamint a londoni Fitch Ratings - rontott az euróövezeti ország államadós-besorolásán. A Moody’s a múlt héten három fokozattal, az eddigi A2-ről – a köztes A3 és Baa1 osztályzatok kihagyásával – Baa2-re rontotta a szlovén államkötvények besorolását, és az új minősítésen is további osztályzatrontás lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben. A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja a lépés fő okaként a szlovén bankrendszer növekvő problémáit nevezte meg, amelyeken szerinte az ország nem tud úrrá lenni.

A Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő, amely utolsóként rontott a szlovén államadós-besoroláson, értékelésében abból indul ki, hogy a szlovéniai pénzintézeteknek további 3,5 milliárd euró tőkére van szükségük elfogadható fedezeti tartalék képzéséhez. A szlovén államnak a két legnagyobb hazai bank többségi tulajdonosaként így 2,8 milliárd euróval kellene kisegítenie a bankszektort, ami a GDP 8 százalékának felel meg - áll az MTI által kiadott háttérelemzésben. A szlovén kormány az ország szuverén adóskockázati besorolásának visszaminősítését nem tartja indokoltnak. A ljubljanai pénzügyminisztérium a múlt héten meglepőnek nevezte a leértékelést, mivel szerinte az ország, illetve bankszektorának az állapota nem hasonlítható össze az euróövezeti válság olyan súlyos érintettjeivel, mint például Spanyolország.

Hirdetés
A szlovén állami bankok túlnyomórészt az építőiparon végigsöprő csődhullám következtében kerültek szorult helyzetbe. Az elmúlt egy évtizedben az állami pénzintézetek nagyvonalúan finanszírozták a hazai építő- és ingatlanszektor hirtelen fellendülését, aztán amikor a világgazdasági válság miatt hirtelen vége szakadt a konjunktúrának, nem törlesztett hitelek garmadájával találták szemben magukat. A késedelmes hitelek mértékéről egyelőre nincs pontos adat. Annyi bizonyos, hogy egyedül a Nova Ljubljanska Banka, az ország legnagyobb bankja 1,5 milliárd euró késedelmes követeléssel küzd. Joze P. Damijan szlovén közgazdász becslése szerint összesen 6-8 milliárd euróra tehető a szlovéniai bankrendszer nem teljesítő kinnlevősége. A bankszektor válságával egy időben Szlovénia gazdasági pangással is küzd. Idén a GDP a kormány várakozásai szerint 0,9 százalékkal esik vissza, a Fitch azonban még ennél is rosszabbra, 1,1 százalékos teljesítmény-romlásra számít.

A veszélyre figyelmeztető jelek ellenére a bankok szanálása Szlovéniában még várat magára, de Ljubljana ígérete szerint szeptemberig kitalálják a megoldást a problémára. Korábban felmerült egy „rossz bank” létrehozásának ötlete, ezt azonban elvetették. (A „bad bank” arra hivatott, hogy állami pénzből megvásárolja a fontosabb bankoktól az elértéktelenedett eszközöket, és segítsen a megtorpant bankközi hitelezés fellendítésében.)

A gyengébb országkockázati besorolás néhány állami befolyás alatt álló vállalatra is kihatott: a héten leminősítették a Telekom Slovenije távközlési céget, a Triglav biztosítót és a Pozavarovanlnica Sava viszontbiztosítót is. Ez csak egy része a problémának. A Germany Trade&Invest elemzése szerint a szlovén vállalatok a legeladósodottabbak közé tartoznak az EU-ban. Ráadásul az ország előtt áll számos szerkezeti reform, például a nyugdíjrendszer, az egészségügyi ellátás és a munkajog átalakítása. Ezekhez a jobbközép Jansa-kormánynak - a parlamentben szükséges kétharmados többség érdekében - meg kellene szereznie az ellenzék támogatását is, ám ennek egyelőre nyoma sincs.

Politikai csetepaték is rontják a helyzetet

Súlyosbítja a helyzetet, hogy a kormánykoalíción belül is "áll a bál". A Janez Jansa kormányfő vezette SDS és a Gregor Virant házelnök által irányított Polgári Lista között egyre inkább elmérgesedik a légkör. A két szövetséges párt vezetői a múlt hétvégén kölcsönösen elhalmozták egymást szemrehányásokkal és tanácsokkal. Az ingatag koalíciót a gazdasági szakértők többsége már kockázati tényezőnek minősíti. A bécsi székhelyű nemzetközi gazdasági összehasonlító intézet (IIW) délkelet-európai szakértője, Vladimir Gligorov kétli, hogy a szlovén kormánynak sikerül elérni az idei évre kitűzött becsvágyó célt: a költségvetési hiány értékének a GDP 4 százalékára történő leszorítását (a deficit tavaly 6,4 százalék volt). Pedig az elemzés készítésekor az IIW nem vette figyelembe a bankszektor szanálásával járó több milliárd eurós kiadásokat.

Jöhet a mentőöv?

A fentiek tükrében könnyen lehet, hogy Szlovénia lesz a következő uniós tagállam, amely euróövezeti mentőövre szorul. Bár a ljubljanai kormány ezt a forgatókönyvet következetesen visszautasítja, néhány szlovén gazdasági szakértő már nem számol azzal, hogy az ország képes lesz saját erejéből kezelni a pénzügyi helyzetet. Gligorov elsősorban szociálpszichológiai okokban látja a mentőöv igénybevételének elutasítását. Mint mondja, a szlovénok - feltehetően a külső elnyomással szerzett történelmi tapasztalatokból kiindulva - allergiásan reagálnak, valahányszor az ország sorsát érintő döntések a határokon kívül, a lakosság feje fölött születnek meg. Ugyanakkor nagy trauma a szlovén nemzet számára a munkanélküliség drámai emelkedése: a jugoszláv korszakban, de még az önállóság elnyerése utáni első években is Szlovénia azon országok közé tartozott Európában, ahol a legmagasabb volt a foglalkoztatottság.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Jön az informatikusok rémálma - hamarosan te is tudni fogod, mi az a zsarolóvírus

Jön az informatikusok rémálma - hamarosan te is tudni fogod, mi az a zsarolóvírus

Ahogy azt már tavaly is láthattuk, rengeteg vírustámadás érte a vállalatokat, a zsarolóvírusok pedig fénykorukat élték 2016-ban. Az év végével azonban nem inthetünk búcsút a trendnek, sőt: az Acronis felmérése szerint az idei év csak még több, még kifinomultabb támadásokat hozhat. Maffiamódszerek és bedőlő felhőtárhelyek – megnéztük, mit hoz az IT-szektornak 2017.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • január 16
    KSH: Építőipar - 2016. november
    KSH: Kereskedelmi szálláshelyek forgalma - 2016. november;
    MNB: Havi fizetési mérleg - 2016. november
    január 17
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 30 mrdFt
    ZEW index - január
    ZEW index - január
    Morgan Stanley - 2016 Q4
    január 18
    Bézs könyv
    Fogyasztói árindex (év/év, végleges) - december
    Fogyasztói árindex (végleges) - december
    Maginfláció (év/év) - december
    Fogyasztói árindex (év/év) - december
    Goldman Sachs - 2016 Q4
    Netflix - 2016 Q4
    január 19
    Európai Központi Bank kamatdöntő ülése
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    Philadelphiai Fed index - december
    IBM - 2016 Q4
    American Express - 2016 Q4
    január 20
    KSH: KSH: Keresetek - 2016. január–november
    GDP (év/év) - 2016 Q4
    GDP /negyedév/negyedév) - 2016 Q4
    General Electric - 2016 Q4

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Újabb élelmiszerek áfája csökkent - Ön már érzi a pénztárcáján?