Hirdetés
Hirdetés

Szlovénia: mentőőv a láthatáron?

2012. augusztus 10., 16:05

Elképzelhető, hogy Szlovéniának mentőcsomagot kell kérnie a bankrendszere számára. Pontosan nem tudni, hogy mekkora a kintlevőség, de nagyjából 6 - 8 milliárd euró körül lehet. A helyzetet nehezíti, hogy komoly politikai csetepaték is akadályozzák a döntéshozást.

Sorozatos leminősítések a súlyosbodó banki problémák miatt

SzloveniaAz egyre nagyobb válsággal küzdő szlovén bankrendszer miatt erős nyomás nehezedik az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott tagállamok egykori éltanulójára. A helyzet komolyságát mutatja, hogy augusztusban mindhárom nagy hitelminősítő intézet – az amerikai Moody’s, a Standard & Poor’s, valamint a londoni Fitch Ratings - rontott az euróövezeti ország államadós-besorolásán. A Moody’s a múlt héten három fokozattal, az eddigi A2-ről – a köztes A3 és Baa1 osztályzatok kihagyásával – Baa2-re rontotta a szlovén államkötvények besorolását, és az új minősítésen is további osztályzatrontás lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben. A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja a lépés fő okaként a szlovén bankrendszer növekvő problémáit nevezte meg, amelyeken szerinte az ország nem tud úrrá lenni.

A Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő, amely utolsóként rontott a szlovén államadós-besoroláson, értékelésében abból indul ki, hogy a szlovéniai pénzintézeteknek további 3,5 milliárd euró tőkére van szükségük elfogadható fedezeti tartalék képzéséhez. A szlovén államnak a két legnagyobb hazai bank többségi tulajdonosaként így 2,8 milliárd euróval kellene kisegítenie a bankszektort, ami a GDP 8 százalékának felel meg - áll az MTI által kiadott háttérelemzésben. A szlovén kormány az ország szuverén adóskockázati besorolásának visszaminősítését nem tartja indokoltnak. A ljubljanai pénzügyminisztérium a múlt héten meglepőnek nevezte a leértékelést, mivel szerinte az ország, illetve bankszektorának az állapota nem hasonlítható össze az euróövezeti válság olyan súlyos érintettjeivel, mint például Spanyolország.

Hirdetés
A szlovén állami bankok túlnyomórészt az építőiparon végigsöprő csődhullám következtében kerültek szorult helyzetbe. Az elmúlt egy évtizedben az állami pénzintézetek nagyvonalúan finanszírozták a hazai építő- és ingatlanszektor hirtelen fellendülését, aztán amikor a világgazdasági válság miatt hirtelen vége szakadt a konjunktúrának, nem törlesztett hitelek garmadájával találták szemben magukat. A késedelmes hitelek mértékéről egyelőre nincs pontos adat. Annyi bizonyos, hogy egyedül a Nova Ljubljanska Banka, az ország legnagyobb bankja 1,5 milliárd euró késedelmes követeléssel küzd. Joze P. Damijan szlovén közgazdász becslése szerint összesen 6-8 milliárd euróra tehető a szlovéniai bankrendszer nem teljesítő kinnlevősége. A bankszektor válságával egy időben Szlovénia gazdasági pangással is küzd. Idén a GDP a kormány várakozásai szerint 0,9 százalékkal esik vissza, a Fitch azonban még ennél is rosszabbra, 1,1 százalékos teljesítmény-romlásra számít.

A veszélyre figyelmeztető jelek ellenére a bankok szanálása Szlovéniában még várat magára, de Ljubljana ígérete szerint szeptemberig kitalálják a megoldást a problémára. Korábban felmerült egy „rossz bank” létrehozásának ötlete, ezt azonban elvetették. (A „bad bank” arra hivatott, hogy állami pénzből megvásárolja a fontosabb bankoktól az elértéktelenedett eszközöket, és segítsen a megtorpant bankközi hitelezés fellendítésében.)

A gyengébb országkockázati besorolás néhány állami befolyás alatt álló vállalatra is kihatott: a héten leminősítették a Telekom Slovenije távközlési céget, a Triglav biztosítót és a Pozavarovanlnica Sava viszontbiztosítót is. Ez csak egy része a problémának. A Germany Trade&Invest elemzése szerint a szlovén vállalatok a legeladósodottabbak közé tartoznak az EU-ban. Ráadásul az ország előtt áll számos szerkezeti reform, például a nyugdíjrendszer, az egészségügyi ellátás és a munkajog átalakítása. Ezekhez a jobbközép Jansa-kormánynak - a parlamentben szükséges kétharmados többség érdekében - meg kellene szereznie az ellenzék támogatását is, ám ennek egyelőre nyoma sincs.

Politikai csetepaték is rontják a helyzetet

Súlyosbítja a helyzetet, hogy a kormánykoalíción belül is "áll a bál". A Janez Jansa kormányfő vezette SDS és a Gregor Virant házelnök által irányított Polgári Lista között egyre inkább elmérgesedik a légkör. A két szövetséges párt vezetői a múlt hétvégén kölcsönösen elhalmozták egymást szemrehányásokkal és tanácsokkal. Az ingatag koalíciót a gazdasági szakértők többsége már kockázati tényezőnek minősíti. A bécsi székhelyű nemzetközi gazdasági összehasonlító intézet (IIW) délkelet-európai szakértője, Vladimir Gligorov kétli, hogy a szlovén kormánynak sikerül elérni az idei évre kitűzött becsvágyó célt: a költségvetési hiány értékének a GDP 4 százalékára történő leszorítását (a deficit tavaly 6,4 százalék volt). Pedig az elemzés készítésekor az IIW nem vette figyelembe a bankszektor szanálásával járó több milliárd eurós kiadásokat.

Jöhet a mentőöv?

A fentiek tükrében könnyen lehet, hogy Szlovénia lesz a következő uniós tagállam, amely euróövezeti mentőövre szorul. Bár a ljubljanai kormány ezt a forgatókönyvet következetesen visszautasítja, néhány szlovén gazdasági szakértő már nem számol azzal, hogy az ország képes lesz saját erejéből kezelni a pénzügyi helyzetet. Gligorov elsősorban szociálpszichológiai okokban látja a mentőöv igénybevételének elutasítását. Mint mondja, a szlovénok - feltehetően a külső elnyomással szerzett történelmi tapasztalatokból kiindulva - allergiásan reagálnak, valahányszor az ország sorsát érintő döntések a határokon kívül, a lakosság feje fölött születnek meg. Ugyanakkor nagy trauma a szlovén nemzet számára a munkanélküliség drámai emelkedése: a jugoszláv korszakban, de még az önállóság elnyerése utáni első években is Szlovénia azon országok közé tartozott Európában, ahol a legmagasabb volt a foglalkoztatottság.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

Végre itt egy uniós pályázat

Végre itt egy uniós pályázat

Megjelent az év első uniós pályzázati felhívása a gazdaságfejlesztési program keretében - de nem a 80 milliárd forintos kapacitásbővítési, hanem csak egy 5 milliárd forintos pályázat, ami a külpiaci megjelenést segíti a cégeknek, bár mindkettőt áprilisra ígérték. Ha meghódítaná a külföldi piacokat, mutatjuk a tudnivalókat.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Utánajártunk

Hirdetés

A nap kommentárja

Ajánlatunk

  • Hova tegyem a pénzemet?

    Az elmúlt időszak eseményei rámutattak, mennyire fontos megbízható szolgáltatót választani megtakarításaink kezeléséhez. A tőzsdei és nem tőzsdei befektetésekről Barlai Róbertet, az OTP Bank regionális Treasury Igazgatóságának ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Hirdetés

  • BUX22154.48-0.14%
    DAX11823.5-0.35%
    EUR/HUF307.41-0.17%
    EUR/USD1.1188+0.72%
    Arany1212.15+0.46%

Heti várható események, adatok

  • május 18
    09:00 Folyó fizetési mérleg, március
    09:00 A háztartások és az államháztartás előzetes pénzügyi számlái, első negyedév
    09:15 Kiskereskedelmi forgalom
    Bankszünnap (Victoria Day)
    május 19
    11:30 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció
    10:30 Fogyasztói árak
    11:00 ZEW index
    11:00 Fogyasztói árak
    14:30 Építési engedélyek
    május 20
    11:30 2014/B államkötvény csereaukció, 25 mrdFt - 2017/B
    01:50 GDP (előzetes)
    16:30 Olajtartalékok
    20:00 Fed jegyzőkönyv
    május 21
    09:00 Keresetek,január-március
    11:30 Az államháztartás központi alrendszerének 2015. április végi helyzete (részletes)
    03:45 HSBC Feldolgozóipari Beszerzői Menedzser Index
    09:00 Feldolgozóipari Beszerzői Menedzser Index
    09:30 Feldolgozóipari Beszerzői Menedzser Index
    10:00 Feldolgozóipari Beszerzői Menedzser Index
    10:30 Kiskereskedelmi forgalom
    14:30 Munkanélküli segély kérelmek
    15:45 Feldolgozóipari Beszerzői Menedzser Index
    16:00 Philly Fed feldolgozóipari index
    19:30 Mario Draghi előadása egy konferencián
    május 22
    Monetáris politikai döntés és sajtótájékoztató - BoJ
    10:00 Ifo üzleti hangulatindex
    10:00 Mario Draghi előadást tart
    14:30 Fogyasztói árak
    14:30 Kiskereskedelmi forgalom
    14:30 Fogyasztói árak
    15:30 Mario Draghi előadást tart
    15:30 Haruhiko Kuroda előadást tart

Privátbankár Árkosár

Szavazás

Ön szerint a nemzeti konzultációk alkalmasak arra, hogy a választók befolyásolják a kormány döntéseit?