Egy magyar magánszemély egészen az Emberi Jogok Európai Bíróságáig ment az igazáért: a Külügyminisztériumban három évtizedet lehúzó N. K. M. nehezményezte, hogy miután ennyi éven át állt a haza szolgálatában, alig kapott végkielégítést a 2010-ben megszavazott 98%-os különadó miatt. Perelt. A strasbourgi testület azonban nem összekeverendő az Európai Unió bíróságával, vagyis nem arról van szó, hogy a 98%-os adót találták jogsértőnek, hanem arról, hogy egy konkrét esetben hozott elmarasztaló ítéletet a taláros testület.
| A Nemzetgazdasági Minisztérium arról tájékoztatta a Privátbankárt, hogy a tárca egyelőre tanulmányozza az ítéletet. Közleményük szerint a strasbourgi bíróság elsőfokú döntése ellen Magyarország fellebbezési lehetőséggel élhet, amely benyújtására három hónap áll rendelkezésre. A minisztérium hangsúlyozta: a különadó alapvető célja a közpénzből juttatott irreálisan magas végkielégítések gyakorlatának megszüntetése. |
5 milliót már bukott az állam
A bíróság ugyanis úgy találta, hogy a magyar állam N. K. M. esetében a tulajdonhoz való jogot korlátozta azzal, hogy jussának számottevő részét adó formájában elvonta tőle. A vesztes állam így 5 milliós forintot, kártérítést és a perköltséget fizetheti meg a magánszemélynek. Perek sorozata indulhat majd ez alapján a magyar állam ellen?
Van-e precedens jog Strasbourgban?
Ilyen azonos tényállás esetében csak hosszú idő elteltével fordul elő, hogy nem azonos ítélet születik egy adott ügyben - magyarázza a Privátbankár kérdésére Kardos Gábor, jogtudós, a nemzetközi jog szakértője, hogy milyen eséllyel indulhatnak kártérítésért azok, akik hasonló cipőben járnak, mint N. K. M. Strasbourg ugyan nem ismeri a precedens jogot, de a 98 százalékos különadó ügyében, ha a tényállás hasonló a mostani esetéhez, akkor a "sértett" jó eséllyel indul azért, hogy visszaszerezze az extra adóval elvont, amúgy neki járó pénzt.
A strasbourgi emberi jogi bíróságot 1950-ben az Emberi Jogok Európai Egyezményének betartására hozták létre, bármilyen magánszemély adhat be ide beadványt - saját anyanyelvén és teljesen ingyen. A legtöbb esetben egy magánszemély és az állam, vagy annak valamelyik szerve áll itt szembe egymással. Nagyon fontos, hogy csak azután fordulhatunk Strasbourghoz, ha a hazai jogorvoslati formák közül valamennyit kihasználtunk már, az "utolsó mentsvár" lehet tehát az emberi jogi ítélőszék - hívja fel rá a figyelmet Kardos.
Összeállhatnak-e a sértettek?
A jogsérelmet szenvedett magánszemélyek összeállhatnak, hogy segítsék egymást, de a beadványaikat külön-külön kell megfogalmazniuk és beadniuk. Mivel a beadvány alapja ebben az esetben azonos, így segíthetik egymást annak megszövegezésével, de pertársaság alakítására, ahol többen egy ügy miatt lépnek fel egyszerre, nincs mód.
Akik hasonló cipőben járnak a különadó miatt, de eddig nem fordultak magyar bírósághoz, valószínűleg már kicsúsztak a határidőből, így most már nem fordulhatnak nemzetközi jogi fórumokhoz sem. Igaz ez azokra is, akik korábban perre mentek a magyar bíróságon, de nem fellebbeztek a számukra hátrányos bírósági ítélet ellen.
Vagyis ez a döntés egyáltalán nem jelent automatikus jogorvoslatot azoknak, akiket korábban ez az adó sújtott. A mostani döntés inkább azoknak lehet érdekes, akik 2010 előtt lettek közszolgák és mostanában számítanának végkielégítésre (mondjuk a választások előtt elhagyják a köz szolgálatát). A hatályos jogszabály ugyanis a közalkalmazottak 2010. január elseje utáni végkielégítésére vonatkozik, a vezetők végkielégítésének 2 millió feletti része, az alkalmazottaknál a 3,5 millió feletti rész 98 százaléka illeti az államot adó formájában.
Olcsón megússza az állam?
A végkielégítéseket terhelő 98 százalékos adóból a 2010-es bevezetése óta 1,72 milliárd forint folyt be az államkasszába, idén a 900 milliós előirányzathoz képest eddig 200 milliót fizettek be ezen a címen - az előirányzat amúgy az összes adóbevétel egy ezreléke. Az adó bevezetésének évében, 2010-ben folyt be a legkevesebb belőle, mindösszesen 11,3 millió forint - az adó visszamenőleges hatályát akkor az Alkotmánybíróság elkaszálta ugyanis.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást nem indított emiatt ellenünk, így a pórul járt közszolgáknak marad Strasbourg. Tudomásunk szerint maximum 50 hasonló beadvány van még az Emberi Jogi Bíróság előtt. Olyan tehát biztosan nem lesz, hogy a magyar államnak az összes, ebből befolyó összeget vissza kell majd fizetnie az érintetteknek. Aki eddig nem lépett, valószínűleg elkésett - így valószínűleg 40-50 esetben kell majd még kárpótlást fizetnie az államnak.
Ezt ígérte a kormány a Brüsszelhez elküldött Konvergencia Programban. 
