|
| Nő szedi a Golden almát a csorvási Hunapfel 23 hektáros gyümölcsfa ültetvényén 2017. szeptember 27-én. Forrás: MTI/Lehoczky Péter |
"Szabolcs megye 2020 után: hol vagytok almatermelők?" - írja Facebook-oldalán a Penta TÉSZ termelői szervezet. Bár jelenleg ez még költői túlzásnak hathat, a költségek és a felvásárlási árak idei alakulása mégis megalapozottá teszi a kérdést.
Mint arról mi is többször beszámoltunk, az idei szezon kezdetén az egyik legnagyobb felvásárló megalázóan alacsony felvásárlási árat, 13 forintot ajánlott az ipari alma kilójáért. A termelők többhetes demonstrációjának azonban meglett az eredménye: közös álláspontra jutottak a felek, így az Austria Juice kilónként 20 forintot fizetett, a hosszú távú szerződéssel rendelkező gazdáknak pedig megadta a 22 forintot is. Bár, ahhoz, hogy minimális - kilónként 2 forint - nyereséghez jussanak a gazdák, 25 forintos felvásárlási ár kellett volna.
Alig telt el azonban néhány hét, már a felvásárlási ár csökkentéséről érkeztek információk; előbb 18, majd akár 12-16 forintról. Ezek az árak jó, ha a betakarítás és a beszállítás költségét fedezik, a termelés költségeire már semmi nem jut, az éven túli költségek fedezéséről (például eszköz- vagy gépbeszerzések, pótlások) pedig álmodni sem lehet a gazdáknak.
"Az idei év sok almatermelőt le fog nullázni" - írja a Penta TÉSZ, majd konkrét adatok segítségével ismerteti, miért is vágják gallyra a multik a gyümölcstermesztés nehéziparát.
Míg az egy évvel ezelőttihez képest akár 40-50 százalékos emelkedtek egyes ráfordítások, addig a felvásárlási árak 50-73 százalékkal (!!!) csökkentek. Alkalmi munkások nap díja 5000 forintról 7500-ra nőtt, a pétisó tonnánkénti ára 40 százalékkal 70 ezerre emelkedett. Ezzel párhuzamosan a léalma felvásárlási ára közel 75 százalékkal zuhant, 50-60 forintról 12-16-ra, az étkezési alma felvásárlási ára 40-60 forint, ami nagyjából 55 százalékkal alacsonyabb az egy évvel ezelőttinél.
Tehát, amit a vásárló az üzletekben akár 400-500 forintos kilónkénti áron vesz meg, azért a termelő 40-60 forintot ha kaphatott. A két összeg közötti különbözet a feldolgozók, szállítók, áruházak vagyis a termelő és fogyasztó között lévő piaci szereplők zsebébe vándorol.
