Az elmúlt években több olyan adóhatósági eljárás is zajlott itthon, amelyben az adózó nem ismerhette meg a NAV bizonyítékait, mert azok adótitoknak minősültek – írja tanulmányában a Jalsovszky Ügyvédi Iroda. A tanulmányból kiderül: a bizonyítékok visszatartásának anomáliája leggyakrabban az úgynevezett kapcsolódó vizsgálatos adóhatósági eljárásokban kerül elő, amelyek során az adóhatóság az adózó üzleti partnereit is ellenőrzi, és az így összegyűjtött adatokat használja fel az adózóval szembeni megállapítás alátámasztására.
A kapcsolódó vizsgálatokban feltárt bizonyítékok visszatartását az adóhatóság rendszerint azzal indokolja, hogy ezek során olyan információk is napvilágra kerülnek, amelyek a vizsgált üzleti partnerek üzleti titkainak, illetve adótitoknak minősülhetnek.
Így nehéz védekezni
Az adóhatóság eddig is vizsgálta a számlák valódiságát, újdonság viszont, hogy sokkal vastagabban fog a revizorok ceruzája a bírság kiszabásánál: 50 helyett gyakran kerül elő a 200 százalékos büntetés. Mi áll a háttérben? Részletek >> |
A bizonyítékok visszatartása miatt az adóhatóság határozatai sok esetben olyan bizonyítékokon alapulnak, amelyeket az érintett adózók nem ismerhettek meg, és amelyekkel szemben – értelemszerűen – érdemben védekezni sem tudtak. Ez az eljárás nyilvánvalóan méltánytalan - állítja dr. Harcos Mihály, okleveles adószakértő, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.
A szakember szerint a probléma még érdekesebbé válik, ha az adózó és az adóhatóság közötti vita közigazgatási bíróság elé kerül. Egy adóper során a hatóságnak bizonyítania kell, hogy megalapozott döntést hozott, míg az adózónak azt kell bizonyítania, hogy a határozat jogszabálysértő. Harcos Mihály szerint az a kérdés: miként tudna az adóhatóság bármit is bizonyítani a perben, ha a bizonyítékait nem tárja fel, és hogyan tudja az adózó az adóhatósági határozat jogellenességét bizonyítani, ha a határozat alapjául szolgáló bizonyítékokat meg sem ismerheti?
Márpedig perben nem lehet titok
A Jalsovszky Ügyvédi Iroda jelentéséből az is kiderül, hogy korábban a kérdés megítélése még a bíróságok előtt sem volt egyértelmű. Az ellentmondó ítélkezési gyakorlatnak a Kúria vetett véget: a közelmúltban meghozott jogegységi határozata rámutat, hogy egy adóper nem dönthető el olyan bizonyítékok alapján, amiket az adózó nem ismerhetett meg.
A jogegységi határozat hangsúlyozza, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog azt jelenti, hogy az adóperben részt vevő adózónak joga van a perbeli bizonyítékokat megismerni, és ettől a jogtól még akkor sem fosztható meg, ha a bizonyítékok más adózóra vonatkozó üzleti titkot vagy adótitkot tartalmaznak.
Az adóhatósági vizsgálatnál még a per is jobb?
A Kúria jogegységi határozata azonban csak a bíróságok előtti eljárásokra vonatkozóan rendezi a kérdést, ezért továbbra is tisztázatlan, vajon az adóhatósági eljárásban elzárhatók-e a bizonyítékok az adózók elől.
Bár a jelenleg hatályos eljárási szabályok lehetővé teszik az adózók számára, hogy a hatósági eljárás irataiba betekintsenek, a törvény értelmében a hatóság jogosult a más adózókra vonatkozó személyes vagy védett adatokat megismerhetetlenné tenni. Ez alapján az adóhatósági eljárásban a NAV továbbra is jogszerűen titkolhatja el a bizonyítékokat az adózó elől. Ha azonban az adózó az ügyét bíróság elé viszi, akkor lekerülhet a lepel a titokban tartott bizonyítékokról. Ez pedig, a tapasztalatok szerint, komoly meglepetéseket okozhat az adózóknak és az adóhatóságnak egyaránt – állítja a szakember.
Kevesen mondanak ellent az adóhatóságnak
A Jalsovszky Ügyvédi Iroda tapasztalatai szerint az adózók meglepően ritkán kérdőjelezik meg az adóhatóság állításait: ha a NAV azt írja a határozatában, hogy kapcsolódó vizsgálatot végzett egy üzleti partnernél, akkor az adózók ezt általában elhiszik. Az adóhatóság több esetben állította, hogy egy bizonyos ellenőrzési cselekményt elvégzett, majd a per során kiderült, hogy ezt nem tudja semmivel sem igazolni.
Valaki tegyen valamit!
A Jalsovszky Ügyvédi Iroda tanulmánya szerint a jelenlegi gyakorlathoz képest megoldást jelenthetne például, ha a NAV csak üzleti és adótitkot nem tartalmazó bizonyítékokat használhatna fel - ez azonban minden bizonnyal rontaná az adóvizsgálatok hatékonyságát, amely a NAV bevételeire is kihatna.
Ugyancsak megoldást jelenthetne, ha az adóhatóság a bizonyítékként felhasználandó adatokat olyan módon tenné megismerhetővé az adózó részére, hogy az üzleti vagy adótitok védelméhez fűződő érdek védelme fennmarad. Ennek azonban jelenleg nincsenek meg a megfelelő jogszabályi alapjai, azaz a helyzet rendezése alapvetően a jogalkotóra vár.