Az Európai Bizottság által javasolt uniós szintű pénzügyi tranzakciós adó (Tobin-adó) rengeteg nyilvános és politikai vitát váltott ki, mióta 2011. szeptember 28-án nyilvánosságra hozták. Nicolas Sarkozy francia elnök nemrég mutatta be a francia Tobin-adóra vonatkozó javaslatokat, mely a tervek szerint 2012 júliusától lépne érvénybe. Sarkozy reméli, hogy a 0,1 százalékos adó sokkszerűen hat majd azokra az európai országokra, amelyek egyelőre ellenzik az intézkedés európai szintű bevezetését.
A témával a legtöbb uniós tagállam kormánya is foglalkozott, a britek a javaslat miatt a válság kezelésére hivatott alapvető EU-reformokat is megvétózták. A brit ellenállás oka, hogy London a világ egyik legjelentősebb pénzügyi központja, melyet felettébb hátrányosan érintene az új adónem bevezetése. A britek mellett korábban a dánok is hangot adtak nemtetszésüknek.
A Bizottság által hivatkozott lehetséges gazdasági előnyök ellenére a javaslatot sok kritika érte, különösen annak tekintetében, hogy a kezdeményezés valóban elérné-e gazdasági céljait és nem hatna-e negatívan az uniós tagállamok pénzügyi szektorára és GDP-jére.
Svédországban nem vált be a Tobin-adó
László Csaba, a KPMG adópartnere szerint amikor az 1980-as években Svédországban bevezették az adót, az ottani pénzpiacok bedőltek – ez a tapasztalat az, amelyre az ellenzők közül sokan hivatkoznak, attól tartva, hogy az uniós pénzpiacok is így járhatnak, ha uniós szinten bevezetnék a Tobin-adót. Ebben a bonyolult gazdasági időszakban a kormányok minden olyan kezdeményezést kritikusan bírálnak, amely elviheti országukból az üzletet, vagy csökkenti a GDP-t.
A szakértő kiemelte, hogy eddig kevés figyelmet fordítottak arra a kérdésre is, ki kapja az uniós pénzügyi tranzakciós adó bevételét. A Bizottság egyfajta uniós adóként tekint erre, amely részben az unió költségvetését támogatná. Azt is látni kell, hogy ha elviekben el is fogadnák az uniós Tobin-adót, még nagyon heves vitákhoz vezethet annak a kérdése, hogy a bevétel hogyan oszlik meg az unió és az egyes tagállamok között.
Cséfalvay: nincs értelme a Tobin-adó bevezetésének
Általánosságban elmondható, hogy a magyar kormány támogatja az uniós szintű Tobin-adó bevezetését, ezt a nemzetgazdasági miniszter tavaly januárban meg is erősítette - hangsúlyozta László Csaba. Ugyanakkor Cséfalvay Zoltán, az NGM államtitkára egy tegnapi kerekasztal-beszélgetésen azt mondta, nem létja értelmét a Tobin-adó bevezetésének, azt maga a névadó sem arra szánta, hogy megvalósuljon. "Ez az adónem a tranzakciókat terheli, ami a pénzügyi rendszer alapja. Egy ilyen adónem bevezetésének csak akkor lenne ráadásul valóban értelme, ha a világ minden országában egyszerre vezetnék be" - húzta alá az államtitkár.
A szakértő a bevezetés ütemezését tartja kritikus pontnak, mivel a banki különadó 2013-tól teljesen megszűnhet, vagy mértéke csökkenhet, ezért a Tobin-adó bevezetése Magyarországnak 2013-tól könnyebb lenne, például az új Tobin-adó nem hatna negatívan a költségvetésre, nem lenne szükség arra, hogy a bankok a különadó egy kis részét a Tobin-adóval ellensúlyozzák.
A Bankszövetség semleges maradt
A Bankszövetség semleges a Tobin-adóval kapcsolatban, az ő állásfoglalásuk a banki különadó jövőjétől függ. Ha ezáltal az általános adóteher csökken, ők is támogathatják az uniós szintű pénzügyi tranzakciós adót – mondta László Csaba.
Hugh von Bergen, a KPMG pénzügyi szolgáltatói szektorra szakosodott adó-tanácsadási részlegének globális vezetője szerint a Bizottság javaslata előtt még hosszú út áll, tekintve hogy ma csupán három ország támogatja azt egyértelműen. Néhány tagállam, amely névlegesen támogatja a javaslatot, szeretné elérni, hogy a Tobin-adót globálisan is bevezessék, de a realitás az, hogy ez nem fog megtörténni, legalábbis nem belátható időn belül. Ebből a szempontból nézve a kezdeményezés bevezetése az unióban nagyon bizonytalan.