A Deloitte felmérésében 29 ország közel 1000 vállalatának adóügyi szakembere vett részt. A válaszadó cégek harmada több mint 20 országban van jelen, így a megkérdezettek igen széleskörű tapasztalattal rendelkeznek a különböző adórendszerek működésével kapcsolatban. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a kedvező adókörnyezet legfőbb jellemzője az egyszerűség és a kiszámíthatóság, illetve az együttműködő adóhatóság. Magyarországon a válaszadók 92 százaléka ítélte kifejezetten nagynak az adózással kapcsolatos bizonytalanságot az országban, ennek fő okát pedig a jogszabályok gyakori változásában látják. Az európai válaszadók egészét tekintve ez az adat ugyan szintén pesszimista, de jóval kevésbé, mint a magyar szakemberek körében: az összes válaszadó 60 százaléka gondolja úgy, hogy az ő országában nagy az adózással kapcsolatos bizonytalanság - mondta Kövesdy Attila, a Deloitte Zrt. adóosztályának vezetője.
A megkérdezettek szerint Európában Hollandia és az Egyesült Királyság rendelkezik a legkedvezőbb adórendszerrel, köszönhetően a stabil, egyszerű és kiszámítható szabályozásnak, valamint a válaszadók megítélése szerint együttműködő és segítőkész adóhatóságnak. A hollandok és a britek az elmúlt években nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy vonzó adókörnyezetet teremtsenek a hozzájuk érkező multinacionális vállalatok számára, a felmérés tanúsága szerint sikeresen. A legnagyobb kihívást ugyanakkor Oroszország és Olaszország jelenti az adószakemberek számára az adminisztrációs terhek, a kiszámíthatatlan és bonyolult jogszabályok, illetve a hosszadalmas hatósági eljárások miatt.
Stabil kapcsolat az adóhatósággal
Figyelemreméltó eredmény, hogy míg a felmérésben résztvevő cégek 75 százalékánál végeztek ellenőrzést a hatóságok az elmúlt 3 évben, addig Magyarországon ez az arány 95 százalék volt. Hazánkban a vizsgálatok elsősorban az általános forgalmi adóra és a társasági adóra koncentráltak, hasonlóan a válaszadók teljes köréhez. Az adatok szerint azonban a hazai hatóságok kiemelkedően sok ellenőrzést folytatnak a transzferárképzés és a nemzetközi adózás területén.
Az összes válaszadó kétharmada úgy ítélte meg, hogy vállalata jó vagy kifejezetten jó kapcsolatot ápol az adóhatósággal. Tekintettel arra, hogy a megkérdezett szakértők 84 százaléka ezt a kapcsolatot változatlannak találta a tavalyi évhez képest, úgy tűnik, hogy vállalatok többsége stabil együttműködést tudott kialakítani az illetékes hatósággal. A kedvezőtlen kimenetelű adóellenőrzések bírósági útra terelésének valószínűségéről a megkérdezettek úgy nyilatkoztak, hogy leginkább az adott esettől tennék függővé a jogorvoslat kérését, azonban az összes válaszadó 38 százaléka valószínűleg élne a lehetőséggel. Ebben a kérdésben jelentős eltérés mutatkozott a magyar és európai szakemberek között, mivel többségük szintén a konkrét szituációt mérlegelve döntene, azonban a magyarok csupán 15 százaléka állítja, hogy nagy valószínűséggel bírósághoz fordulna.
A versenyképesség receptje
A saját, nemzeti adórendszerük versenyképességére vonatkozó kérdésre a válaszadók - a fenti eredményekkel összhangban – a kiszámíthatóbb szabályozást tartanák a legkedvezőbb változásnak. A magyar szakemberek pedig az európai átlaghoz képest (46 százalék) jóval nagyobb arányban (közel 83 százalék) látják a stabilitásban a versenyképesség kulcsát. A foglalkoztatást terhelő adók kulcsának 1-2%-os csökkentését is javasolná a felmérés hazai résztvevőinek több mint egynegyede, illetve a következetes és együttműködő hatóság is segíthetné a tervezhetőbb adókörnyezet kialakítását – mondta el Kövesdy Attila.
A felmérésben a Magyarország számára egyre nagyobb jelentőséggel bíró szolgáltató központokra (SSC) vonatkozó kérdések is szerepeltek. Mivel a szakemberek céljai között továbbra is kiemelt szempont a költség- és munkaerő-hatékonyság, az ilyen megoldások változatlanul népszerűek az illetékes vezetők körében. A válaszadók több mint fele dolgozik olyan nemzetközi vállalatnál, amely SSC-be szervezi ki pénzügyi tevékenységét, közülük pedig 65 százalék nyilatkozott úgy, hogy az adózással kapcsolatos feladatok egészét vagy egy részét is a szolgáltató központokban látják el.
A megkérdezettek szerint az elmúlt években az adóügyi vezetők szerepe is jelentősen megváltozott, a CEO-k ugyanis már ezt a területet is az üzleti működés szerves részének tekintik, így az adószakemberek idejének nagy százalékát teszi ki a kapcsolattartás, egyeztetés a vállalat más funkcióival. Ugyanakkor a válaszadók arra is felhívták a figyelmet, hogy egyre nagyobb erőfeszítést igényel a feladatkörük ellátása, hiszen bár többségük nem csupán helyi, hanem regionális szinten is felel az adóügyi területért, több mint felük csupán három fős vagy ennél kevesebb szakemberrel működő adóosztályt vezet.
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
