Az élelmezési kérdéseket és a fenntarthatósági problémákat egyszerre oldanák meg a pártolóik szerint a laboratóriumban előállított műhúsok, amelyekkel egyre többet kísérleteznek a cégek. Ezeket a műhúsokat nem csak emberi fogyasztásra szánják, hamarosan a háziállatok étrendjében is megjelenhetnek.
A Bene Meat Technologies cseh startup elsőként nyerte el az európai uniós regisztrációt ahhoz, hogy laboratóriumban termesztett húsokat használhassanak állateledelekben. A cég tervei szerint jövőre akár napi több tonnányit is képesek lesznek termelni a Reuters beszámolója szerint.
Elindult a verseny
A globális versenyfutás elindult, hogy kereskedelmi szempontból is életképes, laboratóriumban termesztett hús- és haltermékeket fejlesszenek ki. Ezekre a termékekre különösen nyitottak az etikai kérdések és az állattenyésztés környezeti hatásai miatt aggódó fogyasztók, az állattenyésztés ugyanis az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának egyik fő forrása.
Az Egyesült Államokban az Upside Foods és a Good Meat júniusban nyerte el a hatósági engedélyt az állati sejtekből előállított, úgynevezett tenyésztett húsuk emberi fogyasztásra történő felhasználására, azonban a nagyüzemi termelés még nem kezdődött meg.
A Bene Meat ezzel szemben az állateledel-ágazat felé fordította figyelmét. Olyan terméket akar előállítani, amit a globális állateledel-gyártók számára nyersanyagként lehet értékesíteni, hogy azt a végtermékeikbe beépíthessék.
Roman Kriz ügyvezető igazgató szerint a Bene Meat az első olyan vállalat lett világszerte, amely hivatalos engedéllyel rendelkezik a macskák és kutyák számára termesztett hús előállítására és értékesítésére. A terméket bejegyezték a European Feed Materials Register nyilvántartásába is.
Nem lesz olcsó
A Bene Meat költségei alapján az elkészület terméket a piacon lévő prémium és szuperprémium állateledel termékek árszintje körül tudják értékesíteni. Először tesztelnék, hogyan ízlik a kisállatoknak az eledel, majd a jelenlegi prágai és több új telephelyen pörgetnék fel a termelést.
A 2020-ban alapított, a cseh orvostechnikai eszközöket gyártó BTL csoport tulajdonában lévő startupnak több mint 80 kutatója és fejlesztője van, és a jövő év folyamán válhatnak pénzügyileg önellátóvá. A tervek között szerepel egyébként saját márkájú kész állateledelek piacra dobásra, illetve az is, hogy emberi fogyasztásra szánt húst is gyártsanak.
Kriz szerint a cég, másokhoz hasonlóan, élő állatokból származó sejteket használ, amelyek egy bioreaktornak nevezett tartályban növekednek, tápanyagokkal táplálva. Szerinte az etikai és környezetvédelmi kérdéseken kívül a másik előnye a laboratóriumi húsnak az, hogy teljes ellenőrzés alatt készül, míg a fogyasztó nem lehet például teljesen biztos abban, hogy egy haszonállat mit evett egész életében.
Ellentétes vélemények
Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport azonban tavasszal egy kampányban hívta fel a figyelmet arra, hogy nem kellene elhamarkodott következtetéseket levonni. Szerintük a környezeti hatásokat tekintve a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján elmondható, hogy az in vitro – azaz laboratóriumi körülmények közötti – ”laborhús” előállítás nem nyújt környezeti előnyt a valódi hús előállításához képest.
Vlagyimir Putyin orosz elnök újságíróknak pénteken Asztanában beszélt erről. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
