Napokon belül várható, hogy például egy – a Hormuzi szoroson elakadt – gabonaszállítmány okozta piaci zavar után a kockázati tőkebefektetők nagyobb számban jelennek meg a terménypiacon – előlegezte meg Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSz) elnöke laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor érdeklődésére.
A gabona ára ugyanis rendszerint együtt változik más commodity termékekkel, így elsősorban az üzemanyagok árával.
Bár a GOSZ elnöke szerint – alig pár nappal a háború kitörése után – még korai lenne vészforgatókönyveket készíteni, de az biztos, hogy – a már folyamatban lévő tavaszi munkák, főleg a kukorica vetése előtt érdemes alaposabban nyomon követni a nemzetközi, hazai piaci folyamatokat a vetéstervek összeállításánál.
A Nemzetközi Gabonatanács, amely a 2025/2026-os gazdasági évre – az előzőnél – öt százalékkal többre (842 millió tonnára) becsülte a világ búzatermését, miközben felhasználás várhatóan ennél szerényebb ütemben nő. A prognózist azonban alapjaiban írhatja át a közel-keleti háború, ha emiatt akadozik a világkereskedelem, és lám, máris emelkedik a búza ára a párizsi tőzsdén – írja az Mfor.
Sokat javult Maduro elrablása óta a két ország viszonya. 
