Az ukrajnai békekötés nélkül az élelmiszerbiztonsági kihívások tovább fognak romlani, különösen a világ legszegényebbjei számára - mondta Mathias Cormann, az OECD főtitkára. A szakember szerint mind az ukrán, mind az orosz emberek, valamint a világ számos olyan háztartásának, akik élelmezési gondoktól szenvednek, az az érdeke, hogy minél gyorsabban lezáruljon a háború, és megszűnjenek a hirtelen áremelkedések.
A jelentés szövege szerint Oroszország Ukrajna elleni háborúja, beleértve a Krím annektálását is, amely 2014-ben kezdődött; az erre adott politikai válaszok és azok gazdasági következményei azóta is alakítják a globális mezőgazdasági piacokat, hiszen lényegesen csökkent az Oroszország által az Európai Unióból, Észak-Amerikából és más országból behozott hús, tejtermékek, gyümölcsök, valamint zöldségek aránya. Amint már ismert, idén február 24-én ez a régóta fennálló helyzet nyílt háborúvá eszkalálódott, amikor Oroszország megszállta Ukrajnát. Ez tovább befolyásolta a globális piacokat és még inkább veszélyezteti az egész világ élelmiszerbiztonságát, hiszen mind Ukrajna, mind Oroszország igen jelentős szereplője a világ mezőgazdasági parkettjének. Az OECD tanulmánya szerint Ukrajna és Oroszország a világ legfontosabb szántóföldi növénytermesztői és exportőrei közé tartozik, különösen a búza, az árpa, a kukorica, és a napraforgómag tekintetében.
Az oroszok és ukránok mezőgazdasága eteti a világot?
Az elmúlt öt szezon átlaga alapján Oroszország és Ukrajna a világ búzatermelésének 10, illetve 3 százalékát adta. Oroszország és Ukrajna az első és az ötödik legnagyobb búzaexportőr, a globális kivitelben a részarányuk 20, illetve 10 százalék. Mindkét ország kritikus szerepet játszik a világpiacok búzával való ellátásában, beleértve a közel-keleti és észak-afrikai régiót, ahol a búza a fő alapélelmiszer. Oroszország és Ukrajna a világ árpatermelésének 20 százalékát adja, és a harmadik, illetve negyedik legnagyobb exportőr.
A két országban termelt árpa nagy részét takarmányként használják fel a hazai állattenyésztésben. Ukrajna a világ legnagyobb napraforgómag-termelője, ezt követi Oroszország – a két ország együttesen a globális termelés több mint 50 százalékát nyújtja. A termés nagy részét belföldön napraforgóolaj és -magliszt előállítására fordítják. A napraforgóolajat a világpiacra is exportálják, így Ukrajna a negyedik legnagyobb növényiolaj-exportőr.
A repcemag, a kukorica és a szójabab esetében Ukrajna és Oroszország a globális termelés kevesebb mint 5 százalékát adja, a nagyobb részarányt Ukrajna képviseli. Mivel azonban a hazai fogyasztás korlátozott, termelésük nagy részét exportálják; Ukrajna a kukorica és a repcemag harmadik legnagyobb exportőre, míg világszinten az ország a szójabab legnagyobb exportőre is az amerikai kontinensen kívül. Mindezt elnézve tehát jól látszik, hogy a jelenlegi mezőgazdaságban sem Oroszország, sem Ukrajna mellett nem lehet elmenni.
Sok múlik rajtuk
Mindezt elnézve tehát nem meglepő az OECD azon állítása, hogy a fogyasztók számos országban függenek az Ukrajnából és Oroszországból származó gabona-, különösen a búza- és olajosmag-behozataltól. Ezen túlmenően pedig sok gazdálkodó műtrágyaexportban is Oroszországra támaszkodik.
A FAO élelmiszerár-indexe (FFPI) idén márciusban 159,7 ponton elérte az 1990 óta feljegyzett legmagasabb szintet. Az FFPI áprilisában némileg visszaszorult, 158,5 pontra, bár még mindig 30 százalékkal meghaladta az előző év azonos hónapjának értékét. Az áremelkedéseknek különösen ki vannak téve a kiszolgáltatott népességcsoportok, akik a jövedelmük nagy részét költik élelmiszerre, különösen az alacsony jövedelmű, élelmiszerhiányos országokban.
Mi történik, ha nem javul a helyzet?
Az OECD és a FAO az úgynevezett Aglink-Cosimo kereslet-kínálaton alapuló agrárgazdasági modell segítségével több vészhelyzeti forgatókönyvet is készített arra az esetre, hogy mi történhet akkor, ha nem sikerül rövid időn belül lezárni az orosz-ukrán háborút. A legrosszabb forgatókönyv egyenesen rémálomszerű: Ukrajna exportkapacitásának teljes elvesztése a búza világpiaci árának 19 százalékos emelkedéséhez vezetne, ha pedig mindezek mellett az orosz export is 50 százalékkal csökken,
akkor a búza világpiaci ára 34 százalékkal nőhetne meg a háború előtti időszakhoz képest.
Ebben a forgatókönyvben Oroszország és Ukrajna együttesen 36 millió tonnával kevesebb búzát exportálna, de más országok a magasabb nemzetközi árak miatt 16 millió tonnával növelnék a kivitelüket.
A FAO egy külön elemzésében arra is rámutatott, hogy 2022-2023-ban mintegy 1 százalékkal fog nőni azoknak az embereknek a száma, akik nem jutnak megfelelő élelemhez, éheznek, ez nagyjából 8-13 millió embert jelent. Az Ukrajnából és Oroszországból 2022-2023-ban és 2023-2024-ben várható súlyos exportkiesést szimuláló forgatókönyv szerint, amely feltételezi, hogy a globális termelés nem reagál, a nem megfelelően étkezők és éhezők száma 2023-2024-ben közel 19 millió fővel nőhet – azaz egyértelmű, hogy milyen súlyos károkat okozna egy elhúzódó háború.
