A Copernicus klímaváltozást figyelő szolgálatának (C3S) jelentése szerint tavaly jegyezték fel az eddigi legmelegebb hónapot, a napi globális hőmérsékleti átlagok rövid időre több mint 2 Celsius-fokkal haladták meg az iparosodás előtti szintet.
A globális átlaghőmérséklet júniustól kezdődően minden hónapban magasabb volt, mint a 2016-os, a tavalyit megelőző eddigi legmelegebb év azonos hónapjában. 2023-ban a globális átlaghőmérséklet 14,98 Celsius-fok volt, 0,17 Celsius-fokkal magasabb a 2016-osnál, 0,6 Celsius-fokkal magasabb az 1991-2020-as átlagnál és 1,48 Celsius-fokkal magasabb az 1850-1900-as, iparosodás előtti szintnél.
A jelentés szerint 2023-ban fordult elő először, hogy a globális átlaghőmérséklet az év során minden nap legalább egy Celsius-fokkal meghaladta az 1850-1900 közötti szintet. A tavalyi év napjainak közel fele több mint 1,5 Celsius-fokkal volt melegebb az iparosodás előttinél, novemberben pedig két napon is 2 Celsius-fokkal volt melegebb.
2023 novembere volt a világ valaha mért legmelegebb novembere, a felszíni levegő átlagos hőmérséklete elérte a 14,22 Celsius-fokot, ami 0,85 Celsius-fokkal lépte túl az 1991-2020 közötti időszak novemberi átlagát, és 0,32 Celsius-fokkal haladja meg az előző legmelegebb, 2020 novemberét. A szeptember és november közötti időszak átlaghőmérséklete 15,30 Celsius-fok volt, ami 0,88 Celsius-fokkal haladja meg az ilyenkor átlagos hűmérsékletet.
A 2023-as év júliusa és augusztusa volt az eddigi legmelegebb július és augusztus a világban, valamint a június és augusztus közötti időszak a legmelegebb évszak volt tavaly, 2023 decembere pedig a legmelegebb, minden korábbi rekordot megdöntő december volt a világon. Az átlaghőmérséklet az év utolsó hónapjában 13,51 Celsius-fok volt, ami 0,85 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak decembereinek átlaghőmérsékletét és 1,78 Celsius-fokkal az 1850-1900 közötti időszak decembereinek átlagát.
Tavaly számos szélsőséges eseményt jegyeztek fel szerte a világon, köztük hőhullámokat, árvizeket, aszályokat és erdőtüzeket. A globális erdőtüzek becsült szén-dioxid-kibocsátása 30 százalékkal haladta meg a 2022-es adatokat, nagyrészt a Kanadában hosszan pusztító erdőtüzek miatt.
A földfelszíni levegő több rekordot is megdöntő hőmérséklete hatással volt a tengerek és óceánok példátlanul magas felszíni hőmérsékletére is. A tengerfelszíni vizek globális átlagos hőmérséklete tartósan és szokatlanul magas maradt, áprilistól decemberig rekordszintet ért el. Noha a magas óceáni vízhőmérséklet fő tényezője az üvegházhatást okozó gázok koncentrációjának folyamatos növekedése, a jelenséghez 2023-ban jelentősen hozzájárult az El Nino időjárási jelenség is, amely erdőtüzeket, ciklonokat és hosszan tartó szárazságot okozott.
Az antarktiszi tengeri jég kiterjedése nyolc hónapon keresztül rekordalacsony volt, mind a napi, mind a havi mértéke elérte a mindenkori minimumot 2023 februárjában. Az északi-sarkvidék tengeri jegének kiterjedése márciusban és szeptemberben volt az eddig feljegyzett negyedik, illetve hatodik legkisebb.
Az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat jelentésének Európára vonatkozó adatai szerint 2023 a második legmelegebb év volt a kontinensen. Az éves átlagos hőmérséklet 1,02 Celsius-fokkal volt magasabb az 1991-2020 közötti időszak átlagánál, ugyanakkor 0,17 Celsius-fokkal volt alacsonyabb, mint 2020-ban, az eddigi legmelegebb európai évben. Tavaly a hőmérséklet tizenegy hónapon át volt az átlag felett.
A 2022. december és 2023. február közötti időszak 2022-őt követően az eddig mért második legenyhébb tél volt Európában. A június és augusztus közötti időszak átlaghőmérséklete 19,63 Celsius-fok volt, ami 0,83 Celsius-fokkal haladta meg az ekkor szokásos átlagot, ezzel a tavalyi nyár az ötödik legmelegebb volt Európában. A szeptember és november közötti őszi időszak átlaghőmérséklete 10,96 Celsius-fok volt a kontinensen, 1,43 fokkal magasabb az átlagnál. Ezzel a tavalyi ősz a második legmelegebb volt Európában, noha mindössze 0,03 Celsius-fokkal volt hidegebb, mint 2020 azonos időszaka - derül ki európai unió Copernicus klímaváltozást figyelő szolgálatának jelentéséből.
(MTI)
Kína és Oroszország megakadályozta, hogy hét, Észak-Koreához köthető hajót felvegyenek az ENSZ szankciós listájára. 
