A számvevőszék összesen negyvenhárom szervezetet vizsgált, köztük a szabályozási környezetet is. Eszerint bár a kereteket - stratégiai dokumentumok, akcióterv, jogszabályok, belső szabályzatok - megteremtették, a parlagfű elleni védekezéshez nem rendeltek mérhető, ellenőrizhető elvárásokat, így a védekezés teljesítménye nem volt értékelhető. Példaként említette, hogy az FM-hez a hivatalok elküldték a helyi beszámolókat, de mivel azok pontos tartalmát nem határozták meg előre, az ország különböző pontjaiból érkező adatok nem voltak összevethetőek. Ráadásul a pénzügyi ráfordításokat (több mint 600 millió forintot) az önkormányzatok sokszor nem is a parlagfű-szezonban kapták meg, hanem jóval később, októberben.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
