Az ukrán vállalkozások a tavaly júliustól indult termelési és értékesítési évben március végéig csak 37,6 millió tonna gabonát exportáltak, ez 16,25 századdal elmarad a megelőző termelési évben rögzített mennyiségtől – közölte a hét végén az ukrán agrárminisztérium. A jelentést idéző UNN ukrán hírszolgálati iroda viszont hozzáfűzte: ha csak a márciusokat nézzük, akkor az idei már kiváló, összesen 5,35 millió tonnát tudtak kiszállítani, ami majdnem háromszorosa a tavalyi azonos hónapban rögzített mennyiségnek.

A hamarosan befejeződő termelési-értékesítési évben 12,88 millió búzát, 2,28 millió tonna árpát és 22,16 millió kukoricát exportáltak. Ezen kívül 17,5 ezer tonna rozsot és 115,5 ezer tonna lisztet is külföldre vittek.

Ezeket a mennyiségeket látva a kelet-európai termelők ellenakcióba kezdtek Brüsszelben. A múlt héten több szomszédos ország kormánya uniós védelmet és támogatást sürgetett, de erre egyelőre nem kaptak hivatalos választ. A petícióról és a brüsszeli tervezetről az alábbi cikkben írtunk részletesen:

Nincsenek pontos adatok arról, hogy milyen gyorsan érkezhet meg a kárenyhítést célzó uniós ellentételezés. Egyelőre egy 56,3 millió eurós csomagról van szó, aminek a nagy részét, csaknem 30 millió eurót a lengyel gazdák kapják, utána Bulgária következik, 16,7 millió euróval, a maradékból juthat pár millió euró a magyaroknak és másoknak. A lengyeleknek annyival is könnyebb a helyzetük, hogy a varsói kormány 128 millió eurónyi forrást különített el a költségvetésből.
 
Nem csupán az exportszámok maradnak el a megelőző években rögzítettektől, de a gabona és az olajos magvak termelése is. A minap Kijevben rendezett gazdasági fórumon Julia Szviridenko gazdasági miniszter azt közölte, hogy 65 millió tonna körül lehet az idei termés, ez 5 millió tonnával kevesebb mint 2022-ben volt. Emlékeztetett, hogy a termőterület egy része, mintegy 2,6 millió hektár gyakorlatilag aknamező, így ez eleve kiesik. 

A gabona és a hüvelyesek esetében összesen 44,3 millió tonna betakarításával számol az ukrán agrártárca, a tavalyi mezőgazdasági szezonban 53,1 millió tonnát tettek a magtárakba. A múlt héten közzétett előrejelzése szerint a 2022-es 18,2 millió tonnával szemben az olajos magvaknál már 19,2 millió tonna lehet a termés, s ennél is nagyobb javulás lehet a cukorrépánál, a tavalyi 9,7 millió tonnához képest idén már 11,3 millió tonnával számolnak.

Hatalmas károk a mezőgazdaságban

A háborúban okozott közvetlen gazdasági károkat tekintve a mezőgazdaság a negyedik helyen áll. Az eltelt több mint 13 hónapban kicsit több mint 9 milliárd dolláros kárt szenvedett az ország, a termőterület tizedrésze használhatatlanná vált, részben az említett aknásítás miatt.

Ugyanakkor hosszabb távon – és főleg a háború befejeződése után – viszonylag gyorsan elérhetik és talán meg is haladhatják a háború előtti termelési értékeket. Ez részben a különféle nemzetközi pénzügyi források felhasználásával, valamint állami beruházási alap segítségével válhat valóra. De addig is néhány magáncég az exportot támogató infrastrukturális beruházásokra készül a nyugati és a déli megyében. Nyugaton a vasúti átrakókat akarják fejleszteni, délen viszont a tengeri szállításhoz szükséges intermodális csomópontokat akarnak kialakítani.

A legfrissebb hír a Duna deltájában lévő Izmail kikötő fejlesztéséről szól. Az Ascet Shipping LLC egy nagy terminált épít ott, a projekt első ütemében egy ötezer tonna kapacitású létesítményt, amire 500 ezer dollárt költenek.

Mikola Hapejev vezérigazgató azzal indokolta a beruházást, hogy az államtól nem várhatja el egy magánvállalat, hogy raktárakat építsen és bővítse a rakodó kapacitást, miközben a védelemre kell költeni, amit csak lehet. Nemrégiben telket vett a cége a kikötő közelében és hamarosan nekilátnak a kivitelezésnek. A megvásárolt terület 15 kilométerre van a kikötőtől és 20 ezer tonna kapacitású raktárakat lehet építeni rajta. A háború kezdete előtt a vállalat logisztikai szolgáltatásokat végzett hét ukrajnai kikötőben (Bergyanszk, Mikolajev, Odessza, Mariupol, Herszon, Dnyipro és Zaporizzsja), de a harcok kirobbanása után a kapacitásai nagy részét az ország nyugati felébe menekítette.