A kormányzat célja, hogy a mezőgazdaság, az agrárium számára a következő években rendelkezésre álló forrásokból növelje a vidék megtartóképességét - fogalmazott Lázár János szombaton Hódmezővásárhelyen, egy gazdasági fórumon. Már nincsenek 300 ezren azok, akik ma az országban agrártevékenységből élnek, holott mintegy 8 millióan laknak vidéken - a kormány biztosítaná, hogy a mezőgazdaságból minél többen élhessenek meg.
Muszáj volt kizárni 9,5 millió magyart a földvásárlásból
Az idén lejár az ország számára az Európai Bizottság által biztosított minden olyan moratórium, amely kizárja a külföldiek földvásárlását. Ezért volt szükség egy új, jelenleg az Európai Bizottság által támadott törvény megalkotására - mondta Lázár. Ez kétségtelenül 9 és fél millió magyart is megfoszt attól, hogy földtulajdonos lehessen, hiszen csak azok vásárolhatnak, akik életvitelszerűen földműves tevékenységet folytatnak, azonban csak ez akadályozhatja meg a külföldiek földvásárlását - mondta Lázár János.
Meg kell védeni a piacot az európaiaktól
Kifejtette azt is, hogy Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta a mezőgazdaság nevezhető a legnagyobb vesztesnek verseny és értékesítés szempontjából. Annak ellenére, hogy az ország kiváló termelési adottságokkal rendelkezik, mégis az látszik, hogy jó esetben stagnál az abból megélők száma, s ennek nem termelési, hanem alapvetően értékesítés-politikai okai vannak - jelezte. Ezért a kormánynak a támogatások mellett a piacvédelemmel és az értékesítési láncok megszervezésével kapcsolatban is nagy feladata van.
Szakszerűen kiszorítják a nem állami bankokat a finanszírozásból?
Lázár János jelezte: a következő időszakban a Takarékszövetkezetek és a Takarékbank jelenti majd az állam részéről a Magyar Fejlesztési Bankkal megtámogatva az agrár-hitelezés eszközét. "A hazai és nemzetközi finánctőkétől szakszerűen fogjuk elzárni annak lehetőségét, hogy pénzügyi eszközökkel eladósítsa a magyar gazdákat" - hangoztatta.
Ehhez Csányi Sándornak lesz egy-két szava
Éves szinten a mezőgazdaság finanszírozási igénye nagyságrendileg ezer milliárd forintra tehető, amelynek mintegy 40 százalékát a bankszektor adja. Csányi Sándor OTP-vezér (aki nem mellesleg komoly érdekeltséggel rendelkezik az agrárszektorban is) 2013 augusztusában azt nyilatkozta: az OTP Bank legalább 40 százalékra kívánja növelni piaci részesedését középtávon az agrárfinanszírozásban (az akkori 13 százalékról).
Márpedig - hacsak az állami tulajdonba került MKB-t és Budapest Bankot nem számítjuk - az említett szereplőkön kívül nehéz másra gondolni hazai finánctőkeként, mint az OTP-re.
Volt ráadásul egy másik gondolatmenet is Lázár előadásában: a miniszter komoly kérdésnek nevezte a monopóliumokat. Ugyanis szavai szerint bármilyen, a mezőgazdaságban vagy az élelmiszeriparban lévő monopólium már rövid távon is súlyos veszélyt jelent minden kis- és közepes magyar gazda számára. Egy település biztonsága és jövője azonban az életképes és biztonságosan működő kis- és középvállalkozásoktól függ. Ennek támogatására megváltozik az agrártámogatási rendszer és háttérbe szorulnak a nagy gazdaságok - fogalmazott.
A folyamat már elkezdődött a területalapú támogatások átrendezésével, de Lázár szavai a jövőben sem ígérnek jót a Csányi-érdekeltségbe tartozó nagygazdaságoknak.
Az anyavállalatnak nem fizetnek osztalékot. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
