Talán véletlen, de tény, hogy az OTP Jelzálogbank éppen 2010-et, vagyis Orbán Viktor legutóbbi hatalomra kerülésének évét vette kiindulási évként, ehhez mérte a termőföld árának alakulását, amikor felrajzolta Termőföld Értéktérképének friss változásait. Nos, nagy számok jöttek ki és a lényeg: a dinamikus drágulásé volt az eltelt bő évtized, átlagosan háromszor kerül most többe egy hektárnyi terület, mint 11-12 évvel ezelőtt.
Nem meglepő, ha a földesurak - nagyon sok köztük volt vagy jelenlegi, főleg kormánypárti országgyűlési képviselő – egyre másra vásárolták a földeket az elmúlt években. Tavaly sem pihentek, az OTP szerint 36 százalékkal több tranzakció zajlott le, mint 2020-ban, és figyelem: 22 százalékkal nagyobb termőföld-terület cserélt gazdát, mint a megelőző évben.
Tavaly közel 7 százalékos volt az árnövekedés (1,672 millió forintról 1,787 millió forintra emelkedett az átlagár hektáronként), s ezzel a 11 év alatt összesen háromszorosára hízott az átlagár. Az idei adatok még nem ismertek, de már most látszik, hogy a termőföld sok gazda számára menekülés az infláció elől, a kereslet sem lanyhult, ez még magasabbra hajtja az árakat.
A NAV ingatlanforgalmi adatbázisa szerint – ebből dolgozott az OTP Jelzálogbank is - a legnagyobb mértékben (28 százalékkal) Nógrád megyében emelkedtek az árak, s még Somogy megye áll 20 százalék feletti értékkel. A másik végletként minimális, 2 százalék körüli csökkenést Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében látunk, előbbiben a magas bázishoz képest alig volt elmozdulás.
„A legdrágább megye 2021-ben Békés lett 2,36 millió forintos hektárárral. Ezen kívül Hajdú-Bihar, Tolna, Fejér és Győr-Moson-Sopron megye lépte át a kétmilliós szintet. Tavaly Nógrád először mozdult el az árlista utolsó helyéről, átadva azt Borsod-Abaúj-Zemplén megyének, ahol 1,23 milliós átlagos hektárárat láthattunk” – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.
Tavaly azok jártak a legjobban, akiknek erdő van a birtokában, ők bő 12 százalékos értéknövekedést könyvelhettek el. A szántók 7 százalékos áremelkedését a szőlők, gyepterületek és a kert-gyümölcsös kategória egységesen 4-5 százalék közötti drágulása követte.
A vonzó piac még több befektetőt hódít el, a megelőző évi 37,3 ezerről 2021-ben 50,6 ezerre nőtt az adásvételek száma. A tranzakciószám csak Baranyában csökkent, 4 százalékkal, közben Borsod-Abaúj-Zemplén és Zala megyében több mint megkétszereződött az adásvételek száma. Bár nem írta az OTP, de itt nyilván a már említett viszonylagos olcsóság tette befektetésre érdemessé a szabad területeket. Igaz ugyanakkor, hogy nem beszélhetünk óriási táblák felvásárlásáról, ez már a korábbi években sem volt jellemző, sőt, tavaly átlagosan kisebb földterületek cseréltek gazdát egy-egy tranzakcióban.
Míg 2016-ban hét megyében is meghaladta a forgalom a tízezer hektárt, azóta egyetlen megye sem volt ekkora eladási volumen közelében. A legnagyobb területet, mintegy 5,7 ezer hektárt ismét Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében értékesítettek 2021-ben. A másik véglet Baranya és Komárom-Esztergom megye 6-800 hektárral. Az eladott termőföld-terület öt megyében csökkent az elmúlt évben, a legnagyobb arányban, 15 százalékkal Baranyában. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében viszont több mint kétszeres volt a bővülés.
Már többször utaltunk arra, hogy a kormány a szabályozási oldal könnyítésével is árfelhajtó hatást ért el. Tavaly lépett életbe az osztatlan közös tulajdon felszámolását célzó rendelet, s idén kezdett kiteljesedni. Ezzel megnyílt az út sok tízezer hektár tulajdoni viszonyának az egyszerűsítéséhez, s így nőtt a forgalomképességük. Szabó István, az OTP Agrárágazati Igazgatóságának ügyvezető igazgatója szerint a termőföld-piacra ugyancsak hatása lehet a 2023-tól új szabályok szerint induló EU-s támogatási ciklusnak. Úgy látja, hogy közép- és hosszabb távon a generációváltás miatti földforgalom további erősödése várható.
A sorkatonaságtól 2011-ben búcsúzott el Szerbia, de lehet, hogy csak ideiglenesen. 
