Melankolikus hangot ütött meg Orbán Viktor a Kossuth Rádióban péntek reggel, amikor azzal kezdte, hogy ősz van, ami sajnos kedvez a járvány terjedésének. Sokadszor is elismételte, hogy szerinte csak az oltás segít, aki nem kéri, az nagy kockázatot vállal. Szerinte azok a honfitársaink, akik nem veszik fel az oltást, nem csak saját egészségüket veszélyeztetik, de a környezetükre is kockázatot jelentenek, hiszen tovább terjeszthetik a vírust. Egyúttal mindenkit bíztatott arra, hogy aki még nem tette meg, az oltassa be magát, sőt a beoltottak számára is üzent. A miniszterelnök azt is jelezte, hogy ő felveszi a harmadik oltást, ezt azzal indokolta, hogy az elérhető kutatások szerint ez növeli annak esélyét, hogy elkerülje a betegséget.
Általános téma lett az elmúlt hetekben az energiaárak robbanása is, amely terítékre került a mai rádiós beszélgetésben is. A miniszterelnök a témát Brüsszel és a rezsi felől közelítette meg. Elmondta, vannak olyan országok, amelyeket nem érinti nagyon érzékenyen az energiaárak emelkedése, mert gazdagok. Ugyanakkor a kormánya nem véletlen harcol immár hosszú évek óta, hiszen a magyarok számára ez egy érzékeny terület, hiszen az áremelkedés fájdalmasan érinti a családokat. A miniszterelnök szerint a politikai táborok között is komoly csata, hogy mi legyen az energiaárakkal, kiemelte, a közelmúltban például az ellenzék a parlamentben is azt követelte, legyenek piaci árak. Ha ez megtörtént volna, akkor a magyar emberek úgy járhattak volna, mint jónéhány más európai ország polgárai, számos helyen ugyanis néhány hét alatt megduplázódott, vagy még jobban megnőtt az áram és a gáz ára.
Orbán Viktor szerint a mostani áremelkedésben közrejátszik az Európai Unió döntése, Brüsszel ugyanis rossz döntéseket hozott, és így „elengedte az árakat”. Szerinte nem jó módszer, hogy ezzel szerette volna rávenni a közösség tagjait a kevésbé szennyező energiahordozók használatára. Kiemelte, a következő uniós miniszterelnöki találkozón ez egy központi téma lesz, és Lengyelországgal, illetve Csehországgal közösen javaslatokat tettek a helyzet megoldására.
A gazdasági növekedés is szóba került, miután a kormány a napokban emelte a GDP bővülésre vonatkozó várakozását. Az, hogy a gazdaság elérte a járvány előtti szintet, lehetőséget ad arra, hogy olyan lépéseket tegyenek, amire korábban soha nem volt példa. Ilyen az idei évben kifizetésre kerülő nyugdíjprémium, vagy a jövő év elején visszafizetésre kerülő szja.
2021 év elején a béremelésekre is sor kerül, 20 százalékkal fog növekedni a bölcsődei foglalkoztatók, a kultúrában, és a szociális szférában dolgozók fizetése is. (Noha az említettek fizetése eddig a minimálbérhez közelített, így végső soron nem meglepő a hasonló mértékű béremelés – szerk.) Beszélt Orbán Viktor a minimálbér emelésről is, amely kapcsán ismét elhangzott, hogy a munkáltatók egy része nem tud ekkora bérfejlesztést vállalni és feltételül a járulékok csökkentését kérik. Szerinte jó úton vannak a megállapodáshoz, amire hamarosan sor kerülhet, hangsúlyozva, hogy a kormánya mindig is törekedett az adók és a járulékok mérséklésére.
A béremelések kapcsán aktuális téma a pedagógusok, önkormányzati dolgozók igénye, akiknek a jövedelme hosszú ideje nem változott. Ennek kapcsán a miniszterelnök leszögezte, hogy ellentétben a Gyurcsány-Bajnai kormánnyal ők nem akarnak felelőtlen gazdaságpolitikát folytatni. Hitelből ugyanis nem lehet bért emelni, hangsúlyozta Orbán Viktor. Ha van gazdasági teljesítmény, ami tartós, akkor van fedezet béremelésekre. A gazdaságpolitikának fontos eleme, hogy a gazdasági növekedés és a béremelés szinkronban legyen. A miniszterelnök elismerte, hogy a pedagógusok követelése jogos, és dolgoznak azon, hogy megoldást találjanak. Azt előlegezte meg, hogy 10 százalékos lehet jövőre a béremelés, majd 2023-tól lehet nagyobb emelés.
Az európai uniós hitelkeretre szükség van-e, kérdezte a Kossuth Rádió riportere. A miniszterelnök azt mondta, hogy vékony jégen járunk, a gazdaság ugyan jól teljesít, de az államadósság megugrott, ami viszont nagyon veszélyes. A járvány előtt sikerült ugyan a biztonságos 60 százalék körüli szintre lemenni, a baloldaltól örökölt hatalmas adósságot ugyanis nagyon sikeresen csökkentette a kormány. Sajnos azonban a járvány, és az azt követő válságkezelés költségei megdobták az államadósságot. Éppen ezért a magyar gazdaság számára is fontosak az uniós újjáépítési pénzek. Ennek kapcsán Orbán Viktor azt mondta, hogy Brüsszel azért vonakodik kifizetni a forrásokat, mert Magyarország nem akarja beengedni az iskolákba az LMBTQ aktivistákat. A kormány azonban harcolni fog a jogos jussunkért, és szerinte meg fogjuk kapni a nekünk járó összeget.
Közel 2 százalékos emelkedéssel, 88.670,90 ponton fejezte be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a keddi kereskedést. 
