<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A magyar szakemberek között ellentmondásos a megítélése a Gazprommal kötött gázszállítási szerződésnek. A sikerpropaganda mögött súlyos, hosszú távú kérdések feszülnek, amelyekre egyelőre nincsenek válaszok. Holoda Attila energetikai szakértővel, az Orbán-kormány egykori, energetikáért felelős helyettes államtitkárával beszélgettünk.

Nagy nemzetközi vihart kavart Magyarország és a Gazprom 10+5 éves gázszállítási szerződése, amely kizárta Ukrajnát abból, hogy ők legyenek az üzlet tranzit országa. Ön mit szól a szerződéshez?

Nem vagyok elragadtatva. 2011-ben fogadtuk el Magyarország energetikai stratégiáját, a szerződés ezzel szembe megy.  Az volt a legfontosabb jelszó, hogy „függetlenedés az energiafüggőségtől”. Ezt a dokumentumot 2011 októberében az Országgyűlés fogadta el.

Holoda AttilaHoloda Attila

Érvényben van még ez a stratégia?

2020. január 8-án új energetikai stratégia született. Ezt különös módon már nem az Országgyűlés fogadta el, hanem csak a kormány. Ettől függetlenül az eredeti alapgondolat, a függetlenedés benne maradt ebben az új dokumentumban is, mindössze hangsúly eltolódások történtek. Nagyobb szerepet kapott a zöld energia, és az épületek energiahatékonyságának javítása.

Ettől még, hogy az egyik szeme sír, a másik még nevethet?

Inkább mindkettő sír.

Az egyik bajom, hogy a szerződés keresztbe megy az ország energiastratégiájával, a másik, hogy azért 2011 óta számos hatalmas beruházás történt, épp az elfogadott főelv megvalósulása érdekében.

Akkor minek építettünk annyi vezetéket, hogy valamennyi szomszédos országgal (kivétel Szlovénia) létezik ma már úgynevezett határkeresztező kapacitásunk. Pont az volt a cél, hogy ne legyünk rászorulva kizárólag az oroszokra. Hatalmas tárolókapacitást is építettünk, 6,4 milliárd köbmétereset. Ez az ország fogyasztásához képest túlméretezett, ami szintén a függetlenedést szolgálta, így akár majd 1 évig képesek vagyunk tárolókból kiszolgálni magunkat.

Ezeket a döntéseket ráadásul a piac is visszaigazolta, hiszen 2011-et követően az európai gázpiac nagyon megélénkült, köszönhetően az amerikai palagáz megjelenésének is. Egyre több kereskedő lett, és egyre több gáz jelent meg az európai piacon, ami nagyon jót tett, hiszen folyamatosan csökkent a gáz ára.

Horvátországban az LNG, vagyis a palagáz fogadására építettünk ki hatalmas terminált. Ez évi 2,6 milliárd köbméter kapacitású, tényleg nagy, amit hatalmas sikerként épp Szijjártó Péter külügyminiszter jelentett be idén januárban, mondván: „nemzetbiztonsági és nemzetstratégiai érdek is, hogy az ország működtetéséhez nélkülözhetetlen energiahordozót, a gázt több forrásból és több útvonalon lehessen megvásárolni és behozni Magyarországra”. A projekt 233,6 millió euróba, azaz 83,7 milliárd forintba került. Na, ehhez képest a 15 éves 4,5 milliárdos szerződés mindezzel szembe megy.

(A szerződő felek üzleten túli szándékairól Fedinec Csilla nyilatkozott nekünk a napokban)

Végül is a Gazprommal kötött szerződés szerint használni fogjuk az újonnan kiépített vezetékek egy részét.

Ez az energiastratégia szempontjából mindegy, a meghatározó az évi 4,5 milliárd köbméter gáz. Ez több mint fele Magyarország éves gázfogyasztásának, ami 8-9 milliárd köbméter között mozog. 2005-2006 körül volt ez 15 milliárd köbméter is, akkor úgy véltük, 2020 környékén 19 milliárd köbméternél leszünk, de ez az ipari fogyasztás nagybani csökkenése miatt nem valósult meg, a lakossági fogyasztás pedig lényegében stagnál.

A legfontosabb, amit muszáj lenne megérteni, hogy az ellátásbiztonsághoz ma már nincs szükség ekkora volumenű szerződésre. Alternatívaként ott a hatalmas uniós piac, ott vannak a tárolóink, és ott van a sok vezeték. Jelenleg olyan helyzetben vagyunk, hogyha nulla lenne az orosz import, akkor se kellene kétségbeesnünk.

hirdetés

Az oroszok milyen áron adják a gázt?

Ez nem nyilvános. Olyannyira, hogy még a Magyar Energiahivatal sem tudja, aminek pedig az lenne a feladata, hogy a magyar lakosság a lehető legalacsonyabban jusson gázhoz. Általában az ilyen hosszú távú szerződéseknél az árak éves követéssel korrigálnak a világpiaci ár felé. Ugyanakkor ez egy nagyon kétélű pozíció, hiszen amikor a piacon leesik a gáz ára, akkor nem tudunk olcsón vásárolni és mondjuk feltölteni olcsó áruval a tárolóinkat, ami segítené az árak kordában tartását akkor, amikor a piacon drágul az energiahordozó. A 4,5 milliárd köbméter meghaladja az éves fogyasztás 50 százalékát, ami meggyőződésem szerint túlzott elköteleződés.

(Az árazásról a legutóbbi Kormányinfón kérdeztük Gulyás Gergely minisztert)

Pedig az egyik indoklása a szerződésnek éppen az volt, hogy így fenntarthatóak a rezsicsökkentés vívmányai.

Nem szeretem ezt a hivatkozást. Volt ugyanis olyan év, amikor annyira lementek az európai gázárak, hogy a magyar földgázkereskedő 50 milliárd forint feletti nyereséget ért el.

Ez csak úgy jöhetett ki, hogy a magyar emberek a rezsicsökkentés ellenére drágábban kapták a gázt, mint amennyi a piaci ár volt.

És akkor még nem szóltunk a lakossági csekkeken megjelenő rendszerhasználati díjakról, amelyek nem szerepelnek az összehasonlításokban. Ebben az időben egyébként a hosszú távú szerződések ellenére az oroszok is kénytelenek voltak csökkenteni az áraikat, annyira tarthatatlan helyzet alakult ki. Azt látni kell, hogy a rezsicsökkentés egy politikai eszköz, se nem több, se nem kevesebb.

Most milyenek a gázárak Európában?

Az árcsökkenés egyértelműen megtorpanni látszik, elsősorban a pandémia miatt. A járvány idején ugyanis az ipari fogyasztók igénye drámaian lezuhant. Erre a gáztermeléssel foglalkozók visszafogták a beruházásaikat. Különösen a kutatásokat, hiszen ez a legnagyobb pénzügyi kockázattal járó ágazat. A pandémia utáni visszacsapódást követően viszont hihetetlen igény támadt újra a gázra. Olyannyira, hogy például a kínai energiafogyasztás a 2019-es csúcsévet 2021 első félévében 14 százalékkal meghaladta.

Az újonnan feltámadó nagy energiaigényről a termelők lemaradtak és egyfajta hiány alakult ki. Az LNG-termelők pedig úgymond elvándoroltak. Katar 2019-ben az Európai Unió gázfogyasztásának 6,3 százalékát adta - 2020 első félévében onnan gyakorlatilag nulla LNG jött. 2021-ben sem jöttek vissza a katariak, mert a Távol-Keleten 10-12 százalékkal magasabb árat lehet elérni.

Az Egyesült Államok, Angola, Nigéria, Indonézia, Ausztrália most ugyancsak inkább arrafelé adnak el. A korábbi egyensúly, miszerint Európa gázellátása három lábon nyugszik, felborult. Az oroszok egyharmada, az északi termelők (angolok, norvégok) egyharmada, és az egyéb piacok egyharmada helyett 2019 végére az oroszok feltörtek 40 százalékra, szerepük egyre dominánsabb.

Ehhez jött még a távvezeték mizéria. Az ukrán vezeték, a Yamal és az Északi Áramlat I. mellett elkészült a török vezeték, ami már Magyarországot is eléri. Az Északi Áramlattal és a török vezetékkel az oroszok kikerülték Ukrajnát és Lengyelországot is. Ez utóbbival ugyancsak voltak vitái az oroszoknak. Mindez nem tetszik az Egyesült Államoknak sem. Van ebben piacféltés is, hiszen az amerikai LNG-nek is kellene a hely.

Az oroszok pedig nagyon ügyesen politizálnak. Bilaterális megállapodásokkal, németekkel és magyarokkal folyamatosan megfúrják a közös európai energiastratégiát. Külön tárgyalnak, és külön ígérnek. Elérik, amit akarnak.

 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Pénzmosodába kerülhetett 180 milliárd forint a lélegeztetőgép-bizniszben
Privátbankár.hu | 2021. november 30. 08:12
Hatalmas összeget fizetett a magyar kormány nevében a külügyminisztérium közigazgatási államtitkára, Balogh Csaba Vinod Sekhar, kuala lumpuri üzletembernek, akinél pénzmosás gyanúja miatt több maláj nyomozóhatóság is razziát tartott.
Makro / Külgazdaság Ismét PCR-teszt kell az Angliába utazóknak
Privátbankár.hu | 2021. november 30. 06:50
Az életbe lépett új szabályozás alapján ismét PCR típusú koronavírus-szűrésnek kell alávetniük magukat érkezésük után mindazoknak, akik külföldről Angliába utaznak, és a negatív teszteredmény megérkezéséig a beutazóknak tartózkodási helyükön elkülönítésben kell maradniuk.
Makro / Külgazdaság Az Európai Unió egyes kormányai aláássák a média függetlenségét
Privátbankár.hu | 2021. november 30. 06:15
Az Európai Unió mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a média betölthesse alapvető szerepét a demokráciában - hangsúlyozta Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos az Európai Bizottság által létrehozott Európai Hírmédia Fórum konferenciáján.
Makro / Külgazdaság Mi lesz a németországi atombombákkal? Peking már gyanakodva néz Berlinre
Káncz Csaba | 2021. november 30. 05:34
Az új német kormány eltökéltnek tűnik, hogy a politikai viták ellenére a kiöregedő Tornado vadászgépek helyébe is nukleáris csapásmérésre alkalmas vadászgépeket szerezzen be 2022-ben. Pekinggel összevetve a dokumentum hangneme jóval szívélyesebb Moszkvával szemben. Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Ismét megválasztották a svéd miniszterelnöknőt
Privátbankár.hu | 2021. november 29. 19:01
Ismét Magdalena Anderssont választotta miniszterelnökké Svédországban a parlament hétfőn, így hivatalosan is ő lehet az első nő a kormány élén az ország történetében.
Makro / Külgazdaság Koronavírus: újabb országban jelent meg az omikron
Privátbankár.hu | 2021. november 29. 18:29
Egyre súlyosbodik a koronavírus-járvány Csehországban, a laboratóriumi vizsgálatok megerősítették az új vírusmutáció, az omikron megjelenését is - derült ki az egészségügyi minisztérium honlapján hétfőn nyilvánosságra hozott adatokból.
Makro / Külgazdaság A 2022-es csapdája – hogyan mászik ki ebből a világ?
Privátbankár.hu | 2021. november 29. 18:14
2021-ben eljött a sokak által várt talpraállás, a boltok kinyithattak, az ingázók visszaülhettek az irodájukba, sőt, a legmerészebbek még nyaralni is elmentek. De az égbe szökő energiaárak, a magas adósságállományok és a csúcson túljutott növekedés közepette mégsem jelenthettük ki, hogy a dolgok visszazökkentek a rendes kerékvágásba. A Fidelity International szerint a döntéshozók a 22-es csapdájával néznek szembe: infláció vagy növekedés? A kamatok alacsonyabbak lesznek, és tartósabban, mint gondolták, a Kínai „közös jólét” program hosszú távú lehetőségeket kínál, a klímaválság pedig rányomja bélyegét az eszközallokációra
Makro / Külgazdaság A brutálisan dráguló energiaárak miatt dőlt meg egy 30 éves rekord Németországban
Privátbankár.hu | 2021. november 29. 16:17
Az előzetes adatok alapján Németországban tovább emelkedett az infláció novemberben a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis hétfői jelentése alapján.
Makro / Külgazdaság Itt a bejelentés: megkezdték a vakcinafejlesztést a szupermutáns ellen
Privátbankár.hu | 2021. november 29. 16:07
Ez a standard eljárás része. Nem biztos, hogy végül szükség lesz új vakcinára.
Makro / Külgazdaság Újabb ország zárkózik be az omikron miatt
Privátbankár.hu | 2021. november 29. 14:58
Japán keddtől  várhatóan hónapra lezárja határait a külföldiek előtt, és a hazatérők esetében is szigorít, hogy "elkerülje a legrosszabb forgatókönyvet" a koronavírus omikron variánsának terjedése miatt - jelentette ki Kisida Fumio japán kormányfő.
Friss
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló