TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
A banki kamatok továbbra is rekord alacsony szinten vannak, az ügyfelek nagy része inkább máshová viszi a pénzét, mint a befektetési alapok. De jó lesz-e ez nekik, mi várható most az alacsony kockázatú befektetési alapoktól?

Az MNB jelentései szerint a lakossági betétek átlagkamata júliusban 3,37 százalék volt az éven túli, és 3,43 százalék az éven belüli lekötéseknél. Egy évvel korábban ugyanez még 5,05, illetve 6,61 százalék volt. Augusztusban már csak 3,20 százalék lett az átlagos lakossági kamat, kevesebb, mint a fele az egy évvel korábbinak. Ez persze egy átlag, amiben benne vannak a nagy összegű, akciós lekötések és a kis összegű, nem akciós pénzecskék is.

A tömeg vándorlása

A rendszerváltás óta nem látott alacsony szintű kamatok hatására rengeteg polgár keres más megoldást, veszi ki pénzét a bankból és fekteti be másutt. Általában vagy befektetési jegyekbe, vagy pedig állampapírba mennek. Csak augusztusban 65, szeptemberben 39 milliárd forintot fektettek be az alapokba, és hónapról hónapra rekordösszegeket, 100-200 milliárdot vettek ki a bankbetétekből. Még a végtörlesztés idején sem volt ekkora mozgás.

A múltban többször előfordult a tőkepiacokon, hogy amikor a tömeg megmozdult, és egy irányba sokan mentek, az később visszaütött, a nagy átlag nem járt jól. Vajon ez fog most is történni? Mit várhatunk a bankbetétekből kiáramló pénzek által megcélzott alacsonyabb kockázatú befektetési alapoktól?

Mi ma a legfinomabb?

Egy alapkezelő azt mesélte sok évvel ezelőtt, hogy rengeteg laikus kisügyfél valahogy úgy választ befektetési alapot, mint az üzemi ebédlőben ételt: „Csókolom, mi ma a legfinomabb?” Bemennek a bankba, és megkérdezik, melyik alap a legjobb. Az ügyintéző régen sokszor ránézett egy hozamtáblázatra, és kiválasztotta a legjobb – elmúlt három havi vagy egy éves – hozamú alapot, és azt ajánlotta.

Azóta az ügyintézőket is valószínűleg többször továbbképezték, de az ügyfelek sokszor beleesnek még ugyanebbe a hibába, hogy a múltbeli hozamok alapján tájékozódnak. Ezért lehet az, hogy nagyon sok tőke áramlik olyan alapokba, amelyek a közelmúltban, az utóbbi 3-12 hónapban jól teljesítettek. Mostanában például leginkább abszolút hozamú alapokba és rövid kötvényalapokba.

Buborban az igazság

A befektetők tehát sokszor hibásan összehasonlítják a jövőt – leggyakrabban a mostantól érvényes három-hat havi banki kamatot – a múlttal, valamely alap néhány hónapos visszatekintő hozamával. Pedig, legalábbis hozzávetőleg, ők is tudnának számolni a jövőre nézve.

Az utóbbi, szeptember 30-ig eltelt egy évben például a pénzpiaci alapok (hivatalosan „egyéb pénzpiaci” alapok) évi 4-6, a likviditási alapok (lényegében bankbetét-alapok) pedig 3-5 százalékos hozamot értek el. A jelenlegi kamatszint mellett egy 4-5 százalékos eredmény már jónak számítana, így nem csoda, ha sokan elcsábulnak.

Csakhogy jelenleg egy nagyjából éves diszkontkincstárjegy, amibe a pénzpiaci és rövidkötvény-alapok előszeretettel fektetnek, az ÁKK referenciahozama szerint 3,41 százalékos hozamot biztosít. Az egy éves Bubor bankközi hitelkamatláb-index pedig, amely a bankok egymás között nyújtott betéteit (hiteleit) ábrázolja, 3,48 százalék volt. Nagyjából ekkora, 3,5 százalék közötti hozamot tudnak tehát elérni az alapok is, ha pénzüket egy évre kikölcsönzik.

Azok a fránya költségek

Ha ügyesek, egyedi megállapodással, változó kamatozású kötvényekkel kombinálva, talán kicsivel, 0,1-0,3 százalékponttal többet, de nagyon nagy eltérés nem valószínű. Ebből azonban még nyilván lejönnek az alapok költségei is. Nagy kérdés, hogy ez mekkora.

A PSZÁF évek óta közzéteszi az alapok átlagos éves költségeit (a TER-mutatót, ahogy arról beszámoltunk). Tavaly, 2012-ben például a likviditási és a pénzpiaci alapok átlagosan a tőke 1,43, illetve 1,37 százalékát számolták el költségként. Azaz, ha mondjuk egy alapkezelő elért 7,0 százaléknyi teljesítményt abban az évben a pénz forgatásával, akkor abból, a számlavezetési díjakat és forgalmi jutalékokat nem számolva, mintegy 5,6 százalék maradt.

Így számolj előre

Ha most a következő egy évben az alapkezelők elérnek 3,5, de legyünk jóindulatúak, nagyon ügyesek lesznek, és így inkább 3,8 százaléknyi hozamot, majd abból ugyanúgy lejön 1,4 százalék költség, akkor 2,4 százalék marad. Ez jelenleg a realitás, amivel számolni lehet.

A képet több minden árnyalja. Az idézett adatok súlyozott átlagok, ahol a nagyobb alapok nagyobb súllyal esnek latba, de mindegy is, ha kinéztünk egy konkrét alapot, érdemes utánanézni, annak mekkorák a költségei. Részben az alap szabályzataiban, részben a PSZÁF-fal összevont MNB-nél.

Az alapok saját szabályzataiban ugyanis a költségekre sokszor csak maximumértékeket közölnek, aminek az az értelme, hogy az adott bankcsoport az adott szituációtól, kamatkörnyezettől, betétigényétől, marketingpolitikájától függően több vagy kevesebb költséget is terhelhet alapjaira. Vagyis sokszor nem tudhatjuk biztosan előre, mennyi is lesz. Ez viszont azt is jelenti, hogy az alacsonyabb kamatok miatt talán a költségekből is visszafognak majd valamit, hogy ne csalódjanak akkorát a befektetők. Talán.

Kockáztass, ha mersz!

Mi a megoldás? Hogyan lehet többet remélni? Míg az egy év körüli állampapír referenciahozama csak 3,40 százalék, addig a 2016/D jelzésű, három éves kötvényé 4,40. A futamidő óvatos hosszabbításával – pénzpiaci helyett rövid kötvényalapok vásárlásával – tehát lehet némi többletet elérni, de ez természetesen magasabb kockázattal is jár. Ha a kamatok felfelé indulnak el, akkor bevételtől esünk el, vagy rövid távú visszaváltásnál veszteség érheti az ügyfelet.

A másik, radikálisabb megoldás, ha hosszú távon takarítunk meg, és kockázatosabb befektetéseket is felveszünk a portfólióba. A pénzpiaci alap mellé abszolút hozamú, vagy részvényeket vásároló konstrukciókat is vásárolunk, kockázatvállaló készségünktől függő arányban. Ezeket a befektetéseket azonban többnyire legalább öt évre ajánlják. Rövidebb távon – amint az a 2008-2009-es zuhanásban is látszott – nagy kilengéseket tudnak produkálni.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Befalap Mi lesz veletek, ingatlanalapok? Nyolc új grafikon és több intő jel
Eidenpenz József | 2020. november 10. 05:04
A jó hír, hogy a hazai ingatlanalapok helyzete stabil, tőkével bőven el vannak látva. A hozamaik a válság ellenére pozitívak maradtak, bár több esetben eléggé szerények. A rossz hír, hogy ez nem feltétlenül marad így, ha a válság elhúzódik. A bérleti díjak hozama emelkedett, de az ingatlanokat leértékelhetik. Erre már volt példa az idén.
Befalap Te milyen alapba fektetnél? Számon tartják majd az ESG-szempontokat
Privátbankár.hu | 2020. október 13. 16:00
Fenntartható fejlődéssel kapcsolatos minősítési szempontokat is figyelembe vesz a hazai befektetési alapok kategorizálása. Így a befektetők könnyebben megtalálhatják majd, ha ilyen alapba akarnak fektetni.
Befalap Eurómilliárdokat öntenének a nagybefektetők ide, de nincs elegendő jó ingatlan
Mester Nándor | 2020. augusztus 27. 06:07
Nem csüggednek a nemzetközi intézményi befektetők a közép-európai kereskedelmi ingatlanpiacon. Továbbra is erős az érdeklődés, de megvan az óvatosság is és sajnos kevés a megfelelő első osztályú termék.Térségünkben minden fontos piacon a hazai alapok is aktívak lettek, idén további jelentős adásvételek zárulhatnak le Magyarországon is.
Befalap Hosszú távon továbbra is a fenntarthatóság az egyik legfontosabb kérdés
PR | 2020. július 15. 11:23
A fenntarthatóság nem csak klímavédelmet jelent, hanem etikus vállalatirányítást vagy szociális érzékenységet is, és ez nemcsak a cégek működésében egyre fontosabb, hanem a lakosság, a befektetési alapok, és azok kezelői számára is. Lehet, hogy most a járványhelyzet miatt rövidtávon máshova került a hangsúly, hosszútávon továbbra is a fenntarthatóság lesz az egyik legfontosabb kérdés - nyilatkozta lapunknak Pekár Dávid, a Raiffeisen Alapkezelő portfoliómenedzsere, a Klasszis 2020 Az Év Feltörekvő portfolómenedzsere díj nyertese.
Befalap Ne reménykedjünk abban, hogy szeptemberre minden úgy lesz, mint régen
Eidenpenz József | 2020. június 26. 06:07
A régiós CETOP index az előző válságban 70 százalékot, most csak 40 százalékot esett, és ennek komoly hányadát is ledolgozta már. A befektetők nagyon optimisták, pedig sok a kérdőjel. Kiderülhet, hogy a részvények extrém módon túlárazottak a jelenlegi szinten. Interjú.
Befalap Ingatlanalapjaink a vészhelyzetben, nyolc grafikonban elbeszélve
Eidenpenz József | 2020. június 4. 06:07
Volt némi pénzkivonás az ingatlanalapokból a veszélyhelyzet márciusi kihirdetése után, de messze nem akkora, mint 2008-ban. Április óta pedig több alapba ismét friss tőke áramlik be. A hozamok is többnyire pozitívak maradtak, kevés kivétellel. A veszély azonban nem múlt el teljesen, egy elhúzódó válság még megviselheti a szektort. A tét pedig komoly, 1487 milliárd forint sorsa.
Befalap Az alap, amely a hozamok emelkedéséből és eséséből is profitál
Eidenpenz József | 2020. május 15. 06:08
Sokan alacsonyabb inflációt várnak a válság miatt, a legnagyobb meglepetés ezért az infláció megugrása lenne a kötvénypiacokon. Az alacsony hozamok ellenére jöhetnek jó befektetési lehetőségek ezen a területen. A forint a válság előtt a nyugalom szigete volt, de most átesett a ló másik oldalára. Interjú.
Befalap Nagyot nőhet az ingatlanbefektetések szerepe a következő években
Eidenpenz József | 2020. május 14. 06:06
A hazai ingatlanalapokban levő irodaházak, kiskereskedelmi üzletláncok értékét egyelőre nem befolyásolja a válság, a budapesti raktárakért, elosztóközpontokért pedig egyenesen sorban állnak az online áruházak. Az infláció is nőhet hosszú távon, a kötvényhozamok pedig alacsonyak, így az ingatlanbefektetések szerepe felértékelődhet. Interjú a Diófa Alapkezelő Zrt. szakembereivel.
Befalap Mélyebb lehet, mint a 2008-as válság, de rövidebb - interjú
Eidenpenz József | 2020. május 13. 06:04
Miért volt ilyen gyors a márciusi tőzsdei zuhanás, és miért emelkednek azóta az árfolyamok? Érdemes-e befektetni, és hogyan? Mely szektorok olcsók? Az ügyfelek most nem a megszokott módon reagáltak, és nem a legrosszabb pontokon adták el befektetési jegyeiket. Interjú az Év Alapkezelője díjat nyert Aegon Alapkezelő szakembereivel.
Befalap Tőkevédelemmel jóval könnyebb bátornak lenni
Eidenpenz József | 2020. május 11. 06:07
A tőkevédett alapok kockázata mérsékelt, mégis részesedést tudnak nyújtani a részvénypiacok, árupiacok emelkedéséből. Ha három év múlva visszatekintünk, alighanem azt látjuk majd, hogy az idei évben valamikor érdemes volt vásárolni. A CIB Banknál égnek a telefonok, a kisbefektetőket is nagyon izgatják az ilyen és ezekhez hasonló kérdések. Interjú.
Friss
hírlevél