BUX
36 363.83
+0.17%
+61.00
OTP
10 920.00
+0.37%
+40.00
MOL
1 795.00
-0.83%
-15.00
RICHTER
7 075.00
+0.64%
+45.00
MTELEKOM
385.00
-0.52%
-2.00
 
TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
2013. október 17. 14:13

A banki kamatok továbbra is rekord alacsony szinten vannak, az ügyfelek nagy része inkább máshová viszi a pénzét, mint a befektetési alapok. De jó lesz-e ez nekik, mi várható most az alacsony kockázatú befektetési alapoktól?

Az MNB jelentései szerint a lakossági betétek átlagkamata júliusban 3,37 százalék volt az éven túli, és 3,43 százalék az éven belüli lekötéseknél. Egy évvel korábban ugyanez még 5,05, illetve 6,61 százalék volt. Augusztusban már csak 3,20 százalék lett az átlagos lakossági kamat, kevesebb, mint a fele az egy évvel korábbinak. Ez persze egy átlag, amiben benne vannak a nagy összegű, akciós lekötések és a kis összegű, nem akciós pénzecskék is.

A tömeg vándorlása

A rendszerváltás óta nem látott alacsony szintű kamatok hatására rengeteg polgár keres más megoldást, veszi ki pénzét a bankból és fekteti be másutt. Általában vagy befektetési jegyekbe, vagy pedig állampapírba mennek. Csak augusztusban 65, szeptemberben 39 milliárd forintot fektettek be az alapokba, és hónapról hónapra rekordösszegeket, 100-200 milliárdot vettek ki a bankbetétekből. Még a végtörlesztés idején sem volt ekkora mozgás.

A múltban többször előfordult a tőkepiacokon, hogy amikor a tömeg megmozdult, és egy irányba sokan mentek, az később visszaütött, a nagy átlag nem járt jól. Vajon ez fog most is történni? Mit várhatunk a bankbetétekből kiáramló pénzek által megcélzott alacsonyabb kockázatú befektetési alapoktól?

Mi ma a legfinomabb?

Egy alapkezelő azt mesélte sok évvel ezelőtt, hogy rengeteg laikus kisügyfél valahogy úgy választ befektetési alapot, mint az üzemi ebédlőben ételt: „Csókolom, mi ma a legfinomabb?” Bemennek a bankba, és megkérdezik, melyik alap a legjobb. Az ügyintéző régen sokszor ránézett egy hozamtáblázatra, és kiválasztotta a legjobb – elmúlt három havi vagy egy éves – hozamú alapot, és azt ajánlotta.

Azóta az ügyintézőket is valószínűleg többször továbbképezték, de az ügyfelek sokszor beleesnek még ugyanebbe a hibába, hogy a múltbeli hozamok alapján tájékozódnak. Ezért lehet az, hogy nagyon sok tőke áramlik olyan alapokba, amelyek a közelmúltban, az utóbbi 3-12 hónapban jól teljesítettek. Mostanában például leginkább abszolút hozamú alapokba és rövid kötvényalapokba.

Buborban az igazság

A befektetők tehát sokszor hibásan összehasonlítják a jövőt – leggyakrabban a mostantól érvényes három-hat havi banki kamatot – a múlttal, valamely alap néhány hónapos visszatekintő hozamával. Pedig, legalábbis hozzávetőleg, ők is tudnának számolni a jövőre nézve.

Az utóbbi, szeptember 30-ig eltelt egy évben például a pénzpiaci alapok (hivatalosan „egyéb pénzpiaci” alapok) évi 4-6, a likviditási alapok (lényegében bankbetét-alapok) pedig 3-5 százalékos hozamot értek el. A jelenlegi kamatszint mellett egy 4-5 százalékos eredmény már jónak számítana, így nem csoda, ha sokan elcsábulnak.

Csakhogy jelenleg egy nagyjából éves diszkontkincstárjegy, amibe a pénzpiaci és rövidkötvény-alapok előszeretettel fektetnek, az ÁKK referenciahozama szerint 3,41 százalékos hozamot biztosít. Az egy éves Bubor bankközi hitelkamatláb-index pedig, amely a bankok egymás között nyújtott betéteit (hiteleit) ábrázolja, 3,48 százalék volt. Nagyjából ekkora, 3,5 százalék közötti hozamot tudnak tehát elérni az alapok is, ha pénzüket egy évre kikölcsönzik.

Azok a fránya költségek

Ha ügyesek, egyedi megállapodással, változó kamatozású kötvényekkel kombinálva, talán kicsivel, 0,1-0,3 százalékponttal többet, de nagyon nagy eltérés nem valószínű. Ebből azonban még nyilván lejönnek az alapok költségei is. Nagy kérdés, hogy ez mekkora.

A PSZÁF évek óta közzéteszi az alapok átlagos éves költségeit (a TER-mutatót, ahogy arról beszámoltunk). Tavaly, 2012-ben például a likviditási és a pénzpiaci alapok átlagosan a tőke 1,43, illetve 1,37 százalékát számolták el költségként. Azaz, ha mondjuk egy alapkezelő elért 7,0 százaléknyi teljesítményt abban az évben a pénz forgatásával, akkor abból, a számlavezetési díjakat és forgalmi jutalékokat nem számolva, mintegy 5,6 százalék maradt.

Így számolj előre

Ha most a következő egy évben az alapkezelők elérnek 3,5, de legyünk jóindulatúak, nagyon ügyesek lesznek, és így inkább 3,8 százaléknyi hozamot, majd abból ugyanúgy lejön 1,4 százalék költség, akkor 2,4 százalék marad. Ez jelenleg a realitás, amivel számolni lehet.

A képet több minden árnyalja. Az idézett adatok súlyozott átlagok, ahol a nagyobb alapok nagyobb súllyal esnek latba, de mindegy is, ha kinéztünk egy konkrét alapot, érdemes utánanézni, annak mekkorák a költségei. Részben az alap szabályzataiban, részben a PSZÁF-fal összevont MNB-nél.

Az alapok saját szabályzataiban ugyanis a költségekre sokszor csak maximumértékeket közölnek, aminek az az értelme, hogy az adott bankcsoport az adott szituációtól, kamatkörnyezettől, betétigényétől, marketingpolitikájától függően több vagy kevesebb költséget is terhelhet alapjaira. Vagyis sokszor nem tudhatjuk biztosan előre, mennyi is lesz. Ez viszont azt is jelenti, hogy az alacsonyabb kamatok miatt talán a költségekből is visszafognak majd valamit, hogy ne csalódjanak akkorát a befektetők. Talán.

Kockáztass, ha mersz!

Mi a megoldás? Hogyan lehet többet remélni? Míg az egy év körüli állampapír referenciahozama csak 3,40 százalék, addig a 2016/D jelzésű, három éves kötvényé 4,40. A futamidő óvatos hosszabbításával – pénzpiaci helyett rövid kötvényalapok vásárlásával – tehát lehet némi többletet elérni, de ez természetesen magasabb kockázattal is jár. Ha a kamatok felfelé indulnak el, akkor bevételtől esünk el, vagy rövid távú visszaváltásnál veszteség érheti az ügyfelet.

A másik, radikálisabb megoldás, ha hosszú távon takarítunk meg, és kockázatosabb befektetéseket is felveszünk a portfólióba. A pénzpiaci alap mellé abszolút hozamú, vagy részvényeket vásároló konstrukciókat is vásárolunk, kockázatvállaló készségünktől függő arányban. Ezeket a befektetéseket azonban többnyire legalább öt évre ajánlják. Rövidebb távon – amint az a 2008-2009-es zuhanásban is látszott – nagy kilengéseket tudnak produkálni.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.


Befalap Hosszú távon továbbra is a fenntarthatóság az egyik legfontosabb kérdés
PR | 2020. július 15. 11:23
A fenntarthatóság nem csak klímavédelmet jelent, hanem etikus vállalatirányítást vagy szociális érzékenységet is, és ez nemcsak a cégek működésében egyre fontosabb, hanem a lakosság, a befektetési alapok, és azok kezelői számára is. Lehet, hogy most a járványhelyzet miatt rövidtávon máshova került a hangsúly, hosszútávon továbbra is a fenntarthatóság lesz az egyik legfontosabb kérdés - nyilatkozta lapunknak Pekár Dávid, a Raiffeisen Alapkezelő portfoliómenedzsere, a Klasszis 2020 Az Év Feltörekvő portfolómenedzsere díj nyertese.
Befalap Ne reménykedjünk abban, hogy szeptemberre minden úgy lesz, mint régen
Eidenpenz József | 2020. június 26. 06:07
A régiós CETOP index az előző válságban 70 százalékot, most csak 40 százalékot esett, és ennek komoly hányadát is ledolgozta már. A befektetők nagyon optimisták, pedig sok a kérdőjel. Kiderülhet, hogy a részvények extrém módon túlárazottak a jelenlegi szinten. Interjú.
Befalap Ingatlanalapjaink a vészhelyzetben, nyolc grafikonban elbeszélve
Eidenpenz József | 2020. június 4. 06:07
Volt némi pénzkivonás az ingatlanalapokból a veszélyhelyzet márciusi kihirdetése után, de messze nem akkora, mint 2008-ban. Április óta pedig több alapba ismét friss tőke áramlik be. A hozamok is többnyire pozitívak maradtak, kevés kivétellel. A veszély azonban nem múlt el teljesen, egy elhúzódó válság még megviselheti a szektort. A tét pedig komoly, 1487 milliárd forint sorsa.
Befalap Az alap, amely a hozamok emelkedéséből és eséséből is profitál
Eidenpenz József | 2020. május 15. 06:08
Sokan alacsonyabb inflációt várnak a válság miatt, a legnagyobb meglepetés ezért az infláció megugrása lenne a kötvénypiacokon. Az alacsony hozamok ellenére jöhetnek jó befektetési lehetőségek ezen a területen. A forint a válság előtt a nyugalom szigete volt, de most átesett a ló másik oldalára. Interjú.
Befalap Nagyot nőhet az ingatlanbefektetések szerepe a következő években
Eidenpenz József | 2020. május 14. 06:06
A hazai ingatlanalapokban levő irodaházak, kiskereskedelmi üzletláncok értékét egyelőre nem befolyásolja a válság, a budapesti raktárakért, elosztóközpontokért pedig egyenesen sorban állnak az online áruházak. Az infláció is nőhet hosszú távon, a kötvényhozamok pedig alacsonyak, így az ingatlanbefektetések szerepe felértékelődhet. Interjú a Diófa Alapkezelő Zrt. szakembereivel.
Befalap Mélyebb lehet, mint a 2008-as válság, de rövidebb - interjú
Eidenpenz József | 2020. május 13. 06:04
Miért volt ilyen gyors a márciusi tőzsdei zuhanás, és miért emelkednek azóta az árfolyamok? Érdemes-e befektetni, és hogyan? Mely szektorok olcsók? Az ügyfelek most nem a megszokott módon reagáltak, és nem a legrosszabb pontokon adták el befektetési jegyeiket. Interjú az Év Alapkezelője díjat nyert Aegon Alapkezelő szakembereivel.
Befalap Tőkevédelemmel jóval könnyebb bátornak lenni
Eidenpenz József | 2020. május 11. 06:07
A tőkevédett alapok kockázata mérsékelt, mégis részesedést tudnak nyújtani a részvénypiacok, árupiacok emelkedéséből. Ha három év múlva visszatekintünk, alighanem azt látjuk majd, hogy az idei évben valamikor érdemes volt vásárolni. A CIB Banknál égnek a telefonok, a kisbefektetőket is nagyon izgatják az ilyen és ezekhez hasonló kérdések. Interjú.
Befalap Hogyan lehet profitálni a klímavédelemből?
- | 2020. május 10. 11:07
Ez korántsem újkeletű dolog, e befektetési lehetőséget az OTP Alapkezelő már tizenkét éve, még a 2008 őszén kirobbant előző válság előtt megteremtette, elindítva az OTP Klímaváltozás 130/30 nevű befektetési alapját. S hogy jól tette, azt jelzi, az utóbbi öt évben négyszer is elvitte a Privátbankár.hu „Legjobb Globális Részvény Alap” díját. 
Befalap Milyen lesz a kilábalás? V, U, L vagy W alakú?
Eidenpenz József | 2020. május 5. 06:06
A válság lefutása megjósolhatatlan, de kevéssé valószínű, hogy nagyon hosszú és mély lenne. A kormányok és jegybankok, a gyógyszer- és oltásfejlesztők óriási erőfeszítéseket tesznek a megoldására. Érdemes részvényeket vásárolni, de több csomagban, átlagoló technikával. Interjú.
Befalap Nem szabad az összes tojást egy kosárba tenni
Márkázott tartalom | 2020. május 4. 06:04
A Budapest Alapkezelő számos ügyfele a mostani negatív tőkepiaci helyzetet, az alacsony árfolyamokat kedvező beszállási lehetőségnek látja és próbálja megragadni az alkalmat további vásárlásra, kockázatnövelésre – mondta el az alapkezelő vezérigazgatója, Kovács Ildikó. Akivel annak kapcsán beszélgettünk, hogy az általa irányított intézmény a Privátbankár.hu – Klasszis 2020 szavazáson rendkívül jól szerepelt: öt kategóriában is bejutott az első három közé, ebből háromban az élen végzett.
hírlevél