|
| Bilibók Botond |
Privátbankár (P): Alapforgalmazó Zrt. néven új céget hoztak létre ez év elejétől. Ritkaság, de nem egyedülálló, hogy egy alapkezelő a saját befektetési jegyeit, saját számlavezetési szolgáltatás során forgalmazza.
Bilibók Botond (B. B.): Próbálunk ezen túl is minél inkább diverzifikálni. Ebből a tekintetből nem állunk rosszul, a forgalmazói körünk elég diverzifikált, azonban mi vagyunk azok, akiknek semmilyen saját forrásgyűjtő helyük nincs. A 2011-es magánnyugdíjpénztár-államosítást eléggé megéreztük, egyik napról a másikra kiment a teljes kezelt vagyon 20 százaléka. A Concorde Értékpapír pedig nemrég létrehozott egy saját alapkezelőt, így a vele folytatott kiemelt stratégiai együttműködés, ami 20 évig végigkísért bennünket, lényegében megszűnt.
A harmadik ok, hogy az elmúlt két évtizedben azt láttuk, a modern technológiák korábban jól működő üzleti modelleket tesznek tönkre. Mint például Amerikában a könyvforgalmazásnál az Amazon emelkedése és tündöklése nyomán már a könyvesboltokat temették. Valószínű nem ennyire egyszerű a helyzet, az azonban egészen biztos, hogy az internetes forradalom nem hagyja érintetlenül a vagyonkezelői szektort sem. A vagyonkezelői szektorba a modern technológia még nem érkezett meg igazán, csak korlátozottan, mint például az algoritmusokon alapuló befektetési stratégiák. De a klasszikus alapkezelői szektorban még nem voltak nagy változások. Nem ördögtől való viszont azt feltételezni, hogy ide is meg fognak érkezni.
P.: Mi történik, ha megérkezik a modern technika ebbe a szektorba is?
B. B.: Elképzelhető, hogy az alapkezelők egyfajta szoftvercégekké válnak, miközben a vagyonkezelési munka nagy részét automatizálják, azonban egy dolog még biztosan sokáig marad – a portfóliókezelők személye döntő lesz.
Az biztos, hogy nem árt egy saját értékesítési csatorna. Szerintem erre ma a leglogikusabb az online mód. Erős meggyőződésem az, hogy az online-nak komoly szerepe lesz a következő 10-15 évben. Erre alig vannak példák Magyarországon, de a nemzetközi példák között sem sikerült olyat találnunk, amit érdemes lenne lemásolni, adaptálni.
P.: Úgy tudom, az alacsony kamatkörnyezet sem könnyíti meg az alapkezelők dolgát.
B. B.: A korábbi hét bő esztendő után az alappiacon szerintem hét szűk esztendő jön, főleg az alacsony kamatkörnyezet miatt. Az alacsony hozamkörnyezetre a szektornak elvileg muszáj reagálnia. Olyan a kamatkörnyezet az alapkezelőknek, mint az olajcégeknek az olajár: ha magas az olajár, magas az árrésük, ha alacsony, akkor alacsony. Itt is, ha magas a kamat, magas a margin, alacsony a kamat, alacsony a margin.
Ezt egyelőre nem akarja figyelembe venni a szektor, nem akarja csökkenteni az alapkezelési díjakat, de előbb-utóbb a piac ezt ki fogja kényszeríteni. De az is lehet, hogy én ezt rosszul látom és tévedek.
P.: Már megindult az alapok vagyonának csökkenése.
B. B.: Igen, kérdés, hogy mennyire lesz ez tartós. Megjelent egy nagyon kemény versenytárs: az állam. Az alapkezelői szektornak fel kell kötni a gatyáját és keresnie kell a lehetőségeket. Az elmúlt hét esztendő, amint mondtam, bő esztendő volt. Tartalékokat kellett gyűjtenünk – mint ahogy a medve tartalékol a közelgő télre – és ezeket a tartalékokat kell majd használnunk a jövőben.
Az új generációk rengeteg mindent interneten rendelnek meg, ebbe az irányba alakulnak, változnak a szokások. A banki tanácsadók azonban jelenleg még nagyon fontos szerepet töltenek be és szerintem rájuk szükség lesz a jövőben is, ők hidat képeznek az alapkezelő és az ügyfél között.
P.: Az Alapforgalmazó Zrt. hagyományosan, irodán keresztül, személyesen is árul befektetési jegyet, vagy csak online?
|
| Bilibók Botond |
B. B.: Befektetési jegyeket alapkezelőként is forgalmazhattunk volna, de mivel privát ügyfeleink egy részének nemcsak befektetési jegyei vannak a számláján, ezért hoztunk létre egy befektetési szolgáltatót. Az Alapforgalmazónak így kettős célja van, egyrészt az online felület kiszolgálása, másodsorban a privát ügyfeleinknek is szolgáltatni tudunk.
P.: A számlanyitáshoz sem kell személyesen megjelenni?
B. B.: Nem kell, megy az is online, lehet, hogy ebben mi voltunk az elsők. Személyesen eddig a pillanatig egy ügyfél volt bent, miközben a számlanyitások online zajlanak.
P.: Ha jól tudom, a legkisebbek kivételével erősen nyereségesek a hazai alapkezelők. Ez most csökkenni fog?
B. B.: Igen, masszív nyereségtermelő a szektor, jók voltak arra az elmúlt sikeres évek, hogy a cégek tartalékokat gyűjtsenek, zsírt szedjenek magukra. A válság, a hitelezés csökkenése nyomán felértékelődtek a jutalékbevételek, a befektetési alapok értékesítésének ez nem tett rosszat, csakúgy mint a csökkenő hozamkörnyezet.
P.: Kik veszik igénybe az online szolgáltatást?
B. B.: Az online szolgáltatást a képzettebb befektetők veszik igénybe, akik tudják, mit is szeretnének. Az átlagembernek tanácsadóra van szüksége, és az ő szerepük meghatározó és a jövőben is az marad.
Az online tehát csak a legképzettebb ügyfeleket szolgálja ki, ők azonban nagyon kevesen vannak. Az online ugyanakkor helyesen vagy helytelenül „retailnek” tekintett. A retail és a privát vagyonkezelés között van egy rés. A prémium ügyfeleké. Betöltendő ezt az űrt, elindítottunk egy prémium vagyonkezelési szolgáltatást.
P.: Milyen összeghatártól lesz valaki prémium ügyfél?
B. B.: Ezen még gondolkodunk, a privátbanki szolgáltatás 60 millió forintnál kezdődik nálunk. Az átlagos vagyonméret egyébként 250 millió forint, de azt tapasztaltuk, hogy ha valaki elkezdi hatvanmillió forinttal, és elégedett velünk, akkor általában több pénzt csoportosít át hozzánk. A prémium határát pedig valahol 20 millió forint körülre tervezzük elhelyezni.
P.: A mezei online ügyfelek számára az online felület olcsóbb a bankhálózatokhoz képest?
B. B.: Annyiban nevezhetjük olcsóbbnak, hogy nem kérünk díjat a számlavezetésért és nincs az alapoknak vételi jutaléka, akkor igen.
A díjakban, jutalékokban levő különbségeket egyébként tapasztalataim szerint az emberek túlnyomó többsége nem érzékeli. A nettó hozamok érdeklik őket, hogy mögötte mekkora díj van, arra nagyon kevesen érzékenyek.
P.: Nemrég kiszámolták, hogy a reálhozam, reálkamat is ritkaság lesz mostanában, a jelenlegi rövid távú kamatok már alatta maradnak a várható inflációnak.
B. B.: Az egész világ szeretné elinflálni a hatalmas adósságokat. Hogy a nagyvilágnak sikerül-e, nem tudom, de Magyarországnak elég jó esélye van rá.
Szudániai, ukrán és tanzániai vendége is volt. 
