TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Számításaink szerint nincs szó tőkemenekítésről a befektetési alapok piacán, március első felében az ügyfelek kevéssel több pénzt fektettek az alapokba, mint amennyit kivettek. A kockázatosabb alapfajtákat azonban kerülték és sok eurót helyeztek el, ami persze az alacsony árfolyamnak is betudható.

Február 24-én reggel pattant ki a Buda-Cash Brókerház botránya, de abban a hónapban csak pár nap maradt, amikor a befektetők reagálhattak volna. Márciusban a „brókerbotrányok” néven emlegetett, de legalább annyira vállalati kötvények kibocsátásához és kisebb pénzintézetekhez kötődő botránysorozat erősen tovább gyűrűzött, érdemes tehát megnézni, reagáltak-e erre a megtakarításokkal rendelkező ügyfelek.

Hoztak is pénzt, meg nem is

A legátláthatóbb, nyilvános napi adatokkal rendelkező befektetésfajta a befektetési alapoké, ahol maximum pár napos késéssel látni lehet, mely alapba vittek friss tőkét, és melyikből vettek ki az ügyfelek. Számításaink szerint február vége és március 17-e között 67 millió forintos tőkebeáramlás történt a Bamosz adatbázisában szereplő alapok körében. Ez eléggé csekélynek számít, általában a tízmilliárdos nagyságrendben szoktak lenni a változások havonta.

Novemberben és decemberben például 48, illetve 31 milliárd forint körüli tőkekivonás volt, bár valószínűleg jórészt intézményi befektetők döntései következtében. Januárban és februárban pedig 27, illetve 30 milliárd forintnyi beáramlás történt. Az utóbbi években majdnem minden hónapban a beáramlás volt a jellemző – főleg a bankbetétekből csoportosítottak át alapokba megtakarításokat –, így a 67 milliós félhavi adat inkább alacsonynak számít. Ennek alapján azt mondhatjuk, hogy a kisbefektetők annyira nem ijedtek meg, hogy tőkét vonjanak ki, de lehet, hogy sokan elhalasztották befektetésüket, vagy mérsékelték az összegét.

Nem voltak a topon az abszolút hozamúak

Az alapokon belül egyrészt a kockázatosabb kategóriában csökkent inkább a vagyon: az abszolút hozamú alapokból 11 milliárd forint távozott, a részvényalapokból pár százmillió, az ingatlanalapokból másfél milliárd. Másrészt valamilyen okból a mostanában népszerű rövid kötvényalapokból is távozott 10,6 milliárd. Nem tudjuk biztosan, de talán szerepe lehetett ebben, hogy az állam nemrég emelte a lakossági állampapírok kamatait, mert mindkét befektetési forma a kockázatkerülő befektetőknek való.

Nem ijedtek meg a magyar magántulajdontól

Nőni főleg a szintén nem kockázatmentes vegyes alapok tőkéje nőtt, tízmilliárd forinttal, a tőkevédett alapoké 5,3 milliárddal, kisebb mértékben pedig a pénzpiaci alapokat is megtalálták, pedig azok hozama mostanában a bankbetétekéhez hasonlóan alacsony.

A legnagyobb tőkekiáramlást elszenvedett tíz alap listáján egyébként az első négy banki tulajdonú alapkezelőhöz tartozik, nem banki alapkezelő alapja az ötödik helyen áll. Az első tízből hét banki, három nem banki tulajdonú cég által kezelt alap. A legnagyobb tőkekivonás egy független alapkezelőnél figyelhető meg, utána azonban nagybankok sora következik.

Eurót vegyenek

Mindeközben a forintos alapokból távozott 15,2 milliárd forint, és 14,5 milliárd forintnyi eurót helyeztek el az eurós befektetési jegyekbe. Ennek nyilván az lehet az oka, hogy az euró viszonylag olcsó, a 300 forintot kerülgeti a keresztárfolyam, ilyenkor a kisbefektetők gyakran kezdenek euróban takarékoskodni. A dolláralapokból egymilliárd forint távozott, nem csoda, sok éve nem volt ennyire drága a dollár, mint most.

Pár nappal rövidebb időszak adatai alapján hasonló eredményre jutott egyébként a Bamosz is. Februári hírlevelében megemlítette, hogy „március első két hetében a nyilvános alapokba további 9 milliárd forintot meghaladó mértékű friss befektetés áramlott, ami jól jelzi, hogy az alapok befektetői megítélése szerencsés módon nem változott meg a botrányok kapcsán”.

Nyilvános alapok vagyona (2015. február 28-tól március 17-ig)
Pénzáramlás Összvagyon Vagyonmegoszlás
(milliárd forint) (milliárd forint) (százalék)
Abszolút hozamú -11,3 686,3 12,5
Árupiaci 0,5 16,1 0,3
Dinamikus vegyes 0,7 13,3 0,2
Egyéb értékpapír 1,4 48,0 0,9
Egyéb pénzpiaci -1,3 527,1 9,6
Hosszú kötvény 3,7 215,9 3,9
Kiegyensúlyozott vegyes 2,4 459,1 8,4
Közvetett ingatlan -0,2 26,6 0,5
Közvetlen ingatlan -1,3 456,7 8,3
Likviditási 3,5 902,8 16,5
Óvatos vegyes 7,0 236,6 4,3
Részvény -0,4 264,5 4,8
Rövid kötvény -10,6 1 012,5 18,5
Szabad futamidejű kötv. -2,8 80,4 1,5
Származtatott 3,6 26,3 0,5
Tőkevédett 5,3 503,7 9,2
Összesen: 0,1 5 475,8 100,0
Alacsony kockázatú (ppiaci, likv., rövid kötv., tőkev.): -3,2 2 946,1 53,8
Magas kockázatú (rv., abszolút hozamú, árupiaci) -6,9 1 006,4 18,4
(Forrás: Bamosz-adatbázis, Privátbankár-számítás)

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 28 410 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál és a Cetelemnél 28 721 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Befalap Eurómilliárdokat öntenének a nagybefektetők ide, de nincs elegendő jó ingatlan
Mester Nándor | 2020. augusztus 27. 06:07
Nem csüggednek a nemzetközi intézményi befektetők a közép-európai kereskedelmi ingatlanpiacon. Továbbra is erős az érdeklődés, de megvan az óvatosság is és sajnos kevés a megfelelő első osztályú termék.Térségünkben minden fontos piacon a hazai alapok is aktívak lettek, idén további jelentős adásvételek zárulhatnak le Magyarországon is.
Befalap Hosszú távon továbbra is a fenntarthatóság az egyik legfontosabb kérdés
PR | 2020. július 15. 11:23
A fenntarthatóság nem csak klímavédelmet jelent, hanem etikus vállalatirányítást vagy szociális érzékenységet is, és ez nemcsak a cégek működésében egyre fontosabb, hanem a lakosság, a befektetési alapok, és azok kezelői számára is. Lehet, hogy most a járványhelyzet miatt rövidtávon máshova került a hangsúly, hosszútávon továbbra is a fenntarthatóság lesz az egyik legfontosabb kérdés - nyilatkozta lapunknak Pekár Dávid, a Raiffeisen Alapkezelő portfoliómenedzsere, a Klasszis 2020 Az Év Feltörekvő portfolómenedzsere díj nyertese.
Befalap Ne reménykedjünk abban, hogy szeptemberre minden úgy lesz, mint régen
Eidenpenz József | 2020. június 26. 06:07
A régiós CETOP index az előző válságban 70 százalékot, most csak 40 százalékot esett, és ennek komoly hányadát is ledolgozta már. A befektetők nagyon optimisták, pedig sok a kérdőjel. Kiderülhet, hogy a részvények extrém módon túlárazottak a jelenlegi szinten. Interjú.
Befalap Ingatlanalapjaink a vészhelyzetben, nyolc grafikonban elbeszélve
Eidenpenz József | 2020. június 4. 06:07
Volt némi pénzkivonás az ingatlanalapokból a veszélyhelyzet márciusi kihirdetése után, de messze nem akkora, mint 2008-ban. Április óta pedig több alapba ismét friss tőke áramlik be. A hozamok is többnyire pozitívak maradtak, kevés kivétellel. A veszély azonban nem múlt el teljesen, egy elhúzódó válság még megviselheti a szektort. A tét pedig komoly, 1487 milliárd forint sorsa.
Befalap Az alap, amely a hozamok emelkedéséből és eséséből is profitál
Eidenpenz József | 2020. május 15. 06:08
Sokan alacsonyabb inflációt várnak a válság miatt, a legnagyobb meglepetés ezért az infláció megugrása lenne a kötvénypiacokon. Az alacsony hozamok ellenére jöhetnek jó befektetési lehetőségek ezen a területen. A forint a válság előtt a nyugalom szigete volt, de most átesett a ló másik oldalára. Interjú.
Befalap Nagyot nőhet az ingatlanbefektetések szerepe a következő években
Eidenpenz József | 2020. május 14. 06:06
A hazai ingatlanalapokban levő irodaházak, kiskereskedelmi üzletláncok értékét egyelőre nem befolyásolja a válság, a budapesti raktárakért, elosztóközpontokért pedig egyenesen sorban állnak az online áruházak. Az infláció is nőhet hosszú távon, a kötvényhozamok pedig alacsonyak, így az ingatlanbefektetések szerepe felértékelődhet. Interjú a Diófa Alapkezelő Zrt. szakembereivel.
Befalap Mélyebb lehet, mint a 2008-as válság, de rövidebb - interjú
Eidenpenz József | 2020. május 13. 06:04
Miért volt ilyen gyors a márciusi tőzsdei zuhanás, és miért emelkednek azóta az árfolyamok? Érdemes-e befektetni, és hogyan? Mely szektorok olcsók? Az ügyfelek most nem a megszokott módon reagáltak, és nem a legrosszabb pontokon adták el befektetési jegyeiket. Interjú az Év Alapkezelője díjat nyert Aegon Alapkezelő szakembereivel.
Befalap Tőkevédelemmel jóval könnyebb bátornak lenni
Eidenpenz József | 2020. május 11. 06:07
A tőkevédett alapok kockázata mérsékelt, mégis részesedést tudnak nyújtani a részvénypiacok, árupiacok emelkedéséből. Ha három év múlva visszatekintünk, alighanem azt látjuk majd, hogy az idei évben valamikor érdemes volt vásárolni. A CIB Banknál égnek a telefonok, a kisbefektetőket is nagyon izgatják az ilyen és ezekhez hasonló kérdések. Interjú.
Befalap Hogyan lehet profitálni a klímavédelemből?
- | 2020. május 10. 11:07
Ez korántsem újkeletű dolog, e befektetési lehetőséget az OTP Alapkezelő már tizenkét éve, még a 2008 őszén kirobbant előző válság előtt megteremtette, elindítva az OTP Klímaváltozás 130/30 nevű befektetési alapját. S hogy jól tette, azt jelzi, az utóbbi öt évben négyszer is elvitte a Privátbankár.hu „Legjobb Globális Részvény Alap” díját. 
Befalap Milyen lesz a kilábalás? V, U, L vagy W alakú?
Eidenpenz József | 2020. május 5. 06:06
A válság lefutása megjósolhatatlan, de kevéssé valószínű, hogy nagyon hosszú és mély lenne. A kormányok és jegybankok, a gyógyszer- és oltásfejlesztők óriási erőfeszítéseket tesznek a megoldására. Érdemes részvényeket vásárolni, de több csomagban, átlagoló technikával. Interjú.
Friss
hírlevél