A klímavédelem jó befektetési célpont

Czachesz Gábor

Viszonylag magas hozamot biztosítanak a lakossági állampapírok, amelyek gyakorlatilag kockázatmentes befektetések. Ilyen helyzetben mi viheti rá az embereket, hogy részvényalapokba tegyék a pénzüket?

Az, hogy mérsékeljék a kockázatukat. Ami azáltal keletkezik, hogy a Magyar Nemzeti Bank a rövid távú kamatokat alacsonyan tartja, annak ellenére, hogy az infláció már emelkedik. Ennek hatására a forint gyengülni fog. Azért érdemes külföldi befektetési lehetőséget keresni, mert a gyengülő forint miatt egy felértékelődési potenciál keletkezik.

S miért pont részvénnyel diverzifikáljanak a befektetők és miért külföldivel?

Különböző módokon lehet megállapítani, hogy érdemes-e egy részvénybe pénzt tenni. Nekünk a közgázon azt tanították, hogy fundamentálisan elemezzük a cégeket, nézzük meg a beszámolóit, készítsünk előrejelzést, az alapján diszkontáljuk a pénzáramlásokat, így megkapjuk a cég belső értékét. Ez nagyon jó módszer, csak rendkívül munkaintenzív. Hiszen a befektetési univerzum mintegy hatezer cég likvid részvényéből áll, ennek fele amerikai, ezer európai, a többi pedig egyéb piacokon szerepel. E sokaság miatt én a kvantitatív módszereket vettem előtérbe, szemben azokkal, akik mondjuk egy benchmark, egy részvényindex, például az MSCI vagy a Dow Jones alapján szűkítik le a kört.

Mi ennek a kvantitatív módszernek a lényege?

Megpróbálom begyűjteni az egy cégről elérhető összes adatot, és aztán idősor-elemzéssel, ökonometriai, statisztikai módszerekkel megnézem, hogy ez a sokaság hogyan viselkedett, vannak-e olyan visszatérő minták, amelyek jellemzően előfordultak és többlethozamot generáltak, mondjuk a benchmarkhoz viszonyítva. Ha találunk olyan céget, amelyre ez jellemző volt, akkor annak a mozgását elkezdjük figyelni.

Például?

Az OTP Trend Alap portfoliója e megközelítés alapján áll össze. Az úgynevezett kedvenceket próbáljuk megkeresni, elsősorban az amerikai és a német piacon, azaz megvizsgáljuk, melyek azok a részvények, amelyeket a befektetők, a fogyasztók és a média ügyeletes sztárnak tart a megfigyelhető adatok alapján. Egy sor kvantifikálható tényező létezik, amelyek alapján kirajzolódik, hogy melyek a kedvenc cégek. Például, hogyan alakul az adott társaság árbevétele, milyen a tőzsdei teljesítménye, képes-e bővülni a profitmarginja, hányszor és milyen szövegkörnyezetben említi a szaksajtó a cég nevét, a gyorsjelentését követő konferenciahívások kicsengése pozitív vagy negatív, azok trendje milyen. Az is érdekes, hogy az álláskereső portálokon a korábbi dolgozók értékeléseiből mi derül ki, szerették-e vagy sem az adott céget.

Ezekből az információkból milyen következtetéseket lehet levonni?

Azt, hogy a kedvenccé válás egy önmagát erősítő folyamat. Vagyis, ha egy cégnek van egy jó terméke vagy szolgáltatása, akkor arra nemcsak a fogyasztók, hanem a média is pozitívan reagálhat, a sztori a befektetők érdeklődését is felkeltheti. Ebből lehet egy jó tőzsdei teljesítmény, ami hozzásegítheti a céget újabb pozitív média-megjelenésekhez, aminek következtében könnyebben tud felvenni új dolgozókat és ezzel képes lehet bebetonozni a versenyelőnyét akár több negyedévre. Ez azért fontos, mert a gyógyszeripar kivételével, ahol egy szabadalommal akár tíz évnyi versenyelőnyt is lehet szerezni, a többi iparágban óriási a konkurencia, emiatt azokban negyedévenként változhat a helyzet.

Már csak az időzítés a kérdés, vagyis, hogy mikor érdemes beszállni ezekbe a cégekbe.

Igen, de mi inkább portfoliószemléletben gondolkozunk. Lesznek olyan cégek, amelyek részvényeibe jókor szállunk be, és lesznek, amelyekéibe pont a csúcson, de a portfolió egésze ettől még jól festhet. Legalábbis ez a stratégia bevált az OTP Trend Alapnál. Ha pedig a portfolió elkezd alulteljesíteni, ami már kockázatkezelést igényel, azt szintén megpróbáljuk megoldani, méghozzá úgy, hogy figyeljük a szélesebb piaci trendeket.

S mennyire más megközelítést igényel az OTP Klímaváltozás 130/30 Alap kezelése, amelyet a szakma a Legjobb Globális Részvény Alapnak választott?

Itt is abból a bizonyos hatezer részvényből próbáljuk kiszűrni azokat, amelyek kibocsátói kapcsolatba hozhatók a klímavédelemmel. Magyarul, olyan termékük vagy szolgáltatásuk van, amely a klímavédelemmel kapcsolatos erőfeszítések során hasznos lehet. Ilyen iparágnak tekinthető például a napelemgyártás, de a mérési eszközöket előállító társaságok is érdekesek lehetnek. Hiszen a legjobb klímavédelmi politika az energiamegtakarítás, s e mértékének a megállapítása rendkívül fontos. Most körülbelül 100-150 céget figyelünk. Ezek közül nézzük meg, hogy kik az ügyeletes kedvencek. Ez a kör egyébként szélesedik, mert egyre többen ismerték fel, hogy a klímavédelemre, a fenntartható növekedésre van befektetői igény.

Kétségtelenül ez az a téma, amit sokan a zászlajukra tűznek, ugyanakkor időnként kicsit elcsépeltnek is tűnik, ráadásul a politikai intézkedések, megnyilvánulások is nagy hatást gyakorolnak. Hogyan lehet ezekre reagálni?

Az kétségtelen, hogy a mi klímaalapunk az MSCI-hoz, mint benchmarkhoz képest szektorális. Az alapban ugyan elég sok iparág képviselteti magát, de valóban jelentős befolyásoló tényező, hogy a kormányok hogyan állnak hozzá a klímavédelemhez. Ám, még ha történik is valami, például Donald Trump hoz egy intézkedést, mi nem kapkodunk, általában meg szoktuk várni, hogy az események „kiforrják magukat”. Úgy véljük, hogy a globális felmelegedés egy létező folyamat, amivel kell kezdeni valamit, ezért a hosszú távú trend a klímavédelmi sztori mellett szól.

Hány magyar cég részvénye van az alapban?

Három magyar cég, a Masterplast, az Alteo és a Cybergastro papírjait tartjuk jelenleg. Én szívesen növelném a magyar részvények arányát az alapban, ez azonban annak függvénye, hogy az ilyen sztorik meg tudnak-e jelenni a tőzsdén. De a kelet-közép-európai régióban bejegyzett cégek aránya is csak 5 százalék körüli, amivel még felül is reprezentáltak a benchmarkhoz képest.

Jobb, vagy rosszabb évre számít az idén, mint amilyen a tavalyi volt?

Nagyon jó indult a 2019-es esztendő. Ahhoz képest, hogy a jegybank szerepét betöltő Fed 2018 végén azt kommunikálta, hogy az idén akár két-három kamatemelésre is sor kerülhet, a piacok tavaly végi lejtmenetétől, valamint a kínai gazdaság lassulásának begyűrűzésétől tartva az év elején visszalépett a kamatemeléstől. Egy részvénybefektető aligha tud annál jobb konstellációt elképzelni, mint hogy a monetáris politika támogató, miközben az infláció még nem szállt el. Persze az kockázatot jelent, hogy a kínai gazdaság lassulása mekkora méreteket ölt. Januárban még lehetett is az úgynevezett hard landingtől tartani, a legutóbbi adatok azonban azt mutatják, hogy az óvatos kínai élénkítés megteheti a hatását. További kockázatot jelent, hogy nem tudjuk, mi lesz a Brexittel, mint ahogy azt sem, hogy az amerikai-kínai kereskedelmi megállapodás mennyire elégíti ki az amerikai keményvonalasokat. Ettől ugyanis még tovább folyhat a versengés, amelynek egy sor tőzsdei cég eshet az áldozatául.