Amit nem ismerünk, abba inkább nem teszünk pénzt - vagy mégis?

Az alapkezelők nem tudják megváltani a világot és mindenkit megtanítani mindenre, de szektorszinten taníthatják, amihez értenek, közérthető megfogalmazásban, a törvények betartása mellett – mondta a szakember a Privátbankár.hu pénzügyi tudatosságról szóló konferenciáján. Felolvasott például egy részletet egy alap tájékoztatójából az internetről, amit még a szakemberek is nehezen értenek, az ügyfelek pedig valószínűleg azonnal elmenekülnek, ha meglátják.

Veresegyházi Gábor a Privátbankár.hu konferenciáján

Nem értjük, miért 1 százalék a betéti kamat

Az alapkezelők kutatásokat is végeznek, az eddigi tapasztalatok alapján például az emberek jelenleg nem értik, miért csak 1-1,5 százalékot fizetnek jelenleg a betétekre. A hozamelvárások szubjektívek, nem az adott körülményekből indulnak ki, nem ismerik a gazdasági folyamatokat, még a tanultabb ügyfelek sem. Sokan az összegszerű nyereséget inkább tudják értelmezni, mint a százalékban kifejezettet.

Túl stresszes többfelé osztani a pénzt?

A diverzifikációra nem úgy gondolnak, mint a kockázatcsökkentés lehetséges eszközére, hanem inkább úgy, hogy minél több eszközük van, annál több a döntési helyzet, ezért egyre több az ezzel járó stressz. Ezért sokan inkább a tanácsadókra hallgatnak.

Az edukáció rendkívül fontos: a magánbefektetők ugyanis abba fektetnek, amit ismernek. De sokszor azt sem tudják, hogy az ő pénzük befektetési alapban van, csak azt tudják, hogy valamiféle értékpapírt ajánlott a bank. Pedig fontos, hogy a befektetők tudják, mit vállalnak, mibe fektetik a megtakarításaikat.

Az Aegon Alapkezelő együttműködik a gazdasági sajtóval, blogot működtet Total Return néven, és hírlevél-sorozatot indított, amire 2000 fő regisztrált csak az első hónapban.