Semmi sem biztos, csak az, hogy minden bizonytalan – mondta Gáti László, az OTP Alapkezelő igazgatója a cég év végi sajtótájékoztatóján. Részben a befektetők reakciójaként a részvényalapok tőkéje az idén 62 százalékkal csökkent Magyarországon, a származtatott alapoké viszont 37 százalékkal nőtt. Nem meglepő tehát, hogy az alapkezelő év végi sajtótájékoztatóján elsősorban a származtatott alapokról beszéltek a cég befektetési igazgatói.
OTP Supra: devizázás, fundamentalista szemmel
Az idén a benchmark-követő alapok nemigen kerestek pénzt, nem ezen alapok időszaka volt. Az OTP-alapok közül sok viszont szépen teljesített, az OTP Supra például a Bamosz adatai szerint december 14-ig 24,3 százalékot ért el egy év alatt és 17,9 százalékot az idén év elejétől. Amint kezelője, Szalma Csaba elmondta, stratégiája abszolút hozamú, emelkedő és eső piacon is pozitív hozamot igyekszik elérni. Emelkedő piacon long pozíciókat vesz fel, csökkenő piacon pedig shortol.
A Suprát Szalma a „globál, makro típusú hedge fund”-okhoz hasonlította, amely a fundamentumokra alapoz, kevésbé a chartok alapján hozza meg döntéseit. Az alap kezdetben a kötvényekre építkezett. Még 2009 elején állampapírokat vásároltak, hosszú futamidővel, amiket a következő évben is tartottak. Később a devizák kerültek előtérbe, „sokat mozogtunk zloty/forint, euró/forint, norvég korona témakörben” - mondta. De az olajpiacon, az S&P index terén is sokat nyertek augusztusban. Jelenleg a svájci frankban vesztséges pozíciójuk van a frank erősödése miatt, de változatlanul úgy vélik, a svájci jegybank emelni fogja az euróval szembeni árfolyamküszöböt.
Abszolút stratégia: 3-5 évre terveznek
Büki András szerint alapvetően még mindig bear piacon vagyunk, a 90-es évek túlhitelezése után még vissza kell térnie normális mederbe a gazdaságnak. A benchmarkok (irányadó indexek) követése szerinte sem kifizetődő, jobbnak tűnik az abszolút hozamú stratégiák követése. Abszolút hozamú alapjaikat 3-5 éves időtávra igyekeznek optimalizálni, de rövid távon nagy kilengések lehetnek az alapok árfolyamában.
Alapjában egy jellemző pozíció ausztrál dollár short és amerikai dollár long volt különböző devizákkal szemben, de az aranyat is shortolta az idén, mert a központi bankok sokszor az árfolyamhullámok alján adnak, és a tetején vesznek. Ez sokáig nem jött be, de később eredményesnek bizonyult. A jüan felértékelődésére, konvertibilitására is spekuláltak, amire sokan mások is számítottak, de ez sem jött be, a pozíció jelentős részétől meg kellett válni. A fundamentumok alapján hozták a döntéseket, de a piac nem mindig követi azokat – mondta el. Büki András rövid távon, néhány napra is előszeretettel vásárol árupiaci termékeket, részvényeket is, nála a technikai szempontok erősebbek,mint kollégáinál.
Amit lehet, automatizálunk
Czachesz Gábor szerint az OTP Abszolút Hozamú Alap stratégiájának kialakításakor szoftverekkel modellezik a piaci folyamatokat, vannak trendkövető stratégiáik, de olyanok is, amelyek oldalazó piacon is képesek hozamot elérni. A hozam sok apró nyereségből és veszteségből áll össze, aminek a kockázatkezelés szempontjából is lényeges. Mindig új és új stratégiákat tesztelnek, „amit lehet, azt automatizálunk” - mondta el. A sok stratégia közül azonban mindig akad olyan, amely rosszul működik, ezt azonban a többi jó esetben kompenzálja.
A legjobb papír a Richteré?
Büki András szerint indokolatlanul olcsók lettek a magyar kibocsátású devizakötvények, úgy az állampapírok, mint a vállalatok által kibocsátottak. A három év körüli eurós magyar állampapír hozama például magasabb, mint a forintos társáé, évi kilenc százalék körüli. A legjobb befektetésnek a Richter átváltható kötvényeit tartja, amelyek euróban bőven évi tíz százalék feletti hozamot adnak, de amint említette, ezekből csak a portfólió tíz százalékáig tudnak vásárolni. Említette az OTP alárendelt kölcsöntőke-kötvényeit és az MFB papírjait is. Az európai nagybankok kötvényeit is szereti, mert szerinte Lehman-szerű bankcsőd nem lesz az EU-ban, az ECB mindent meg fog tenni, hogy ezt elkerülje. Az európai bankok annyira kiestek a befektetők kegyeiből, hogy a legjobbak is alig tudnak forrást bevonni.
Hamecz István vezérigazgató szerint az abszolút hozamú alapok is nagyon különbözően teljesítenek, plusz 30 és mínusz 30 százalékos hozamot is lehet találni, az ilyen stratégiájú OTP-alapok múltbeli teljesítményére azonban – ami nem jelent garanciát a jövőre – büszkék lehetnek.
Bagatell 1400 milliárd forint a zsákban
Az első háromnegyed évhez hasonlóan várhatóan az egész évben is csökkenni fog az alapok vagyona, és ez a jövő év elején is folytatódhat a végtörlesztések miatt. Túl vannak a nyugdíjpénztári vagyonok elvonásán is, de remélik, hogy mindez hosszú távon jó lecke lesz az embereknek, és az öngondoskodás igényét fogja erősíteni – mondta Gáti László igazgató. A banki kamatok versenye is erősödik, rövid távon várhatóan a banki betétállomány növekszik, de hosszú távon az alapoktól is növekedést vár. Az OTP Alapkezelő jelenleg mindent összevetve, intézményi portfóliókkal együtt mintegy 1400 milliárd forintnyi vagyont kezel.
Az OTP létrehozott egy OTP Prémium Származtatott Alap nevű terméket is, amelynek lényege, hogy a többi származtatott alapot fogja össze, így a befektető öt vagyonkezelő szakember teljesítményére támaszkodhat, hat alap teljesítményéből részesedik, amelyért külön díjat nem számolnak fel. (A hat alap a G10, az EMDA, a Supra, az Abszolút Hozamú, az Új Európa és a Föld Kincsei.)
Jól kinyírták a hazai megtakarítói szektort
Szalma Csaba kérdésre válaszolva a magyar állampapír-piacról azt mondta, hogy igen komoly kihívásoknak néz elébe. Szerinte sikeresen kinyírták a hazai megtakarítói szektort, és már csak külföldieknek lehet értékesíteni a papírokat. Ez az év szerencsés volt, mert egy nagybefektető alaposan megpakolta a puttonyát hazai papírokkal, csak remélni tudja, hogy jövőre is jól alakul a piac.
Ellentámadásokat és oroszországi akciókat jelentett be Drapatij. 
