A csodák éve sok meglepetést hozott az abszolút hozamú alapok tulajdonosainak is

Sok szempontból a csodák éve volt 2020 a tőkepiacokon, egyes befektetések értéke sohasem soha nem látott mélypontra süllyedt, másoké elképzelhetetlennek tűnő magasságokba. A tavaly tavaszi hatalmas és villámgyors tőzsdei áresés után az részvényindexek magukhoz tértek, és több index, például Amerikában vagy Németországban újabb történelmi csúcsokat ért el azóta.

Utólag visszapillantva hatalmas hozamokat lehetett elérni, ha valaki mélypontok közelében vásárolt. De aki próbálta már, azt tudja, hogy ezt nagyon nehéz a valóságban végrehajtani. Még a leghíresebb tőkepiaci guruk is csak ritkán találják el a nagyobb piaci mozgások alját vagy tetejét, ezért sokan meg sem próbálják azt. Lehet, hogy hosszabb távon a fundamentumok befolyásolják a tőzsdei árfolyamokat, de rövidtávon hatalmas, nagyon kiszámíthatatlan kilengésekre lehet számítani.

Mínusz 30 és plusz 30 között

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy aki néhány nappal korábban vagy később vásárolt például márciusban részvényeket, az tíz-tizenöt százalékkal is drágábban juthatott hozzájuk, mint aki a mélyponton tette. (Vagy adott el, netán shortolt.)

Hogyan viselték a hazai abszolút hozamú alapok ezt az évet? Ez az egyik legkockázatosabb alapfajta, amely többek között éppen a hasonló hegyek és völgyek meglovagolásában igyekszik jeleskedni. Amint a cikkünk végén látható táblázatból látszik, rendkívül különbözőképpen. A legnagyobb hozamú alapok közel harminc százalékot értek el egy év alatt. A skála másik végén viszont közel harminc százalékos mínuszok állnak, illetve egy alap még ebből a sávból is kilógott. Az alapok egyszerű, súlyozott számtani átlaga legalább szerény plusz volt, 1,7 százalék.

Legalább az alapok többsége nem veszített

Ez egyébként túlszárnyalta a Max Composite magyar államkötvény-index 1,4 százalékos tavalyi hozamát. De ez a hazai kis befektetők számára nem túl vonzó, mivel a lakossági államkötvények ennél jóval többet hoznak. Mégis fontos, mert sok alapkezelő alapjának teljesítményét valamilyen állampapír-indexhez méri. Másrészt az alapok jellemzően kötvényportfóliót is tartanak, nemcsak részvényeket vagy más kockázatos eszközöket. (Mint árupiaci termékek, devizapozíciók.)

A 147 különböző befektetési alap-sorozatból 104 ért el pozitív hozamot, így azt mondhatjuk, hogy több mint kétharmaduk jól átvészelte ezt a rendkívül volatilis, nagy ingadozásokat hozó évet. (A listán az abszolút hozamú alapnak és származtatott alapnak besorolt alapok szerepelnek. A sorrend nem jelenti azt, hogy az előbb levő alapok vagyonkezelői jobb teljesítményt nyújtottak, mivel az egyes alapok befektetési politikája, portfóliója, kockázati szintje, volatilitása rendkívül különböző. Ezen kívül egyes alapok forintban, mások euróban vagy dollárban vannak denomináltva.)

Venni vagy eladni, ennyi az egész?

“Shortolni, vagy nem shortolni? Ez döntötte el az abszolút hozamú alapjaink sorsát” – írtuk majdnem pontosan egy évvel ezelőtt. Ez már 2019-ben is kulcskérdés volt, 2020-ban pedig még inkább az lett. Persze főleg a márciusi vérzivataros hónapban. (A részvények shortolása azt jelenti, hogy olyan eladási ügyleteket kötünk, amelyek a részvény esése esetén lesznek nyereségesek. A long pozíció vételt jelent, ennek a fordítottja.)

Az abszolút hozamú alapok kezelő így gyakran biztatják a befektetőket azzal, hogy alapjaik a származékos ügyleteken keresztül eső piacok esetén is pozitív eredményt érhetnek el. Ez így is van, de természetesen csak akkor, ha az alapkezelő el is találja a mozgási irányát. Ha eső piacon emelkedésre tett, vagy emelkedő piacon esésre, akkor természetesen veszít.

A Rotunda-rotáció

A lista elején álló MKB Rotunda havi jelentéseiből árfolyamából ítélve jól eltalálta az irányt, például februárban, márciusban shortolt, majd a hónap végére lezárta ezeket a pozíciókat.

Az alap a részvényárfolyamok csökkenésére számító pozícióit tartotta és kismértékben növelte februárban és a volatilitás növekedésére számító pozíciót vett fel február közepén. – Az EUR/HUF árfolyamcsökkenésére, valamint a CHF/HUF árfolyamcsökkenésére számító pozíció növekedett márciusban az alapban. Az alap a részvényárfolyamok csökkenésére, valamint a volatilitás növekedésére számító pozícióit teljes mértékben lezárta márciusban. (Forrás: havi jelentések)

Olcsón bevásároltak

Amint pár grafikonokon látható, néhány alap márciusban jó nagyot esett ugyan az összeomlásban, de utána annál meredekebb volt a felívelése. (Hasonló alakú az árfolyamuk, mint a “pipa” jel, amellyel nyugtázzák az elvégzett feladatokat.) Ez általában arra enged következtetni, hogy az alapkezelők márciusban vagy az azután következő hónapokban növelték részvénykitettségüket, és ezen az év végére szép nyereséget értek el.

Néhány alapnál pedig tavaly novembertől, vélhetően nagyjából az amerikai elnökválasztástól kezdve különösen magas áremelkedés figyelhető meg. A választás eredmény csökkentette a részvénypiacokra leselkedő kockázok számát, és szintén én sok befektetőt részvény vásárlásra késztetett.

(Ekkor kezdődött egy másik folyamat is, megjelentek az első oltások, és ez a hagyományos ágazatokat felértékelte az addig legnépszerűbb internetes üdvöskékhez képest.)

Az OTP kalandja az olajjal

Ami a lista végét illeti, mérete miatt is fontos az OTP Supra Alap, amelyik a korábbi években gyakran csúcsteljesítményével hívta fel magára a figyelmet. De volt már egy nagyon rossz időszaka 2015-ben is a svájci frank miatt, amit viszonylag gyorsan korrigálni tudott. Most leginkább az olajár összeomlása és az olajcégek esése okozták tavaszi mélyrepülését, amelynek csak egy részét tudta ledolgozni.

Az olajár-háború húzta le a Suprát

A március eleji OPEC tárgyalások kudarcba fulladásának következtében az olajpiacon hatalmas esés bontakozott ki, amihez jelentős részvénypiaci árfolyamcsökkenés, az amerikai kötvényhozamok drasztikus esése, illetve a dollár értékvesztése párosult. Az OTP Supra Alap árfolyamát negatívan érintették a fenti árfolyammozgások, különösen az olajpiac irracionális zuhanása. Az orosz, illetve szaúdi kitermelők között váratlan árháború tört ki. Az OTP Supra Alap risk-on módban volt, eszközei között olaj vételi pozíciót, illetve Mol, Petrom és amerikai palaolaj részvényeket is tartott. Az alap célja továbbra is az, hogy a befektetésre minimálisan ajánlott 3-5 éves időtávon tudjon az állampapírokat meghaladó teljesítményt elérni – írta az OTP honlapja.

Áttételesen ugyan, de az olaj okozta a lista végén álló Axiom Plus alap árzuhanását is márciusban.

A több, mint 20%-os árfolyamesés a tőkepiacokon kialakult turbulens mozgásoknak köszönhető. Az alap befektetései között devizaopciós ügyletek is megtalálhatók, és ezen devizák közül a norvég korona árfolyamát nagyon nagy mértékben befolyásolja az olaj világpiaci árának drasztikus esése.

A kockázatok és mellékhatások

Összefoglalva azt mondhatjuk hogy kaptak tavaly az alapok hideget is, meleget is, ami persze egy ilyen évben nem csoda. Látszik, hogy ez az egyik legkockázatosabb alapfajta, amibe csak nagyon megfontoltan, tőkénk kisebb részével érdemes beszállni. Pozitív meglepetések és negatív csalódások egyaránt bőven érhetnek bennünket.

Az is előfordulhat, hogy egyes alapok egyes években a lista elején, máskor a lista végén helyezkednek el, az utolsókból lesznek az elsők vagy fordítva. Az alapkezelők ezeket a konstrukciókat legalább három-öt évre ajánlják, érdemes ezt is szem előtt tartani. Inkább a hosszabb, 3-5 éves hozamok rá figyelni, amelyeket szintén feltüntettünk a táblázatban. Tíz éve sajnos csak kevés alap működik, ezért ezt az oszlopot kihagytuk. (További adatokat a Bamosz.hu oldalon lehet tanulmányozni.)

A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.