– Az alapokba erős tőkeáramlás van, Önöknél mely alapfajták számítanak kiemelt célpontnak?
Az emelkedő lakossági megtakarítási hajlam és a csökkenő hozamkörnyezet fokozatosan növelte a kockázatvállalási hajlandóságot 2012 második felétől. Az infláció feletti hozam elérése és a megtakarítás reálértékének gyarapítása érdekében a korábban megszokott, alacsony kockázatú termékek (bankbetét, diszkontkincstárjegy, pénzpiaci befektetési alap) már kevésbé alkalmasak. A korábban kockázatkerülőnek hitt befektetők ezért a magasabb reálhozam reményében fokozatosan mozdulnak el a közepes kockázatú hosszú kötvények és tőkevédett befektetési alapok felé.
A kormány adósság-refinanszírozási stratégiájában hosszú távon kulcsszerepet szán a belföldi megtakarítóknak, mivel csökkenteni szeretné az ország devizakockázatát és a külföldtől való függését. A kormány stratégiai irányváltásának köszönhetően a magyar Államadósság Kezelő Központ az elmúlt időszakban komoly versenyt támaszt a lakossági megtakarítási termékek piacán. A biztos reálhozamot kínáló forintos és eurós Prémium Magyar Államkötvény, az alapkamat feletti hozammal rendelkező Kamatozó Kincstárjegy, illetve a belföldi kötvényekre vonatkozó kedvezőbb adózási szabályok reális és versenyképes alternatívákat nyújtanak a befektetők számára a hagyományos banki termékekkel szemben.
– A következő hónapokban, esetleg - ha a kamatviszonyok ilyenek maradnak - pár évben mekkora hozamot várhatunk a pénzpiaci alapoktól?
A sikeres költségvetési konszolidáció, az inflációs nyomás hiánya, a stabil devizaárfolyam és a laza hazai és nemzetközi monetáris politika következtében a hazai hozamkörnyezet a növekvő kockázatvállalási hajlandóságnak köszönhetően erőteljesen csökkent és várhatóan tartósan alacsonyan marad 2014-ben is. A három százalék körüli rövid oldali hozamkörnyezetben a pénzpiaci eszközökben rejlő hozamlehetőségek korlátozottak lesznek a következő időszakban, és becslésem szerint 2,5 százalék körül alakulhatnak éves szinten a pénzpiaci alapokkal elérhető hozamok adózás előtt.
– Hogyan reagálhatnak a befektetők arra a közeljövőben, ha alacsonyak lesznek a pénzpiaci alapok hozamai? Kiveszik-e a pénzüket, és ha igen, hová viszik vajon?
A hosszútávon gondolkodó, kockázatkerülő befektetők az elmúlt 10-15 évben igen kényelmes helyzetben voltak, mert az ország magas sérülékenysége és finanszírozási igénye indokolttá tette a magas kamatkörnyezet jelentette biztonságot. A kockázatkerülő befektetők ezért alacsony kockázatú pénzpiaci eszközökkel is infláció feletti hozamokat érhettek el, nagyon alacsony kockázat vállalása mellett.
Ebben a helyzetben a kockázatos befektetési termékek által kínált magasabb hozamok nem álltak arányban a vállalt kockázatokkal, ami a hazai tőkepiac fejletlenségének egyik oka is. A kockázatosabb és magasabb hozammal kecsegtető befektetések egyúttal bonyolultabbak és nehezebben érthetőek az áltag befektető számára, ezért kiemelt feladat hárul a befektetési tanácsadókra, akiknek érthetően és hétköznapi nyelven kell elmagyarázniuk a befektetési termékek lehetséges előnyeit és hátrányait. A megtakarítók részéről az igény továbbra is megvan a reálhozam elérésére, és fokozott óvatossággal mozdulnak el a közepes kockázatú kötvény, tőkevédett és abszolút hozamú termékek felé.
– A kisbefektetők időhorizontja hosszabbodik-e, milyen a tipikus befektetési időtáv jelenleg?
A tipikus kisbefektetők jelentős része az éven belüli tőke- és hozamvédett termékeket, banki betéteket és likviditási alapokat továbbra is előnyben részesíti, ami alapvetően két tényezőnek köszönhető. Egyrészt a pénzügyi kultúra alacsony színvonala miatt a kockázatos befektetési termékekről szóló tájékoztatók az átlagos kisbefektetők számára nehezen érthetők meg, ami az értékesítés során komoly problémát jelent. Másodsorban pedig a bizonytalan és nehezen kiszámítható gazdasági környezet és a laza munkaerő-piaci helyzet komoly kockázati tényező a hosszú távú pénzügyi tervezés során, ami gátolja a hosszú távú kötvény- és részvényjellegű befektetési termékek értékesítését.
– A kisbefektetők kockázatvállalási készsége hogyan nő mostanában?
Az alacsony hozamkörnyezet következtében a korábban kockázatkerülőnek hitt befektetők fokozatos érdeklődése tapasztalható az elmúlt időszakban. A megtakarítások biztonsága mellett egyre nagyobb szerepet kap a pozitív reálhozamú és közepes kockázatú befektetési termékek iránti igény. A befektetők jelenleg ismerkednek az egyes befektetési fajtákkal és az azokhoz kapcsolódó kockázati faktorokkal, illetve a gazdasági híreket is fokozottabban követik, ami a pénzügyi kultúra további fejlődését segíti elő. Mindezek eredőjeként a befektetési időtáv fokozatos hosszabbodása és a kockázati szint óvatos emelkedése jellemző az idei év folyamán.
– A kamatcsökkenés hogyan befolyásolja a tőkevédett alapokat?
Az alacsony pénzpiaci kamatok nehéz helyzetbe hozták a hazai tőkevédett alapokat az elmúlt egy évben. A tőkevédett alapok működési sajátosságaiból következik, hogy a tőkevédelem biztosítása érdekében csak az államkötvény-portfólió adott évi várható hozama erejéig vehetnek fel kockázatos pozíciókat. Minél kisebb ez a hozam, annál jobban szűkül a mozgástér, ami jelentős mértékben korlátozhatja a portfólió-kezelők mozgásterét, és ezáltal a lehetséges hozamok mértékét.
– Mit várhatunk a tőkevédett alapoktól a következő pár évben?
A következő időszakban a tőkevédett alapok várható hozama közelíteni fog a pénzpiaci alapok 2,5 százalék körüli várható hozamához, ami a pozitív reálhozamra vágyó befektetők számára már nem kielégítő. Az alacsonyabb várható hozamok mellett az innovatív termékfejlesztésben nehézséget jelenthet a jövőben az ügyfél számára figyelemfelkeltő szolgáltatást kínálni. Mindezek eredőjeként a következő időszakban a tőkevédett alapok komoly kihívás elé néznek, és a kockázatkezelési módszerek szigorodása és abszolút hozamú szemlélet elterjedése várható.
– Ön milyen alapokba fektetné a saját pénzét jelenleg?
A jelen piaci körülmények között a három hónapos pénzpiaci hozamok és a hosszú hazai kötvények között tapasztalható 2,5 százalék körüli különbség hosszabb távon jelentősen javítja a hazai kötvény alapok relatív teljesítményét a pénzpiaci alapokkal szemben, ezért megtakarításaim felét hosszú magyar államkötvényekben tartom. A másik felével az abszolút hozamú alapokat részesítem előnyben, ahol a tőkeallokációs és időzítési döntések lekerülnek a vállamról, illetve a befektetési alapok gyakori vételi és eladási költségeitől is mentesülök.
– A saját rokonságának milyen befektetést ajánlana? Befektetési jegyet vagy valami mást?
A pénz- és tőkepiaci befektetési eszközök mellett számos reáleszköz alkalmas lehet a vagyongyarapítására és diverzifikálásra. Véleményem szerint a legjobb megtérüléssel kecsegtető befektetés a szellemi tőkébe történő beruházás. A magas hazai munkanélküliség elsősorban strukturális okokra vezethető vissza, ami a munkavállalók elégtelen válaszának következménye a gyorsan változó munkaerő-piaci környezetre. A munkaerőnk versenyképességének megőrzése és munkahelyünk biztonsága tehát hosszú távon a lehető legjobb befektetés.
A hazai termőföld vásárlásával, erdők telepítésével és saját ingatlanon történő energetikai korszerűsítésekkel is 8-10 százalék közötti éves hozamot lehet elérni a következő években. A belföldi lakáspiac 2008-as összeomlása után erőteljes reálérték-csökkenés következett be, ami jó vételi lehetőségeket kínálhat, elsősorban budapesti, belvárosi ingatlanok piacán. Végül, de nem utolsó sorban a különböző devizás eszközökbe történő befektetés és a nyugdíj-előtakarékosság fontosságára szeretem felhívni a figyelmet.
Az alapokkal kapcsolatos további információkért látgasson el a TakarékInvest weboldalra.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
