|
| Bilibók Botond, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója |
Privátbankár.hu: 2016-ban az Év Alapkezelője a Concorde Alapkezelő volt, így az idei Klasszis díjátadó gála egyik köszöntő beszédét ön mondta el, mint a korábbi év nyertes cégének vezetője. Ebben arról is beszélt, hogy szerencsés helyzetben vannak a hazai befektetők, mert a magyar alapkezelők világszínvonalú termékeket kínálnak – mit értett ez alatt?
Bilibók Botond: Tavalyelőtt elindultunk az amerikai piacon: két abszolút hozamú stratégiánkat kivittük a világ legnagyobb piacára. Ezek ugyanazon az elven működnek, mint a hazaiak: ha megszületik egy befektetési döntés, az mindegyik portfólióban megjelenik, legfeljebb eltérő súllyal – ugyanaz jelenik meg mondjuk a magyar Platina Pí alapban, mint az amerikai Pí alapban. Így bár az amerikai alapok track recordja még igen rövid, de vettem a bátorságot, hogy a 20 éves működésünket figyelembe véve beszéljek az eredményekről. Minden körülmények között nagyon kell vigyázni és etikusan kell viselkedni. Sajnos még mindig találkozunk félrevezető tájékoztatással, olyanokkal többek között, mint a rövid távú hozamok bemutatása, néha éves szintre kivetítése vagy éppen költségek nélküli teljesítmények bemutatása.
Visszatérve az eredeti gondolathoz, az amerikai partnerünk folyamatosan megméretteti a kinti alapjainkat, így kiderült, hogy a Concorde Pí Sharpe-mutatója (egy olyan mutató, amely nem csak egy befektetés hozamát veszi figyelembe, hanem a kockázatát is, amelyet a hozamok ingadozásával mérünk - a szerk.) minden – a Barclay’s Hedge rangsorában lévő – amerikai hedge fundot messze megvert úgy, hogy a hozama benne volt a top 10-ben.
PB: A magyar befektetési alapok tehát versenyképesek az amerikai hedge fundokkal?
BB: Az abszolút hozamú kategóriában minimum három olyan csapatban vannak portfóliómenedzserek Magyarországon, akik igenis versenyképesek – hiszen itthon a mi nemzetközi összehasonlításban is jól teljesítő csapatainkkal versenyképesnek bizonyulnak. Az alapkezelői szakmában valóban világszínvonalú teljesítményeket láthatunk Magyarországon. Azt hiszem még több tehetség van, csak sajnos többeknek nincs lehetőségük arra, hogy tehetségük kibontakozzon.
Szerencsés helyzetben vagyunk. Sok szakmában Magyarországon manapság nem a tehetség és a szorgalom számít, hanem valami egészen más, de a miénkben, ahol nap mint nap nyilvános a teljesítmény – szerencsére egészen más a helyzet.
Ez azt jelenti, hogy van kereslet külföldön a magyar befektetési alapokra?
Egyelőre úgy fogalmaznék, hogy érdeklődés van, ez egyértelműen látszik. Nem az alapokra, magyar alapot eladni külföldön nagyon nehéz, szinte lehetetlen, hanem a szellemi teljesítményre.
PB: És minek szól az érdeklődés?
BB: Biztos, hogy részben az egzotikumnak: olyan sok hazai portfóliómendzser azért nem jelentkezik New York-ban, hogy szeretne labdába rúgni. Az is biztos, hogy egy magyar szereplő kezelt vagyon tekintetében nem fog bekerülni a topligába, de a diverzifikáció során teljesen reális, hogy néhány „morzsát” juttassanak egy olyan csapatnak, amelyik már több fronton bizonyított, más perspektívából látja a világot.
PB: Akár a magyar eszközök is érdekelhetik őket?
BB: Ezt nem tapasztaltuk, a magyar piac ehhez túl kicsi. Ha viszont az egész régiót nézzük, az már összességében elérheti az ingerküszöböt. Az elmúlt években Közép-Kelet-Európa leszakadt a klasszikus értelemben vett feltörekvő piaci régióról: makroszempontból egészséges képet mutat a régió, némelyik tagja már a közös pénzt is használja. Ez a régió most nagyon szexi a befektetők körében – amolyan „Európa béta” piac.
PB: Ha a másik oldalról vizsgáljuk a kérdést: a külföldi alapok mennyire versenytársaik a magyar alapoknak?
BB: Elvileg igen, de azért óriási magyar befektetői pénzek nincsenek külföldi alapokban. Az elsődleges oka ennek az lehet, hogy a hazai érdeklődés középpontjában mindig a kötvénytúlsúly és a forint-fókusz állt, ezt pedig a magyar alapok tudják a legjobban. Az értékesítés központját is jellemzően a hazai intézmények, adott esetben a csoporton belüli bankok adták. Az abszolút hozamú stratégiák sem teljesen arról szólnak nálunk, mint külföldön: a hazai szereplők tudják, hogy a magyar ügyfeleknek nagyon alacsony volatilitás kell pozitív hozammal.
PB: A magyarok kockázatkerülő attitűdjét remekül kiszolgálja az egyik versenytársuk, az állam: a lakossági állampapírokat az elmúlt években magas hozammal kínálta. Mostanra azonban változni látszik a képlet, csökkentették az elérhető hozamokat, miközben az infláció is beindult, így egész más lesz az elérhető reálhozam, mint ami eddig jellemző volt. Változik vajon majd az állampapírok elszívó hatása?
BB: Rossz helyen teszi fel a kérdést… minden attól függ, milyen feltételekkel adják a papírokat. A többségi várakozás az, hogy az állam most azért elkezdi csökkenteni a prémiumokat. Az biztos, hogy a kockázatkerülő magatartásra erősen rásegített az állam az elmúlt években. Nem egészséges, de bárcsak ez lenne az egyetlen egészségtelen elem.
PB: A tavalyi év újdonsága volt, hogy megkezdték az alapok online értékesítését is. Bevált a csatorna?
BB: Térjünk vissza erre két év múlva… Elkezdtük, most tanuljuk a műfajt, mindenkinek jobb, ha óvatosak vagyunk ezen a téren. Továbbmegyek: tíz év múlva látjuk majd igazából, hogy tényleg akkorát változik-e a világ, valóban lesz-e akkora jelentősége ezen a téren az online csatornáknak, mint most egyesek jósolják.
|
| Bilibók Botond, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója |
PB: 20 év alatt bőven volt idő kiismerni az ügyfeleket, tudják, mire van kereslet – nem készülnek új alapokat indítani?
BB: Egyelőre nem. A Superposition nevű alapunkat most megnyitottuk (2014-ben indult, korábban csak korlátozottan volt elérhető – a szerk.), tehát ilyen értelemben van újdonságunk, de új terméket nem vezetünk be. Nagyon nehéz új portfóliómenedzsert találni – ha megtaláljuk, akkor is kell egy 3-5 éves track record, ami alatt meggyőződhetünk arról, hogy tud kockázatot kezelni, hozamot elérni.
PB: Tehát csak ezen múlik a dolog? Kell a vérfrissítés?
BB: Persze. Mi Lacival (Szabó László, a Concorde Alapkezelő elnöke – a szerk.) 20 év múlva közelebb leszünk a 70-hez, mint a 60-hoz. Ez pedig egy olyan szakma, amit jellemzően 30 és 50 között művelnek a világban. Amíg az ember aktív, idejének 10 egységéből 7-8-at biztosan elvesz a munka, a többi jut a családnak. Ha a cég jövőjét évtizedes távlatban nézzük, akkor fel kell tenni a kérdést, hogy a mostani menedzserek, vezetők közül ki választja majd még akkor is azt, hogy több ezer ügyfél megtakarítását kezelje, és ki vonul vissza. Új, tehetséges portfóliómenedzsereket kell keresni.
PB: Közben akkor a háttérben megy a tehetségkutatás?
BB: Természetesen. Ráadásul mi még tulajdonosok is vagyunk ebben a cégben, nem csak vezetők. Kaptunk egy lehetőséget az élettől, sikerült élnünk vele, a folytatást meg kell tervezni. Egy ilyen cég nem működhet jó portfóliómenedzserek nélkül. Az eredeti kérdést illetően tehát az a válasz, hogy most nem készülünk új alapot indítani, de 5-10 éves távlatban óhatatlan, hogy kijöjjünk valami újdonsággal. Ez kétféleképpen történhet: vagy egy teljesen új alap indul, vagy egy meglévő teljesen átértelmeződik. Hiszen ha például a Columbust egyszer majd nem a Dani kezeli (Móricz Dániel, a Concorde Columbus alap portfóliómenedzsere – a szerk.), akkor az már nem a Columbus, hanem egy új alap, még akkor is, ha esetleg ugyanúgy hívják.
PB: A honlapon a Concorde Alapkezelő bemutatásában pezsgő szellemi műhelyként definiálják magukat – mit takar ez?
BB: Azt mondanám, jöjjön be egy hétfő délutáni közös együttgondolkodásra és nézze meg. Ilyenkor összeülünk 20-30-an, egy vezérfonal mentén átbeszéljük, mi történik a világban. Habitustól függően mindenki máshogy folyik bele a beszélgetésbe, egy jó másfél-két órán osztjuk meg egymással a gondolatokat. Ebben van némi aktuálpolitika is, de befektetési ügyek, piacok áttekintése, ki mit olvasott, mi jutott eszébe, mi foglalkoztatja, mi van a kamatokkal, az inflációval… szóval valódi együttgondolkodás zajlik. Meggyőződésem, hogy akkor tud valami átlagostól eltérő teljesítmény a felszínre törni, ha az adott közösségben vannak csodabogarak. A csodabogár eltér a megszokottól, valamiben deviáns, feszegeti a határokat, másképp látja a világot, másképp interpretálja a világ dolgait – egy-egy ilyen megbeszélésen néha olyan dolgok villannak fel, amelyek egészen rendkívüliek. Így lesz ebből egy fantasztikus, pezsgő szellemi műhely.
A Concorde Alapkezelő a Privátbankár.hu Klasszis 2017 díjátadóján az alábbi díjakat vehette át:
Privátbankár.hu Klasszis – Az Év Portfóliómenedzsere 2017: Zsiday Viktor, Concorde Alapkezelő
Privátbankár.hu Klasszis – Az Év Legjobb Közép-kelet-európai Részvény Alapja 2017: Concorde Részvény Alap
Privátbankár.hu Klasszis – Az elmúlt 10 Év Legjobb Abszolút Hozamú Alapja 2017: Concorde-VM Alap
Privátbankár.hu Klasszis – Az Év Legjobb Abszolút hozamú Származtatott Alapja 2017: Citadella Származtatott Alap
További helyezések:
Privátbankár.hu Klasszis – Az Év Legjobb Hazai Rövid Kötvény Alapja 2017 II. hely: Concorde Rövid Kötvény Alap
Privátbankár.hu Klasszis – Az Év Legjobb Hazai Hosszú Kötvény Alapja 2017 III. hely: Concorde Kötvény Alap
Privátbankár.hu Klasszis – Az Év Legjobb Vegyes Kiegyensúlyozott Alapja 2017 III. hely: Concorde 2000 Alap
Privátbankár.hu Klasszis – Az Év Legjobb Fejlett Piaci Részvény Alapja 2017 III. hely: Concorde Nemzetközi Részvény Alap
Privátbankár.hu Klasszis – Az Év Legjobb Abszolút hozamú Származtatott Alapja 2017 III. hely: Concorde Columbus Alap
A spanyol legfelsőbb bíróság több mint 24 év börtönre ítélte José Luis Ábalost. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
