Privátbankár.hu: Önök a Raiffeisen 2016 rövid futamidejű kötvényalappal nyertek díjat a Privátbankár Klasszis díjkiosztóján. Mivel foglalkozik ez az alap, miért van a nevében a 2016-os év?
Lencsés Gyula: Ez egy célzott lejárattal rendelkező alap, 2016-ban megszűnik, erre az időtartamra van optimalizálva a magyar államkötvényekből álló portfólió.
PB: Ennek ellenére nyílt végű?
L. Gy.: Igen, nyílt végű, így az ügyfelek akkor szállnak be és ki, amikor szeretnének.
PB: Akkor mi az értelme a határozott futamidőnek, ami a nyílt végű alapoknál ritkaság?
L. Gy.: Két célt szolgál. Egyrészt használjuk ezt az alapot arra, hogy egyes alapok alapja-konstrukciókban adott állampapír-kitettséget hozzunk létre, másrészt bármely más befektető is vásárolhat belőle.
PB: Szokták is ezt más ügyfelek használni, vagy csak az intézmények?
L. Gy.: Változó, a nagy része intézményi befektetőknél van, de nyitva áll mások előtt is az alaPB
PB: Miért pont 2016? Talán egy konkrét értékpapírhoz kapcsolódik?
PB: Csak magyar államkötvények vannak benne? Forintban vagy devizában is?
L. Gy.: Csak hazai államkötvények, forintban.
(Az alapban legutóbbi jelentése szerint főleg 2016-os és 2017-es lejáratú fix kamatozású forintban kibocsátott államkötvények voltak – a szerk.)
PB: Mióta dolgozik a Raiffeisen Alapkezelőnél, és mivel foglalkozott korábban?
L. Gy.: Előtte csak egy rövid ideig dolgoztam másutt, treasury területen, 2012 februárjától dolgozom a cégnél. Azelőtt pedig a Corvinus Egyetemen Biztosítás és pénzügyi matematika mesterszakát végeztem.
PB: Ön kezeli a Raiffeisen Hozam Prémium Alapot is, az mivel foglalkozik?
L. Gy.: Az abszolút hozamú alapok lényege, hogy eléggé széles körű az alapkezelő mandátuma, szabadságot kap a befektetések kiválasztásánál. Ez is abszolút hozamú, de egy viszonylag alacsony megcélzott kockázati szintű alapról van szó, célja a ZMAX rövid futamidejű állampapír-index hozamát legalább két százalékponttal meghaladni. De csak most januárban vettem át ezt az alapot.
PB: A hét fokozatú hivatalos skálán milyen ennek a kockázati besorolása?
L. Gy.: Kettes-hármas körül szokott lenni, jelenleg kettes. (Az egyes a legalacsonyabb kockázatot jelzi – a szerk.)
PB: Gyakran változik ez a mutató? Úgy vettem észre, sok alapnál év közben is szokott lenni változás.
L. Gy.: Előfordul, hogy év közben is változik, de azért az van az ajánlásokban, hogy viszonylag stabilan érdemes tartani. A befektetőket így tudja orientálni, hogy mihez tartsák magukat majd a későbbiekben.
PB: Persze a körülmények, a piacok is állandóan változnak, az utóbbi időben több abszolút hozamú alap kezelője is növelte a kockázatot, mert az alacsony kamatok mellett csak így tud jelentősebb hozamot elérni.
L. Gy.: Amikor ezeket a kockázati mutatókat kell számolni, akkor öt éves visszatekintő hozam figyelembe vételét írja elő a szabályozás, annak a szórását kell vizsgálni. Akkor estek le nagyon jelentősen ezek a mutatók, amikor a 2008-as válság hatása kikopott belőlük.
PB: Hallottam olyan kötvényalapokról, amelyek egyre inkább vállalati kötvényekkel vegyítik az állampapír-portfóliót az alacsony kamatszint miatt. Önöknél is van ilyen folyamat?
L. Gy.: Ez mindig az adott alap szabályzatától, befektetési politikájától függ, hogy mit engednek meg az alapkezelőnek. Nyilván az egész piacon van egy nyomás amiatt, hogy az alacsony kockázatú eszközök hozama egyre csökken a jegybanki lazítások miatt. A 2011-es nagy hozamugrás után gyakorlatilag folyamatosan bikapiac volt a magyar állampapír-piacon, ami nagyon jó visszamenőleges hozamokat eredményezett. De az innét előretekintő hozamok nagyon alacsonyak lettek, már csak 2-3 százalékot lehet várni, persze futamidőtől függően.
PB: Az aligha ismételhető meg, amikor tíz százalékról három százalék környékére esett a magyar államkötvények hozama, de mehet ez a folyamat tovább? Eljuthatunk oda, mint mondjuk a másfél százalék körüli spanyol hozamszint?
L. Gy.: Az egyik fontos tényező az Európai Központi Bank lazítási programja. Nyilván magyar kötvényeket nem vásárolnak, de átterjedhet ránk is a hatás, aki például eladja majd portugál államkötvényét, az megtalálhat bennünket is, mint vonzó befektetési célpontot. A portugál és magyar hozamok között eléggé nagyra nőtt a különbség. (A portugál évesített tíz éves hozam 1,7, a magyar 3,3 százalék volt április elején – a szerk.)
A másik fontos tényező, hogy a Fed éppen az ellenkező irányba, a szigorítás felé halad, és ha a dollárban denominált eszközök hozama megnő, akkor a többi befektetés hozama kevésbé lesz attraktív. A kérdés, e két hatás eredője hogyan fog alakulni. Ahhoz azonban, hogy táguljon a magyar papírokat vásároló befektetők köre, az kell, hogy két hitelminősítőnél is befektetésre ajánlott kategóriában legyünk, tehát még kell két felminősítés. De itt is előre beárazódhatnak a hatások.
PB: Amerikában is a QE bejelentésekor voltak nagyon alacsonyak a hozamok, azután amikor valóban bekövetkezett a QE, már ismét nőttek.
L. Gy.: Igen, de az ilyen jellegű események pontos lefolyását nagyon nehéz előre látni, hiába vannak mindenkinek erről elképzelései. Az amerikai QE mindenesetre teljesen más makrogazdasági környezetben játszódott le. Például Európában sok országban negatív a nettó állampapír-kibocsátás, mint Németországban, az európai QE mégis úgy van konstruálva, hogy német állampapírokat is venni fognak. Sőt a legnagyobb megvásárolandó kötvényállomány elvileg éppen német állampapírokból kellene, hogy álljon.
PB: Pedig már most is a negatív tartományban van a német állampapír-hozamok nagy része.
L. Gy.: Igen, de az a szabály, hogy csak az alapkamatnak megfelelő hozamszintig mehet le az EKB.
PB: Nem kellene szűkülnie idővel az amerikai államkötvények és a német államkötvények hozama közötti jelentős, a tíz éves papíroknál másfél százalékpont feletti különbségnek? Persze ugyanez a magyar és német állampapírok között is felmerül…
L. Gy.: Ha feltételezzük, hogy az európai QE-program sikeres lesz, akkor hozamnövekedésnek kellene következnie Európában, mert akkor beindul a gazdasági növekedés és az infláció. Van rá esély, hogy ez a különbség szűkülni fog. Ami a magyar papírokat illeti, visszajutunk oda, amiről az előbb beszéltünk. Nem hiszem, hogy a magyar hitelképesség sokkal rosszabb lenne, mint a portugál.---- Jön nálunk is a nulla alapkamat? ----
PB: Meddig mehet ez így tovább? Jöhet nálunk is nulla alapkamat, negatív betéti kamat és hasonló történetek? A válság óta semmi sem lehetetlen…
L. Gy.: Euróban vagy svájci frankban már van jelenleg is olyan magyar bank, amely negatív kamatokat ad, ebben száz százalékig biztos vagyok. Egyébként pedig a reálhozamok számítanak, és ha nagyon alacsony, negatív marad az infláció, például egy további olajár-esés még lejjebb viszi, akkor a kamatszintünk is eshet még tovább. Egyébként én nem várok negatív kamatot, de elméletileg lehetséges.
PB: És a másik irányba, felfelé, akárcsak két százalékpontos hozamcsökkenéshez mi kellene?
L. Gy.: Ez sem annyira lehetetlen, láttuk például, hogy a március 6-i munkaerő-piaci adatok hírére eléggé rendesen beleadtak a kelet-európai kötvénypiacokba.
PB: Az csak fél, vagy háromnegyed százalékos hozamemelkedés lehetett itthon.
L. Gy.: Hát igen, de azért annyira durva dolgok nem történtek, egy nem éppen óriási meglepetésre történt mindez. Vannak itt bőven kockázatok, úgy érzem. Még egy két százalékpontos hozamemelkedés után is bőven hat százalék alatt lennének a hozamaink, ami nem is olyan régen fordult elő utoljára, és nem számít Magyarországon különlegességnek. Igaz, korábban az inflációs környezet is nagyon más volt.
PB: Akkor mivel lehet most jó hozamokat elérni Magyarországon? Mit lehet a kisbefektetőknek tanácsolni, mibe fektessenek? Mi lehet a következő 1-2 év hozamtermelő befektetése?
L. Gy.: Jó kérdés. Először is a legfontosabb, hogy ha bárki bármilyen befektetésre vágyik is, a megfelelő diverzifikáció nagyon fontos. Azaz nem szabad kizárólag egyféle befektetésbe tenni a pénzt, meg kell osztani a kockázatokat.
Egyébként azt gondolom, hogy megfelelő mennyiségben tartva, de a közlejövőben egy kötvényalap is teljesíthet jól, alapvetően optimista vagyok például a magyar kötvénypiacra. Az abszolút hozamú eszközöknél pedig inkább a kockázati szintet tudjuk belőni, egyébként pedig az adott menedzser tudását vesszük meg az alappal.
Az európai részvénypiacok is nagyon jól teljesítettek a közelmúltban, ha a QE-programnak lesz pozitív hatása, akkor ez folytatódhat is. Most ez a véleményem, de ez a trend bármikor változhat. Magyarországon pedig az ingatlanpiacon láthatóan nő az érdeklődés.
PB: Melyik ingatlanpiacon, hiszen az üzleti és lakáscélú ingatlanok között nagy különbségek lehetnek?
L. Gy.: Nem a szakterületem, de főleg a lakáspiacon vannak ennek jelei.
PB: Ott viszont nem könnyű befektetni, hiszen ha maga vásárol az ember lakást, akkor számtalan feladatot, macerát, kockázatot kell felvállalnia, például ha üresen áll, tönkremegy valami, vagy a nem fizető bérlőt… Az alapoknak meg nem éri meg sok pici ingatlannal vesződni.
L. Gy.: Valóban, vannak ezen a piacon belépési korlátok.
PB: Négy éve nem volt ilyen magas a BUX index, ez vajon tartós lesz?
L. Gy.: Ami most az optimizmust kiváltotta, az egyrészt a kormányzat bankrendszerrel kapcsolatos politikájának megváltozása, bár ez konkrét törvényben még nem öltött testet. Illetve később a kommunikációs cégek adóztatásának megváltoztatása is felmerült. Az európai részvénypiac emelkedése is visz bennünket előre.
|
Én egy kicsit szkeptikus vagyok, mert az OTP nem csak nálunk van jelen, az új, szigorodó hazai szabályozás a bank jövedelmezőségét valószínűleg nem javítja majd. Külföldön pedig az orosz-ukrán üzletág jövője nagy kérdés. A telekomadóról sem tudunk még semmi biztosat.
PB: Színesítik egzotikusabb országokban kibocsátott, ritkább devizákra szóló kötvényekkel is a portfóliójukat?
L. Gy.: Ha a kötvényalapokról beszélünk, ezekben nincsenek ilyen eszközök. A rövid kötvényalap viszonylag rugalmas ugyan, de alapvetően alacsony kockázatú eszköz, így fedezetlen devizapozíciói nemigen lehetnek. A kötvényalapunk pedig jellemzően a magyar állam devizában kibocsátott kötvényeit veszi.
Az abszolút hozamú alapjainkban már lehetnek ilyen eszközök, ezek mennyisége dinamikusan változik. Előfordult a közelmúltban például ausztrál dollár, de azért a főbb devizák, mint az euró vagy a dollár a jellemzőek.
PB: Melyik volt eddig a legjobb, esetleg a legrosszabb befektetési döntése?
L. Gy.: A dollárt nagyon szerettem a közelmúltig, fundamentálisan jól megalapozottnak láttuk a dollárerősödést, és be is jött az abszolút hozamú alapjainkban az erre szóló pozíció. Nagyon rossz befektetési döntést nem tudok mondani, a kockázatkezelés során nagyon figyelünk arra, hogy nehogy nagyon megbánjunk valamit.
PB: Merre megy vajon tovább a dollár?
L. Gy.: Most láttunk egy korrekciót, de szerintem még tovább erősödhet. A folyamatot a két jegybank politikájának különbsége határozta meg, és ez eddig még nem módosult.
PB: Szabad önöknél az alapkezelőknek saját maguk által kezelt alapokba fektetni?
L. Gy.: Szabad, de nagyon szigorúan szabályozott terület, engedélyt kell kérni hozzá.
PB: Más alapkezelőknél egyenesen elvi kérdésnek tartják, hogy a saját alapjaikba fektessenek, ezzel is növelve a befektetők bizalmát.
L. Gy.: Igen, ennek kétségtelenül van egy pozitív üzenete. Bár ez egy kettős dolog, mert a menedzsernek mindig az alap befektetési politikája szerint kell döntéseket hoznia, és nem a saját preferenciái szerint. Nem biztos, hogy szerencsés együttállás, ha az embernek a saját pénze is benne van, ezt tudni kell kezelni.
A külügyminiszter szerint Szijjártó Péterék sok mindent ledaráltak. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
