A pekingi központú China Investment Corporation (CIC) szuverén vagyonalapot a külföldi beruházások ösztönzésére hozták létre 2007-ben, eszközeinek értéke jelenleg 410 milliárd dollárt ér el. A források szerint a tőkeinjekció a kínai kormány és a Kínai Befektetési Társaság közötti megállapodás része.
A forrás szerint a megállapodás egy olyan hosszútávú rendszer alapjait határozná meg, melynek keretében a CIC a Kína által összegyűjtött külföldi valutát kezelné és a hazai beruházások jövőjét biztosítaná a Central Huijin Investment intézményen keresztül. A kínai társaság a híreket nem kommentálta.
A tervek szerint a készpénz injekció egy 300 milliárd dolláros médium létrehozását alapozná meg, ami tagja lenne Kína külföldi valutáját kezelő intézménynek (SAFE), illetve annak a központi banknak, ami Kína 3,2 trillió dollár külföldi valutájának menedzseléséért felelős.
Korábban a kínai központi bank elhatározta, hogy létrehoz egy 300 milliárd dolláros pénzügyi alapot, amelynek feladata a kötvények és a részvények vásárlása lesz. A CIC mellett azért van rá szükség, mivel az új alap nagyobb kockázatokat fog vállalni a piacokon. Az új alapra azért van szükség, hogy agresszív befektetési politikával magas hozamokat érjen el Európában és Észak-Amerikában.
A befektetési politikájuk várhatóan hasonló lesz a SAFE nevű hongkongi székhelyű alaphoz, amelyen keresztül Kína most is több tucatnyi külföldi tőzsdén jegyzett részvénytársaságban rendelkezik komoly részesedéssel.
Idén novemberben Fellegi Tamás Pekingben tárgyalt a kizárólagos állami tulajdonú CIC vezérigazgatójával, akivel megvitatták annak a lehetőségét, hogy a cég milyen módon tud a magyar gazdaságfejlesztésbe bekapcsolódni. Orbán Viktor egy interjúban elmondta, hogy szorgalmazza a keleti nyitást. Arra a kérdésre, tervezi-e Kína magyar államkötvények vásárlását, azt válaszolta: a piacokon Kína is jelen van.
Nem ment jól a biznisz szerdán. 
