Az állam még nem értékesítette valamennyi, hozzá került befektetési jegyet, ez ugyanis némi körültekintést kíván - írja a NAPI Gazdaság interjúja. Több olyan sorozat is van, melyből nagyobb mennyiség került az ÁKK-hoz, s ha azokat egyszerre váltaná vissza, az komoly zavart okozna például néhány kisebb kapitalizációjú pesti részvény piacán. Az állami vagyonkezelő ezektől körültekintően válik meg - mondta az elnök-vezérigazgató. Az államnál még 200-300 milliárd forintnyi befektetési jegy lehet, ezeket minden valószínűség szerint a közeljövőben be is váltja majd. A lakosság pedig az egyik leglikvidebb befektetési formából feltehetően a végtörlesztéshez sokat vált majd vissza, ami további 100-200 milliárd forintos apadáshoz vezethet a vagyonban.
Az alapkezelők által kezelt vagyon 9 ezerről 6 ezer milliárd forintra csökken. Emiatt vélhetően lesznek kisebb alapkezelők, amelyek bezárnak. A multinacionális cégeknél központosíthatnak bizonyos szolgáltatásokat, mert mint minden válság során, most is felmerült, hogy nem szükséges a vagyonkezelést lokálisan végezni
Elvileg június végéig kellett volna elfogadnia az országgyűlésnek az új EU-direktíváról szóló törvényt. Ennek egyik fő innovációja a UCITS-alap, melyet külföldön is minden engedélyezés nélkül forgalomba lehet majd hozni. Ez elsősorban a nagy társaságoknak kedvez, amelyek egy központból el tudják látni termékeikkel a teljes kontinenst. Ez pár éven belül átalakíthatja a befektetési alapok piacát- írja a lap.
A vártnál jobban javult az ifo németországi üzleti hangulatindexe áprilisban. 
