Mi a német kisbefektető dilemmája, és miért lassult le a magyar sztáralap?

Az előző év 20 százalékos hozama után a 2014-es év nem csúcseredményekkel írta be magát a Platina Pí Alap életébe – írja kezelője, Szabó László, aki maga is sok pénzt tart az alapban, az Alapblogon. Az „A” sorozat 2,5 százalékos, a „B” sorozat 1,7 százalékos hozamot ért el tavaly. Ezzel ugyan 260-340 bázispontos pozitív reálhozamot biztosított, de fő célját, a rövid lejáratú állampapírok hozamának 500 bázispontos túlszárnyalását nem sikerült teljesítenie.

Furcsa irányba ment a kötvényhozam

Szabó a szokásosnál is nagyobb bizonytalansággal vágott neki a tavalyi esztendőnek, úgy látta, a piacok az átlagosnál jóval lazábban kötődnek a fundamentumokhoz, ugyanakkor szorosabban követik a világ nagy befolyású jegybankjainak döntéseit. Például Spanyolország hiába növelte GDP-arányos államadósságát a GDP 100 százaléka fölé 2015-re, az Európai Központi Bank lépéseinek köszönhetően tíz éves állampapírjainak hozama tavaly az éve eleji négy százalék feletti szintről 1,5 százalék alá esett.

Szabó számára nagyon meglepő dolgok történtek az elmúlt 12 hónap során. A kőolaj ára néhány hónap alatt megfeleződött, az eurózóna jegybanki betéti kamata negatív tartományban van, a német tíz éves kötvény hozama 0,5 százalék alatt, öt éves futamidőn belül pedig minden német állampapírral negatív hozammal kereskednek. A magyar rövid lejáratú államkötvények hozama az utolsó negyedévben már az 1,25-1,5 százalékos sávba süllyedt

A nullás kamat mindent felborít

Amikor pedig a kamat eltűnik, a nulla felé konvergál vagy negatívvá válik, az egyrészt őrült keresletet indukál minden iránt, ami várhatóan pozitív hozamot biztosít. Másrészt felborítja a megszokott tőkepiaci értékelési modelleket, hiszen ezekben a kockázatmentes kamatláb fontos szerepet kap.

Szabó az ingoványosnak tűnő területen tudatosan lecsökkentette a vállalt kockázat mértékét, így az alap napi ármozgásainak szórása az elmúlt öt év átlagához képest a harmadára esett vissza (1,6 százalékra), kötvényalapéra emlékeztet. Figyelembe véve a pozitív és negatív hozadékú döntések arányát, ez a lépés utólag jó döntésnek bizonyult – írja.

Élénkítésnek is felfogható az alacsony olajár

Ritkán történik meg, hogy a világ ilyen erőteljesen kettészakad. Az USA legfontosabb részvénypiaci indikátora, az S&P 500 index 12 százalékos hozamot produkált, míg az MSCI USA nélküli indexe hat százalékkal esett. Az amerikai gazdaság állapota folyamatosan javul. A tíz éves USA államkötvény 2014. év végi hozamára átlagosan 3,5 százalékot jósoltak, végül óriási meglepetést – és a shortra játszók tömegeinek még nagyobb árfolyamveszteséget – okozva 2,2 százalékos hozamszinten zárta az évet.

Az erős dollár és az összességében gyengülő globális növekedés lefelé irányuló hatást fejt ki az S&P 500 vállalatainak nyereségére, hiszen az összprofit közel 50 százaléka külföldön képződik – folytatja az alapkezelő. Ezzel szemben a határozatlan Európa stagnál, bár a periféria egyes országaiban elindult az alkalmazkodás. Az alacsony kamatszint Európában borítékolható, a nyersanyagimportőr régióban (ahová Magyarország is tartozik – a szerk.) az olajárak felezése pedig markáns fiskális élénkítésnek is felfogható.

Unortodox irányba megy az EKB

Az Európai Központi Banknak unortodox monetáris lazítást kell bevetnie a fenyegető defláció ellen. Meg is fogja tenni, így az európai vállalatok kilátásai a befejeződött költségvetési megszorítások, az éledező hitelezés, a gyenge euró és a monetáris lazítás által támogatva kedvezőbbek, mint amennyire a sajtóból ez érzékelhető.

Kína kétségbeesetten próbálja megakadályozni az erőteljes lassulást gazdaságában, ehhez azonban határozottan lazító gazdaságpolitikára lesz szükség. Nyilvánvalóan ebben bízva emelkedett dinamikusan rekordszintre a kínai tőzsde. A kínai gazdaság szárnyalásának leállása Szabó szerint elkerülhetetlen, bár az állam el tudja odázni egy darabig. Lehet találgatni, vajon 2015-ben megérkezik-e, ha igen, az is „k” – kínai, kolosszális – méretű lesz.

Aki játékpénzzel fizet, annak mindegy az ár

Japánnak nincs más választása, mint a pénznyomtatás folytatása, nem csoda, hogy az állami nyugdíjalap menekül a jeneszközöktől. Lényegében megduplázzák a határon túli eszközök arányát, miután rájöttek, hogy a nyomtatott pénzzel lehet fizetni a világ tőzsdéin. „Aki játékpénzzel fizet, annak másodlagos fontosságú, hogy a nyereség hányszorosát fizeti ki egy vállalat részvényeiért” – írja az alapkezelő.

A nyersanyagár- zuhanás miatt a nyersanyagexportőr fejlődő országok gyengék, különösen sérülékenyek azok, ahol mindez jelentős dollár-eladósodottsággal jár együtt. Az 50 dolláros hordónkénti árzuhanás éves szinten több mint 1500 milliárd dolláros jövedelem-átcsoportosítást jelent.

Felénk egész jó a helyzet

Közép-Európa helyzete pozitív, reálgazdasága sokkal jobban integrálódik az európai gazdaságba, mint ahogyan kapcsolódik a fejlődő világhoz. Ráadásul a hitelkiáramlás jóval mérsékeltebb volt, sőt például Magyarországon szinte egyedülálló módon deleveraging, azaz az adósságok leépülése valósult meg.

Ha marad az alacsony olajár, a fogyasztóknál maradó többlet nagy részét elköltik, ami az amerikai, európai és japán vállalatok nyereségét (EPS) összességében növeli. A nagy olajexportőrök olajalapjaiból kieső jövedelem pedig a tőkepiacokon elkölthető pénz csökkenése miatt ceteris paribus globális P/E hányados csökkentő tényező.

Bizarr módon kedveznek a részvényeknek

Az erősödő dollár, a süllyedő nyersanyagárak, a gyenge növekedés és a jegybanki támogatás (eurózóna, Japán) megakadályozza az érzékelhető kamatemelkedést. Az alacsony és a negatív kamatok pedig alapvetően változtatták meg a világot a fejlett világ befektetőinek számára és ez az igencsak bizarr környezet nem feltétlenül kedvezőtlen a részvények számára.

A „német kisbefektető dilemmája” Szabó László szerint az, hogy korábban a kötvénykamatokon biztosan keresett, a részvényeken sajnos csak talán. Ma, a negatív kamatok világában a kötvényeken biztosan veszít, részvényeken szerencsére csak talán.

(A teljes cikk itt olvasható.)