A belépéstől az exitig jól nyomon követhető a kockázati tőke útja, de nem biztos, hogy mindenki számára nyilvánvaló, hová kerül a sikeres exit után visszanyert, és a hozammal kiegészített összeg. Mivel egy tőkealap jobb esetben hosszabb ideig működik, mint egy befektetés időtartama, a sikeres exitek után visszanyert összegekkel általában el kell számolni a tulajdonos felé - olvasható a Széchenyi Tőkealap-kezelő blogján.
Egy tőkebefektetési alapot általában 6-10 évre hoznak létre, így csaknem egy évtizednyi idő van a források kihelyezésére, és az elvárt hozam teljesítésére. Ugyanakkor viszont egy kockázatitőke-befektetés aligha tart el 10 évig, az általános gyakorlat 3-6 évet jelent, de egy különösen sikeres befektetés akár ennél kevesebb idő alatt is bevonzhat egy potenciális vevőt. A Széchenyi Tőkealap-kezelő két példát hoz:
- 1. A tőkealapot tíz évre hozták létre, és alapvetően négy-öt éves időtávra fektet be. Nem nehéz kiszámolni, hogy ilyenkor (még első éves befektetés esetén) az alap két befektetésének nem feltétlenül kell fednie egymást időben. Tehát miután sikeresen kilépett az egyikből, a hozammal növelt összeggel elméletileg finanszírozhatja a következőt. Természetesen nem minden alapkezelő esetében lehet újrafelhasználni az összegeket, de a Széchenyi Tőkealap abban a szellemben jött létre, hogy a rendelkezésre álló keretből a lehető legtöbb kis- és középvállalkozást tudja finanszírozni. Nem minden tőkealapnál ez a gyakorlat, egyeseknél a cégekből kivont összeg automatikusan bekerül az elszámolásba. Ilyenkor nem szükséges azt figyelembe venni, hogy a kilépés után még mennyi idő van hátra az alap lezárásáig.
- 2. De mi történik akkor, ha a tőkealapot nyolc évre hozták létre, befektetéseinek futamideje pedig szintén négy-öt év? Ilyenkor egy első éves befektetés esetén a sikeres exitig letelik az öt év, és ezután marad három év az alap lezárásáig. Ebben az esetben a vezetőségnek mérlegelnie kell. Ha az exit után visszanyert összeget befektetik, három évük marad az elvárt hozam teljesítésére, ami nagyobb kockázattal jár. Ezt a kockázatot csak a nagyon ígéretes vállalatoknál érdemes vállalni. Viszont ha nem kerül ilyen lehetőség az alap látókörébe, óvatosságból várhatóan nem fog új befektetést végrehajtani.
Természetesen a 6-10 éves működési időtartam lejártával nincs vége a történetnek, a tőkealapnak ugyanis lehetősége van meghosszabbítani a működését hasonló időtávra. Amennyiben úgy dönt, hogy nem hosszabbít, a rá bízott összeget és a megtérülést visszajuttatja a forrásnak, vagyis a tulajdonosnak.
Mi történik az SZTA pénzével?
Az uniós forrásból származó kihelyezendő tőkét az Európai Bizottság határozottan kkv-fejlesztésre különítette el, tehát nem lehet más célra felhasználni a későbbiekben sem.
A 2011-ben elindított SZTA megbízatása 2020 decemberéig szól. Akkor kell eldöntenie, hogy meghosszabbítja működését, vagy visszajuttatja a kapott pénzt a költségvetésbe. Ha a hosszabbítás mellett dönt, újabb tíz éve lesz a kkv-fejlesztésre szánt összegek kihelyezésére, azaz meghosszabbodik a tőkeprogram. Ha úgy dönt – vagy a tulajdonosa -, hogy lezárja az Alap működését, akkor a felhalmozott pénz (a sikeres exitek összege) bekerül a költségvetésbe, ahol továbbra is kkv-fejlesztésekre kell felhasználni, még ha nem is kötelezően tőkebefektetés formájában.
A mérlegelésre az Alapnak még elegendő idő áll rendelkezésére, ugyanis elsődleges feladatként 2015 végéig valamennyi magyarországi régióban ki kell helyeznie a rendelkezésére bocsátott 2-2 milliárd forintot, amelyből jelenleg már több mint 5 milliárd forint 40-nél is több vállalkozást segít, további 3 és fél milliárd forint befektetéséről pedig már megszületett a pozitív döntés valamelyik szakaszban. Miután az Alap az utolsó befektetéseket is végrehajtja, a vállalkozásokon a sor, hogy eredményeket mutassanak fel. Ezek alapján a 2017-2018-as időszakban várhatóan számos exitet, és növekedési pályára állított hazai vállalkozásokat láthatunk. Az utolsó években pedig eljön az értékelés és a következtetések levonásának ideje. Azt viszont már három év után is látható, hogy rengeteg hazai kis- és középvállalat akar és tud élni az SZTA kínálta befektetési lehetőségekkel.
A Microsoft felturbózta a Paintet. Jöhet a fakealkotás-cunami. 
