A hatósági szabályozással, vagy a piaccal kapcsolatos változások is fontos üzleti kockázatot képviselnek. Magyarországon a természeti katasztrófák miatt aggódnak a leginkább a vállalatok, a válaszadók több mint 67,5 százaléka ezt adta meg a legfontosabb kezelendő kockázatként. Emellett a hazai vállalatok közel 40 százaléka a tűzveszélytől és a robbanásveszélytől tart, ezt követően a piaci változások okozzák a legnagyobb fejfájást, a beszállítói lánccal kapcsolatos félelmek csak ezek után következnek. A legkevésbé a lopástól, az eurozóna összeomlásától és az egészségügyi problémáktól tartanak a vállalatok a megkérdezett szakértők szerint.
Az Allianz Kockázati Barométer 2013 című felmérést 2012 végén készítette az Allianz Global Corporate & Specialty (AGCS), amely az Allianz Csoport vállalati és ipari biztosítással foglalkozó központja. A felmérés az Allianz Csoport 529 vállalati és ipari biztosítási szakértőjének bevonásával készült, akik az egyes régiók és iparágak vállalatait 2013-ban leginkább fenyegető kockázatokról mondták el véleményüket.
Üzleti kockázatok Magyarországon
Az Allianz szakértői szerint az üzemszünet és a beszállítói lánc megszakadása képviseli a legkomolyabb üzleti kockázatot (a válaszadók 46 százaléka véli így). Sok vállalat, miközben költséghatékony beszállítói lánc kialakítására törekedett, nem épített alternatív beszállítói kapcsolatokat. „A thaiföldi árvíz megmutatta, hogy egy kulcsfontosságú beszállítónál bekövetkezett üzemszünet hatását, annak továbbgyűrűzése miatt, az egész iparág megérzi” – magyarázza az AGCS vagyonbiztosítási szakértője, Volker Muench.
Szaporodnak a természeti katasztrófák okozta károk
Sok esetben a vállalatok üzemszünete természeti katasztrófa miatt következik be, mely a második legnagyobb üzleti kockázat (a válaszadók 44 százaléka választotta). Bár 2012 természeti katasztrófák tekintetében nem volt kiemelkedő év – a Sandy hurrikántól eltekintve –, ne feledjük el a kockázatokat: „a természeti katasztrófák miatti kárigény az elmúlt 30 évben a tizenötszörösére emelkedett, és a tendencia különösen az Ázsiában biztosított vagyontárgyak növekedése miatt várhatóan folytatódik, mert a fejlődés egyre inkább a nagyobb kockázatot jelentő parti területek felé tolódik el” - magyarázza Markus Stowasser, az Allianz Re meteorológusa. Európában is egyre gyakrabban lehet számítani szélsőséges helyi időjárási körülményekre, például intenzív záporesőkre.
Egy ’ősrégi kockázat’ meglepő gyakorisággal jelenik meg a vállalati visszajelzések alapján: a tűz és robbanást a harmadik legfontosabb globális üzleti kockázatként jelölték meg. A tűz viszonylag ritka, de igen nagy, vagyonnal és üzemszünettel összefüggő kárigényt eredményezhet, különösen termelő vállalatok esetében. Az AGCS kárstatisztikája önmagáért beszél: 2012-ben hét nagy, egyenként 10 millió eurót meghaladó ipari vagyonkárból hat esetet tűzvész okozott. „A vállalatoknak nem lenne szabad megalkudniuk tűzvédelmi szabványok terén még gazdasági nyomásra sem” - hangsúlyozza Paul Carter, az AGCS globális kockázati tanácsadó részlegének vezetője.
A vállalatok nem kellően felkészültek számítástechnikai rendszereik problémáira és az áramkimaradásokra
Az Allianz szakértői szerint a vállalkozások egyes kockázatokat igen komolyan vesznek, míg mások fontosságát túlságosan is alábecsülik. Például a számítástechnikai rendszerek összeomlása – amelyet okozhat emberi tévedés, vagy kiberbűnözés – komoly gazdasági veszteséget okozhat napjaink egyre inkább digitalizált világában. Ennek dacára az Allianz szakértőinek csupán 6 százaléka véli úgy, hogy ügyfeleik valóban tudatában vannak ennek a kockázatnak. Ugyanígy, a több régióra kiterjedő áramkimaradás is kevés kockázati térképen tűnik fel a vállalatok esetében. „Az áramellátás megbízhatósága az előttünk álló időszakban csökkenni fog, mivel az infrastruktúra öregszik, a szükséges beruházások pedig rendre elmaradnak“ - magyarázza Michael Bruch, az AGCS K+F kockázati tanácsadó cégének vezetője. Ha egy áramkimaradás csakugyan bekövetkezik, annak hatása ma sokkal nagyobb lenne, mint 10-15 évvel ezelőtt, pusztán a vállalatok információs és kommunikációs technológiai eszközeinek áramigénye, illetve a vállalatok felkészületlensége miatt.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
