Markánsan növekvő pályára állt a biztosítási szakma: a 640 milliárd forintos első kilenc havi díjbevétel 3,6 százalékos növekedést jelent, ráadásul 2008. II. negyedéve óta nem volt példa arra, hogy minden fontosabb szegmensben, azaz az életbiztosításoknál (ezen belül a folyamatos és egyszeri díjas termékeknél is), valamint a nem életbiztosítási területen (ezen belül a kfgb-bevételeknél is) egyaránt növekedjen a biztosítók díjbevétele. Ráadásul most reál díjbevétel-növekedésről van szó, hiszen a hazánkban január óta lényegében nem mérhető fogyasztóiár-növekedés.
Egészségesebb az életbiztosítási díjbevételi szerkezet
Ami az életbiztosításokat illeti: a 334,7 milliárdos díjbevétel 3,2 százalékos növekedést jelez, ezen belül ugyanakkor a folyamatos díjas biztosítások 2,6 százalékos, az egyszeri díjas termékek 4 százalékos növekedést tudnak felmutatni. A folyamatos díjas életbiztosításoknál két negyedéve tart a bővülés – 9 hónap alatt 195,1 milliárdos díjbevételt realizált a piac -, s ez markánsan látszik az egyszeri díjas bevételeknek a teljes életági bevételeken belül elfoglalt súlyában: hiába a negyedéves 41,8 milliárdos ugrás az egyszeri díjas biztosításoknál, az első félév gyengébb teljesítményének köszönhetően a 139,6 milliárdos kilenchavi díjbevétel csak az üzletági bevétel 41,7 százalékát teszi ki.
Félreértés ne essék, ennek lehet örülni, hiszen az egyszeri díjas szegmensre a szakértők szerint ésszerű keretek között 30 százalék körüli piaci súly lenne ideális – ám ilyen arányt utoljára 2009-ben a válság tetőpontján tudott produkálni a biztosítási szakma... Az életág erejét mutatja, hogy folyamatosan erősödik, jelenleg a biztosítók díjbevételének 52,3 százaléka köthető az üzletághoz.
Soha nem látott reál-bővülés a nem életágban
A nem életági díjbevétel immár negyedik negyedéve haladja meg az egy évvel korábbi bázis adatokat – ilyenre is 2008-ban volt utoljára példa - ráadásul a bővülés üteme egyre gyorsul: a szeptember végi 305,3 milliárdos díjbevétel már 4 százalékot meghaladó díjbevétel-növekedést jelent. Ilyen mértékű díjbevétel-bővülésre 2007. III. negyedévéig kell vissza, akkor ugyanakkor a 4,8 százalékos díjbevétel növekedéssel szemben az éves infláció 8,4 százalékon állt, vagyis a piac akkor inkább szűkült.
Az üzletági díjbevétel-bővülés felét a kgfb adja
Az előzetes várakozásokkal ellentétben a kgfb-díjbevétel is tovább nőtt: a 71,3 milliárdos díjbevétel 8,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt, ennél magasabb díjemelkedésre közel egy évtizede, 2005. decemberében volt példa. Mindez két dolgot mutat: egyrészt a gépjármű-állomány bővülését mutatja, ráadásul az év közben kötött szerződések átlagdíja általában 20-30 százalékkal magasabb, mint a naptári évfordulós, 2010. óta biztosítót nem váltó, jellemzően jó bónusz-mutatókkal bíró ügyfelek esetében. A csúcsra járó díjbevételnek köszönhetően a kgfb-díjbevétel ismét növekvő súlyt hasít ki a nem életági díjbevételekből: a tavaly szeptemberi 22,47 százalékhoz képest immár a nem életági díjbevétel 23,37 köthető újra a kgfb-hez. A nem életág 11,8 milliárdos díjbevétel-bővülés 46 százaléka, 5,5 milliárd forint köthető csak ehhez az egyetlen termékhez.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
