A leggyakoribb probléma az, hogy rosszul, vagy sokszor egyáltalán nem rögzítik a sérülést a sofőrök.
A kátyúkár biztosítást az hívta életre, hogy az ilyen károk átlagos összege 20 ezer forint körüli, a casco biztosítások önrésze pedig ettől magasabb. Így előbb a cascóhoz, majd a kötelező biztosításhoz lehetett - kiegészítő jelleggel - kátyúkár biztosítást kötni.
Ma viszont - évi 2-3 ezer forintért - már önállóan is megköthető - áll a MABISZ közleményében. Az utak állapotáért az út fenntartója felel, így a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia, ha kátyúba futás miatt megsérül az autója.
A településeket összekötő útvonalak, illetve az autópályák a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében állnak, a lakott területen belüli útszakaszok pedig az illetékes önkormányzat hatáskörébe tartoznak. Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalainak kezelője a főváros, az egyéb úthálózatoké a kerületi önkormányzatok.
Gyorshajtás sincs
A kátyúbiztosítás előnye az, hogy a közút kezelőjével nem az autósnak kell alkudoznia, hanem átveszi tőle ezt a terhet a biztosító.
Ehhez azonban az autósnak kell dokumentálnia a kárt, amely történhet a kátyúról és a kárról készült fotóval, tanúval, illetve rendőri jegyzőkönyvvel is. A FBAMSZ adatai szerint minden második kár rosszul dokumentált, ezért a biztosítók nem fizetnek.
Akkor sem fizet a biztosító a kátyúkárra, ha a kocsi vezetője a megengedettnél gyorsabban hajtott, figyelmeztető tábla jelezte az úthibát, illetve a kár rögzítése nélkül elhajtott az autós a helyszínről.
A Microsoft felturbózta a Paintet. Jöhet a fakealkotás-cunami. 
