A Generali reprezentatív kutatása szerint a hazai autósok 30 százalékának okozott már kárt kátyú, ezt támasztja alá az is, hogy a Generali 2012-ben megközelítőleg 200 millió forint kártérítést fizetett ki kátyúkárok miatt, de a szélsőségesebb időjárású tavaszi időszak miatt 2013-ban 20 százalékkal több kár várható a társaság számításai szerint.
Leggyakrabban a jármű abroncsát érte sérülés, de számos alkalommal fordult elő a lengéscsillapítóban, keréktárcsában vagy a tengelyben is kár. A tapasztalat azt mutatja, hogy a legveszélyesebbek az új, de mély kátyúk, melyek éles pereme szálszakadást okozhat a gumiabroncsban, ami később durrdefekthez vezethet, de gyakran keletkezik tengelytörés is a járműben.
Az autósok ráadásul sokkal rosszabb helyzetben vannak a téli időszakban, hiszen a csúszós utakon és a nehezebb látási viszonyok mellett nem mindig sikerül kikerülniük a kátyúkat. Fokozza a problémát, hogy a téli esők vagy havazás után gyakran telnek meg vízzel az úthibák, melyeket így szinte lehetetlen észrevenni, pedig akár már 30 km/órás sebességnél is komoly károkat okozhatnak az autóban.
Tippek a sofőröknek
1. Defekt esetén azonnal vegyük le lábunkat a gázról, és tekerjük a kormányt abba az irányba, amerre a jármű hátulja kisodródott! Ha stabilizáltuk a járművet, lassan húzódjunk le az út szélére, és ha magunk meg tudjuk oldani, cseréljünk kereket, vagy hívjunk segítséget!
2. Ha egymás mellett több kátyú is van az úton, szlalomozással kerülhetjük el a balesetet. Ne feledjük, hogy csúszós úton sokkal több helyre és időre lesz szükségünk a szlalomozás végrehajtásához, illetve, hogy a tapadásvesztés veszélye ilyenkor fokozottan fennáll!
3. Lassítsunk! Téli körülmények között különösen fontos, hogy körültekintően és óvatosan vezessünk, a biztonság kedvéért vegyünk vissza a sebességből!
4. Ha mégis hirtelen kellene megállunk például egy nagy kátyú előtt, tartsuk észben a vészfékezés szabályát: a kuplungpedál lenyomása mellett rúgó mozdulattal lépjünk a fékpedálra!
Ha nem sikerült elkerülni a bajt
1. Ha az úthibára tábla hívja fel a figyelmet, a biztosító és az úthálózat üzemeltetője sem köteles kártérítést fizetni. Amennyiben az útszakasz nincs jelzőtáblával jelölve, értesíteni kell a rendőrséget.
2. A kár bizonyítása érdekében fontos dokumentálni a balesetet, azaz lehetőleg minden irányból lefotózni a kátyút és az autó sérülését.
3. Amennyiben az autós rendelkezik casco biztosítással, legelőször az illetékes biztosítót érdemes felhívnia, ahol pontos információkat kaphat a további teendőkről.
4. A kátyúkárt az adott út fenntartójának is be kell jelenteni, lehetőleg minél hamarabb, különösen fontos ez a casco biztosítás hiányában az önrész megtérítésének érdekében.
5. Hogy másokkal ne fordulhasson elő baleset az adott szakaszon, jelentse a kátyút a Kátyúvadász oldalán. A kátyúk GPS koordinátáit is megjelenítő kátyúfigyelő egyrészről figyelmezteti az autósokat, hol kell jobban odafigyelniük a vezetésnél, másrészt segíti az útkarbantartók munkáját, megmutatva számukra, az autósok szerint hol van rájuk a legnagyobb szükség.
Toldozzák-foltozzák
A hazánkban található 30 ezer kilométeres állami közúthálózaton a hibás útszakaszok kijavítása érdekében az idei évre különösen magas, 8,5 milliárd forint értékű kátyúzást tervezett be a Magyar Közút Nonprofit Zrt., és a munkálatok során november közepéig 95 ezer tonna aszfaltot használtak fel.
A közutak hibáinak kijavításával a téli időszakban sem állnak le, ilyenkor azonban jóval nehézkesebb a munka. A hidegebb időjárásban nem működtethetők a meleg aszfaltot keverő telepek, így csak kevésbé tartós, hideg töltőanyag használható a kátyúk kijavításához, amit meghatározott körülmények között, tartósan száraz idő és 0 fok feletti hőmérséklet esetén végezhető el.
Az Egyesült Királyság 2030-ig a GDP 2,5 százalékára növeli védelmi kiadásait. 
